William Gibson: Árnyvilág

A mindenki által érzékelhető világ mellett vannak a valóságnak olyan rétegei, melyekbe csak bizonyos személyek pillanthatnak be. Az egyik ilyen a geohackereké, akik olykor lenyűgöző, máskor inkább megdöbbentő, csak speciális felszereléssel látható virtuális alkotásokat helyeznek el a fizikai térben. A másik egy kubai-kínai csoport világa, akik nem egészen legális ügyletekből tartják fent magukat és valami különös, szinkretikus kultusz gyakorlói. Egy harmadik, részben rejtett valóságszelet bizonyos ügynökök számára van fenntartva, akik szintén nem riadnak vissza az illegalitástól. Ezek a rétegek viszont egy bizonyos ponton átfedik egymást, de nem feltétlenül úgy, ahogy az olvasó várná. 

Neil Gaiman: Anansi fiúk

Az Amerikai istenek óta meggyőződésem, hogy Gaiman az urban fantasy műfajának egyik legjobb szerzője. A novellái ugyan szerintem elég gyengék, de a Csillagpor és a Terry Pratchettel közösen írt Elveszett próféciák jól sikerült - és mint tegnap hajnalra kiderült, ez is. 

Anansi, az elterjedt mitológiai (és újabban urban fantasy) sablon szerint, legtöbb istenhez hasonlóan nem bírt megülni a legendák világában, hanem az emberek (leginkább nők) közé vágyott. Vénsége dacára meglehetős isteni vonzerővel bírt, melynek eredménye összetört női szívek és minden bizonnyal sok-sok gyerek lett, közülük az egyik Kövér Charlie, aki a főszereplője jelen történetnek. 

Philip K. Dick: Az elektromos Lincoln

Ahányszor látom a címet, mindig egy többé-kevésbé környezetbarát luxusautó jut eszembe róla, még a könyv elolvasása után is. Pedig nagyon nem erről van szó, sokkal inkább egy tipikus Philip K. Dick sztoriról, egészen pontosan nem a drogos, hanem a mentális zavaros fajtából. A fülszöveg egyébként kissé megtévesztő, elég kevés szó esik arról, hogy a mesterségesen létrehozott személyiségeket milyen jog illeti meg és hasonlók, inkább egy pszichotikus "szerelmi kísérlet" (ami nem igazán szerelmi és csak az író, illetve az olvasó szemszögéből kísérlet) mozgatja a történetet. 

John Man: Dzsingisz kán

Dzsingiszről mindenki hallott már. Talán még az is ismerősen dereng, hogy a világhódítót eredetileg Temüdzsinnek hívták, meg volt valami köze a tatárjáráshoz IV. Béla király idején (na ő kicsoda?)... ja nem, az Batu volt, az unokája. Szóval Dzsingisz kánról szól ez a könyv, aki meghódította a fél világot, megalapította a mongol államot és mellesleg egy halom gyereket is összehozott úgy hobbiszinten. 

Ha nem menedzser vagy, hanem történelem és kultúra iránt érdeklődő, javaslom, hogy felejtsd el a szerző másik könyvét a témáról, ez az igazi (és nem mellesleg kétszer akkora csak oldalszámra is, ellenben olcsóbb). Egyszerre történelem és huszonegyedik századi útleírás (az alap persze A mongolok titkos története, de hát ez mindig így van), a végén másfélszáz oldal pedig már abszolút aktuális jellegű. 

David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

David Gemmell első könyvében Druss mint híres-hírhedt, de már javakorabeli, megfáradt harcos jelenik meg, aki ugyan ősz szakállát meghazudtoló erővel és fürgeséggel képes forgatni nem kevésbé legendás csatabárdját, tényleges ereje mégsem fizikai. Na de hogy ténylegesen ki ő és hogyan vált legendává, azt az olvasóközönség csak kilenc évvel később (1993-ban), ebből a kötetből tudta meg. 

2010 számokban

A molyos statisztikának némileg ellentmond a külön nyilvántartásom, mely szerint 2010-ben 160 darab könyvet olvastam el teljesen, az elejétől a végéig (vizsgaidőszakokban volt, hogy kötetenként csak pár tanulmányt kellett, az ilyet értelemszerűen nem számolom bele). A teljes terjedelem 48815 oldal volt, ez átlagosan 306 oldalt jelent - egyébként 52 és 976 között változik.

Fabian Lenk: Marco Polo és a Titkos szövetség

Meglepetéssel és örömmel konstatáltam, hogy a már sokszor, sokféleképpen felhasznált (népszerű, de talán kissé elcsépelt) témák mellé (Egyiptom, ókori Görögország, Róma, vikingek, kalózok) egy ázsiai környezetben, ráadásul pont a Nagy Mongol Birodalom fénykorának idején játszódó történet is bekerült Fabian Lenk Idődetektívek sorozatába, melynek jelen kötet a második része. 

Julian, Kim, Leon és Kija, az Egyiptomban "összeszedett" macska a Marco Polóról szóló iskolai történelemóra hatására úgy döntenek, hogy a valóságban is szeretnének találkozni a nagy felfedezővel, ezért az öreg könyvtár titokzatos szobájának segítségével visszautaznak az időben, egészen pontosan 1275-be, amikor is Marco Polo éppen Dzsingisz unokájához és örököséhez, Kubiláj kánhoz igyekezett, hogy drágaköveket vásároljon. A három barát és a macska csatlakoznak a velenceihez, de már útközben veszélybe kerülnek, Kubiláj udvarában pedig biztonság és békés üzletelés helyett újabb bonyodalmak várják őket, melynek elszenvedője maga Marco Polo, az összeesküvés leleplezése viszont ifjú hőseinkre vár.