2008. augusztus 31., vasárnap

Nemere István: 2015 Jégkorszak

Nemere az egyik, ha nem a legtermékenyebb kortárs író Magyarországon. Megjelent könyvei között azonban sajnos túlságosan sok kevésbé kidolgozott is található, ez is tipikusan "egy ötlet - egy könyv"-jellegű írása. A napjainkban meglehetősen divatos "apokalipszisregény" műfaja úgy látszik, hazánk íróit is elérte, Dan Brown és társai után már magyar írók könyvein is borzonghatunk, hogy milyen jövő vár szegény kis bolygónkra. A borzongás ebben az esetben kétszeresen is igaz, hiszen Nemere története szerint a meglehetősen közeli jövőben, már 2015-ben nyakunkon a jégkorszak, ráadásul hirtelen köszönt be, lényegében alig néhány nap alatt.
Ugyanakkor figyelembe veszi szerencsére a tudományos előrejelzéseket, nem egész bolygót beborító jégpáncélt vizionál, hanem az időjárás szélsőségessé válását: Európától délre szikkasztó forróság, míg földrészünkön és az északi félteke nagyrészén dermesztő hideg lesz. Benne van a történetben minden, ami egy könnyed, mondhatni b-kategóriás sztorihoz kell: okoskodó kislányát megmenteni akaró anyuka, őket megmentő "rosszfiú", a világot megmentő, szegénysorból felemelkedő tudós menekült. De ettől még nem lesz igazán fogyasztható a dolog, csak amolyan este elolvasós - másnapra elfelejtős olvasmány.


Kiadó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó bt.

Kiadási év: 2007 (?)
Eredeti cím: -
Fordító: -
Oldalszám: 294

2008. augusztus 29., péntek

William McDonough-Michael Braungart: Bölcsőtől bölcsőig

Még karácsonyra kaptam, de kedvem támadt újra elolvasni az amerikai építész és német vegyész könyvét...
A szerzők az eddig megszokotthoz képest máshogyan állnak hozzá a környezetvédelemhez, energiatakarékossághoz, újrahasznosításhoz.
Elméletük lényege, amit a gyakorlatban is megpróbálnak megvalósítani, az, hogy az iparban, építészetben a természet folyamatait kéne alapul venni, ellentétben az ipari forradalom óta tartó, a természetet figyelmen kívül hagyó, illetve legjobb esetben is csak nyersanyagforrásnak tekintő hozzáállással. Mégpedig olyanformán, hogy az előállított tárgyaknak kiselejtezésük után visszaforgathatónak kéne lenniük, vagy tápanyag gyanánt a természetbe, vagy zárt rendszerben az előállítási folyamatba. Ez pedig, a haszonelvű globalista világban elképzelhetetlen módon nem csak a természet megóvását, regenerálását segítené, hanem az iparnak is jót tenne, vagyis minden résztvevő hasznot tudna húzni egy ilyen típusú együttélésből, szimbiotizmusból. Csak éppen amíg az ilyen világnézet nem terjed el tömegesen, továbbra is paraziták maradunk anyabolygónk testén.

Maga a könyv is a bemutatott elméletet hivatott példázni, a műgyantából és szervetlen töltőanyagból készült, vízálló lapok teljes mértékben újrahasznosíthatóak, visszaforgathatóak, a "műszaki tápanyag" prototípusa a kötet. Persze azért van mit dolgozni még ezen is, ugyan nem esnek ki a lapjai, mint egy papíralapú könyvnek, de az ívek hajlamosak a szétnyílásra, vagyis nem ártana az ilyen típusú könyveknek a jövőben egy alaposabb "élrevasalás", de ez nyilván a tesztelés hiányának tudható be, hiszen prototípusról van még csak szó...


Kiadó: HVG

Kiadási év: 2007.
Eredeti cím: Cradle to cradle
Fordítók: Alföldi Györgyi, Füstös Erika
Oldalszám: 224

2008. augusztus 27., szerda

Banana Yoshimoto: Csipkerózsika álom


Hát, novellák. Japán novellák. Ez a két szó elég sok mindent elárul. A japán irodalom eleve különleges, a novella szintén színes műfaj, ha ezt a kettőt összerakjuk, olyasmit kapunk, ami nem feltétlenül átlagembernek (átlageurópainak) való.
Három novella található a kötetben, három elbeszélés az éjszakáról. Kötetlen időrend, múltba révedés, halál, álom, telefon...negatív életszemlélet, szinte az összeomlás küszöbén álló szereplők. Úgy lehet igazán megérteni, megélni ezeket a történeteket, ha nem akarjuk logikusan követni. Inkább félálomban elgondolkozva, felvéve a csapongó ritmust, mint amikor elalvás előtt a gondolatok táncot járnak. Lélektani novellák, az én ízlésemnek kicsit túlságosan is. Nem az "eksön" hiányzik, a negativitás túl sok.
Ugyanakkor az írónő pontosan ellentétes célt fogalmaz meg: "... Ha akadnának Önök között olyanok, akik hasonló hangulatban vannak, mint könyvem főszereplői, és esetleg éppen a történetek segítségével nyerik vissza bizakodásukat - akkor ez jelentené számomra a legnagyobb, az igazi boldogságot."


Kiadó: Trivium
Kiadási év: 2005.
Eredeti cím: Shirakawa Yofune
Fordító(k): Kóbor Márta
Oldalszám: 160

Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)


Ez is nosztalgikus olvasmány, régebben már olvastam Rejtő szinte minden könyvét, aztán nemrég szereztem egy adag e-könyvet a telefonomra, úgyhogy a Durrell összes, Asimov-novellák és egyebek után Rejtő összes művei is helyet kaptak a memóriakártyán, én pedig rávetettem magam a "Stanley up to date" óceánjáró, Mr. Theo, a világhírre vágyó, unatkozó milliomos, Gustav Bahr felfedező, Fülig Jimmy és a többiek kalandjaiba. De kérem szépen, itten harmonikáznak!

A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban: Piszkos Fred közbelép

Kiadó: -

Kiadási év: -
Eredeti cím: -
Fordító: -
Oldalszám: -

Roger MacBride Allen: Infernó


A trilógia második kötetére tovább mélyül a helyzet, az összeomló környezet egyre súlyosabban nehezedik az Infernó lakóira, ráadásul az újtörvényes robotok szabadságra vágynak és ezért bármit képesek megtenni. Ha ez nem lenne elég, Chanto Grieg kormányzót egy ismeretlen meggyilkolja, közvetlenül a téli rezidencián tartott nagyszabású rendezvényt követő fogadóórák után. Kalibán pedig megint a gyanúsított szerepébe kerül, ő és Prospero voltak az utolsó látogatók, akik még találkoztak a kormányzóval...

Érdekesség, hogy a trilógiának korábban már kiadták Magyarországon az első kötetét, de a folytatásokat már nem, úgyhogy a Szukits ezzel, azaz a második kötettel kezdte a megjelentetést, jelezve, hogy most mindhárom könyv a boltokba fog kerülni.

Kiadó: Szukits

Kiadási év: 2003.
Eredeti cím: Isaac Asimov's Inferno, by Roger MacBride Allen
Fordító(k): Füssi-Nagy Géza
Oldalszám: 285

2008. augusztus 26., kedd

Roger MacBride Allen: Kalibán


A harmadik rész hirtelen felindulásból történt elolvasása után kedvet kaptam az első kettőhöz is... De több könyvet párhuzamosan olvastam/ok (ld. lejjebb és följebb), úgyhogy csak nemrég fejeztem be és kezdtem el írni róla.
A lakott, mégsem igazán élhető környezetű Infernón az űrlakók és a telepesek összefogásra kényszerülnek, hogy elviselhetővé tegyék a bolygót. Az újra-terraformálási tervezethez viszont nem hagyományos robotokat használnak: a Fredda Leving-készítette újtörvényes robotok számára a saját létezésük fontosabb, mint az embernek való engedelmesség. És egy kisiklott robotkísérlet eredményeképpen egy törvények nélküli robot is elszabadul, akinek lehetősége van akár embert is ölni, de a memóriájában hézagok tátonganak, fogalma nincs például a többi robot társadalomban elfoglalt helyzetéről. Ráadásul megvádolják egy olyan gyilkossági kísérlettel, amit nem követett el, vagy legalábbis nem a mostani énje.


Kiadó: Szukits

Kiadási év: 2004
Eredeti cím: Isaac Asimov's Caliban, by Roger MacBride Allen
Fordító(k): Dr. Füssi-Nagy Géza
Oldalszám: 352

Aldous Huxley: Előadások az emberről

Aldous Huxley neve mindenkinek ismerősen cseng gondolom, vagy legalábbis nem teljesen idegen. Leginkább a Szép új világ szerzőjeként tartják számon, de több tucat más könyvet, esszét és tanulmányt is jegyez. Szükségem volt egy kis változatosságra, úgyhogy jól jött ez a könyv (Anna ajánlására), és tényleg megérte elolvasni.
A kötetben az emberiséget érintő problémákról elmélkedik Huxley tizenhat részen át, az előadásokat 1959-ben tartotta a kaliforniai Santa Barbara Egyetemen.
A témák változatosak és (sajnos?) még most is aktuálisak: népességrobbanás, oktatási problémák, genetika, vallás stb. Tulajdonképpen általános témák, mégis érdekes, hogy a lassan ötven évvel ezelőtti meglátások még mindig nagyrészt helytállóak, persze bejátszhat az is, hogy Huxley amerikai volt és az USA "előrébb tart", mint Magyarország. Mindenesetre érdekes és kifejezetten inspiráló olvasmány, amolyan hosszabb távra szóló, sokáig emésztődő szellemi táplálékféle.



Kiadó: Kairosz

Kiadási év: 2006.
Eredeti cím:
Fordító(k): Kassai Melinda
Oldalszám: 421

2008. augusztus 20., szerda

Az eladott álom - japán mesék



Utoljára tizenpár éve olvastam ezt a könyvet, akkor még elég idegennek és ijesztőnek tűntek ezek a japán mesék, talán az illusztrációk miatt is, amik nem túl mesekönyvbe illők.
Ettől függetlenül lehet, hogy ez a könyv alapozta meg a japán kultúra iránti érdeklődésemet valahol tudat alatt :)
Maga a könyv a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közös könyvkiadási egyezményének keretében került kiadásra, ami azt jelenti, hogy "csehszlovákról" fordították, de ez talán nem olyan nagy baj.
Klasszikus japán mesék gyűjteményéről van szó, olyanokról, mint Momotaro, a barackfiú, A jamamba és a legény, vagy A gyékénykészítő kalandjai. A mesék elemeikben kevésbé, de a teljes egészet nézve párhuzamot mutatnak az európai mesékkel: a jó elnyeri jutalmát, a furfangos legény legyőzi a buta és gonosz jamambát (mint a magyar mesékben az ördögöt), a szerzetesek az európai vándordiákokhoz hasonlóan járják az országot, viszont az egyik legmeghatározóbb elem, a varázserővel rendelkező róka és borz, már keleti sajátosság, a japán mesékbe Kínából került át.
A könyvben található mesék a Nihon mukasibanasi su gyűjteményből származnak, ami a Japán Néprajzi Intézet alapítójához, Kunio Janagidához köthető.

Kiadó: Madách
Kiadási év: 1979.
Eredeti cím: Prodany sen
Fordító(k): Zádor Margit
Oldalszám: 188