William Gibson: Virtuálfény

A cyberpunk halott, de érdemes olvasni. Hiába lépett már maga Gibson is túl azon a műfajon, melynek vitán felül ő volt a legnagyobb alakja, a "korai" regényei változatlanul mérföldkőnek számítanak - és ami még fontosabb, a huszonegyedik században is élvezhetőek. 

Miután az Agavéhoz került William Gibson regényeinek magyar kiadása, értelemszerűen a legfrissebb, A periféria nyitotta a sort. Most visszaugrunk az ezredforduló elé, amikor Gibson még cyberpunkot írt: az 1993-as Virtuálfény a korszak egyik legjellegzetesebb emléke. Ugyan már egyszer megjelent magyarul, kereken húsz éve, azóta viszont felnőtt egy új olvasógeneráció, ráadásul némi ráncfelvarrás is ráfért a regényre, így az új kiadás egyúttal újrafordítást is jelent, Pék Zoltán szokás szerint minőségi munkát végzett. 

Sokan a cyberpunkot azonosítják Gibson "valódi" stílusával. Ez persze nem egészen igaz, tekintve, hogy a műfaj mára erősen túlhaladott, Gibson a kétezres évektől másfelé fordult (a Blue Ant trilógia "nowpunk", A periféria pedig tisztán kortárs sci-fi), mindenesetre így a régi rajongók méltóképpen nosztalgiázhatnak, az új olvasók pedig betekintést nyerhetnek a nyolcvanas években gyökeredző, sosem volt jövőbe. 

William Gibson: A periféria

A múltat ismerjük, a jövő kiszámíthatatlan. Ráadásul Gibson regényeiben általában nem túl barátságos, ebben az esetben pedig még bele is szól a múlt eseményeibe. A periféria 2014 egyik legjobb sci-fije, de nem csak a zsáner rajongóinak nyújthat sokáig emlékezetes olvasmányélményt. 

William Gibsont olvasni minden egyes alkalommal olyan, mint fejest ugrani az ismeretlenbe. Hiába vannak kedvelt témái, hiába ismerjük a stílust - vagy akár az adott történetet nagy vonalakban, mindig képes meglepni valami teljesen váratlan megoldással. Értelemszerűen most is ez a helyzet, A periféria tökéletes Gibson-mű, kicsit szokatlan arányokkal, izgalmas cselekménnyel, alapos történet- és világépítéssel, de nem egészen az - pozitív értelemben -, mint amire számítana az ember akár ezt a bejegyzést, akár a fülszöveget (vagy a regény elejét) olvasva. 

Az utóbbi idők egyik legkellemesebb meglepetése volt, amikor kiderült, hogy Gibson új magyar kiadója az Agave lesz (szám szerint legalább az ötödik), ráadásul nem valamelyik korábbi kötet (újra-) kiadása lesz az első, hanem az új regény jön. Az más kérdés, hogy tovább kellett várni rá, mint amire számítottam, mert már az amerikai kiadónál is volt némi csúszás, de csak megérkezett ide is karácsony előtt - és tényleg az Agave legjobb karácsonyi, sőt, legjobb második féléves bizonyult (vagy legalábbis megosztott első hely a Közelképpel).

Előzetes - William Gibson: A periféria

William Gibsont a cyberpunk atyjaként szokás emlegetni, de irodalmi munkássága ennél azért sokszínűbb.  Ő is azon szerzők közé tartozik, akik sok kiadót megjártak már Magyarországon, most éppen az Agavétól érkezik az eredetiben is csak egy hónappal ezelőtt megjelent legfrissebb regénye. A periféria eltérő idősíkokat, izgalmas sztorit, illetve jellegzetesen gibsoni jövőképet és stílust ígér, a karácsonyi kiadási hullám egyik legnagyobb dobása lehet.

A hajtás után a szokásos menü: borító, fülszöveg és az első tizenkét fejezet.

William Gibson: Árnyvilág

A mindenki által érzékelhető világ mellett vannak a valóságnak olyan rétegei, melyekbe csak bizonyos személyek pillanthatnak be. Az egyik ilyen a geohackereké, akik olykor lenyűgöző, máskor inkább megdöbbentő, csak speciális felszereléssel látható virtuális alkotásokat helyeznek el a fizikai térben. A másik egy kubai-kínai csoport világa, akik nem egészen legális ügyletekből tartják fent magukat és valami különös, szinkretikus kultusz gyakorlói. Egy harmadik, részben rejtett valóságszelet bizonyos ügynökök számára van fenntartva, akik szintén nem riadnak vissza az illegalitástól. Ezek a rétegek viszont egy bizonyos ponton átfedik egymást, de nem feltétlenül úgy, ahogy az olvasó várná. 

William Gibson: Trendvadász

Az Interneten sok furcsa dolog van, ezt mindenki tudja. De időnként a szokásosnál is különösebb dolgok történnek: az utóbbi időben egy titokzatos film szegmensei kezdenek fel-felbukkanni, bizonyos emberek nagy örömére, akik hamarosan rajongótáborokat alakítanak és fórumokon vitatják meg ötleteiket a készítő kilétéről, a történetről, az újabb szegmensekről... Cayce Pollard, a logofóbiás marketingszakértő is az egyik ilyen netes közösség tagja, de a klipkutatás csakhamar hobbiból főfeladattá lép elő számára, amikor londoni útja során megbízzák a filmtöredékek forrásának kiderítésével.

A nyomok Tokióba vezetnek, a digitális világ fellegvárába, ahol otaku hackerek nek sikerült rájönni valami igazán fontosra, de valakiknek a keze idáig is elér és nagyon szeretnék megakadályozni Cayce-t a titok kiderítésében.

Hogy mi köze van egy tökéletesen napjainkban játszó dó (2001-02-ben írta Gibson) cyberpunk sztorinak a náci Németország mechanikus zsebszámológépéhez, illetve a nagysikerű ZX81-hez? Ehhez már el kell olvasni a könyvet.
A könyv teljes mértékben alapmű, minden ízében cyberpunk, de anélkül, hogy ez zavaró lenne, úgyhogy akkor is élvezhető, ha az ember nem reklánguru (-tanonc) és nem is naphosszat a számítógéphez nőve tespedő, kólán és csipszen élő "kocka" (vagy mi az éppen aktuális megnevezése az inkább a virtuális világban, mint a valódiban élőknek) .
A könyv persze nem csak szórakoztató, hanem a személyes márkajelzés-undoromnak is adott egy lökést, emellett az egyik legfurcsább olvasás közbeni élményem kapcsolódik hozzá: amikor először olvastam, valahol a tizedik fejezet táján észrevettem, hogy az a bekezdés jelen időben van írva, de nagyobb jelentőséget nem tulajdonítottam neki. Aztán nagyjából száz oldallal később megint volt egy ilyen "flash", de ez már nem hagyott nyugodni: tíz másodperccel később leesett, hogy igen, az egész könyv jelenben van. Azóta sem sikerült rájönnöm, hogy miért nem vettem észre azonnal, pedig kifejezetten utálom, ha nem múltban íródott egy történet, de itt valahogy az események hatására átsiklottam fölötte.


Kiadó: Magyar Könyvklub

Kiadási év: 2004
Eredeti cím: Pattern Recognition

Fordító: Gálla Nóra

Oldalszám: 326