Oliver Bowden: Fekete lobogó (Assassin's Creed)

Izgalmas kalandregény a kalózkodás aranykorából, nem csak gamereknek. Oliver Bowden hatodik Assassin's Creed regénye, a többitől függetlenül is olvasható Fekete lobogó tengeri és szárazföldi összecsapásokat, legendás kalózokkal találkozást, sok rumot és mindenekfölött minőségi szórakozást kínál az olvasóknak.

A kalózkodás 17-18. századi "aranykora" közkedvelt téma a populáris kultúrában. Rengeteg film, rajzfilm, regény, képregény és zene alapjául szolgál, néhány játék is jelent már meg a témában. A legutóbbi ilyen a tavaly őszi Assassin's Creed IV, melyhez manga- és regényadaptáció is készült. Utóbbi két hete magyarul is elérhető és ami a legfontosabb: nem csak a játéksorozat rajongóinak érdemes elolvasni. 

Anton Gill elsősorban történelmi témájú könyveket - életrajzokat, regényeket és nem-fikciós műveket - ír, de korábban volt már színész, rendező, valamint íróként és producerként is megfordult brit tévétársaságoknál. Az Assassin's Creed regényeket Oliver Bowden írói álnéven jegyzi, a Fekete lobogó a hatodik könyve a sorozatban. 

Stephen Paul Thomas: Gócpont

Közeljövő, bolygóközi kolonizáció, Ázsia, nanotechnológia, némi összeesküvés és változatos szereplők - ezek Stephen Paul Thomas első sci-fi regénye, a Gócpont főbb kulcsszavai. 

A nem túl távoli jövőben járunk, a Földön Ázsiába helyeződött át a gazdasági és vélhetően a politikai hatalom súlypontja is, az emberiség éppen a Naprendszer bolygóinak gyarmatosításával foglalkozik. A helyzet meglehetősen feszült, más sem hiányzik kevésbé, mint egy szélsőségesen fertőző, halálos és természetesen gyógyíthatatlan járvány, de vannak, akik ebből is profitálnak.

Általában fenntartással kezelem a magánkiadású könyveket, a Gócpont szerencséje, hogy nem látszik annak. Ha nem lenne külsőre profi - a szerző képzőművész -, eszembe sem jut levenni a polcról, ha pedig nem veszem le a polcról, senkinek nem tűnik fel, hogy kíváncsi vagyok rá, ebben az esetben pedig nem kapom meg karácsonyra. De Tomasovszki István, avagy választott sci-fi írói álnevén Stephen Paul Thomas, jó munkát végzett a kötet külsejével és még a téma is érdekesnek ígérkezett, úgyhogy a külcsín után a belbeccsel is sikerült megismerkedni.

Előzetes - Ray Bradbury: A Toynbee-átalakító

Jövő csütörtökön, február 20-án jelenik meg magyarul Ray Bradbury következő novelláskötete, A Toynbee-átalakító. Bradbury történetei mesteri átmenetet képeznek a szűkebb értelemben vett szépirodalom és a sci-fi között, fantáziája és írói képességei is messze az átlag fölé emelik az alig másfél éve elhunyt szerzőt. Alább a fülszöveg, a hajtás után pedig a borító és a címadó novella olvasható, értékelés hamarosan. 

A világ egyetlen időutazója száz év elteltével végre feltárja a titkát.

Az Orient Expresszen egy kísértet is utazik.

Egy öregember a rendezett múltján keresztül a végzetes jövőjét próbálja megváltoztatni.

A Toynbee-átalakító egy olyan gyűjtemény, mely Bradbury régi és új olvasóit egyaránt megszólítja. A legtöbb történet életünk ismerős szobáiban és tájain, gyakori gondolatainkban és emlékeinkben kezdődik, hogy aztán a képzelet legtávolabbi zugaiba repítsen. Bradbury lebilincsel bennünket, ahogy a történetei kibontakoznak, és a valóság titkos repedéseiben feltárul a csodálatos és a váratlan.

Andrzej Sapkowski: Vaják IV. - A megvetés ideje

Megújult borítódizájnnal, de továbbra is kiváló fordításban érkezett Andrzej Sapkowski következő kötete. A megvetés ideje tartja a Tündevér és a novellák szintjét, de nem olyan játékos, jóval komolyabb azoknál. Ez már nem békeidő és nem is a vihar előtti csend, itt a háború, ami elől nem lehet kitérni... 

Andrzej Sapkowski változatlanul nagyszerű Vaják-sorozata magyarul is a negyedik kötetéhez ért a tavalyi karácsonyi szezonban. Végre sikerült hozzájutni és elolvasni, örömmel jelentem: a lengyel mester erre a részre sem fáradt el, éppen ellenkezőleg. A történet egyre komolyabb irányt vesz, a kezdeti novellákat a Tündevérrel regénysorozat-formátumra cserélte, az eredmény pedig bízvást felveszi a versenyt a legnépszerűbb fantasykkel.

Csak most, a negyedik kötettel érkezett el arra a pontra a sorozat, ahol már nem lehet csak úgy bekapcsolódni, hanem szükség van a közvetlen előzmény ismeretére. Az első két novelláskötet nagyjából függetlenül is olvasható, de A megvetés ideje már közvetlen folytatása a Tündevérnek, ahogy a remélhetőleg minél hamarabb megjelenő ötödik rész, a Chrzest ognia (kb. Tűzkeresztség) is.

Jeff VanderMeer: Expedíció (Déli Végek 1.)

Sztrugackij+Lovecraft=VanderMeer. Röviden így mutatható be az amerikai szerző friss regénye, az Expedíció. Realitás vs. illúzió, különös lények és jelenségek, hátborzongató hangulat, feszültség és megannyi válasz nélkül hagyott kérdés: önmagában is megállja a helyét, de igazán csak a szintén idén érkező folytatásokkal lesz teljes.

Komoly várakozás előzte meg Jeff VanderMeer új regényét, mely a nemzetközi megjelenéssel egy időben került a polcokra itthon is. Az Expedíció szokatlan borítója mögött szokatlan történet rejtőzik, a Sztrugackij-tesók Piknik az árokpartonja és Lovecraft magát önálló mítosszá kinövő horrortörténeteinek egyenesági leszármazottja, enyhe pszichedelikus beütéssel. 

Nagyjából harminc évvel a történet kezdete előtt történt valami a most X Térségnek hívott területen, ami a zónán belül megváltoztatta a természetet, sőt, a realitást is. Persze a civilek elől lezárták, de tudományos expedíciók rendszeresen átlépik a határt, hogy a megfelelően kondicionált kutatók vizsgálatokat végezhessenek az elsőre átlagos, erdős-mocsaras tengerpartnak tűnő, valójában emberi ésszel felfoghatatlan jelenségeknek otthont adó területen. A mostani expedíció négy főből áll, egy antropológus, egy geodéta, egy pszichológus és egy biológus érkezik az alaptáborba, hogy a X Térség újabb rejtélyeire derítsen fényt, ám olyasmivel kell szembenézniük, amiről a felkészítés során nem esett szó. 

Robert J. Sawyer: WWW 3 - Végzet

Lezárásához érkezett a kanadai sci-fi író, Robert J. Sawyer WWW-trilógiája. A Végzet semmiben sem marad el a korábbi két kötettől, a helyzet már ismerős, a végső konklúzióig viszont vár még néhány csavar az olvasóra. 

Gyakorlatilag hetente találkozunk mesterséges intelligenciával kapcsolatos hírekkel, általában új fejlesztésekről, tervekről, lehetőségekről és ilyesmivel foglalkozó cégek összeolvadásáról. Asimovnál a robotokat a robotika három törvénye hardveres szinten korlátozza és teszi biztonságossá emberi felhasználásra, de mi történne akkor, ha nem a Google vagy más techóriás fejlesztené ki az első MI-t, hanem spontán, minden korlát nélkül jönne létre? Robert J. Sawyer trilógiája egy ilyen esetről szól...

Sawyer általában a FlashForward sorozat eredetije miatt ismert, de most már a WWW-trilógia miatt is érdemes megjegyezni a nevét. A Világtalan-Vigyázók-Végzet szinte tökéletes "bevezetés a science fictionbe" regénynek. Szórakoztató, olvasmányos, és ami a lényeg: rengeteg érdekes, fontos és izgalmas témára hívja fel az olvasó figyelmét. 

A rendkívül divatos, butácska tinidisztópiák tengerében üde színfolt egy ilyen regény (kizárólag egyetlen regényként értelmezhető, hiába lett háromfelé szedve), ami szintén az ifjabb korosztályt célozza (mondjuk tizennégytől fölfelé), de értelmes dolgokról szól, nem nézi teljesen hülyének a kamaszokat és ráadásul egészen logikus és mégis optimista jövőképet tár elénk.