2011. február 3., csütörtök

John Man: Dzsingisz kán

Dzsingiszről mindenki hallott már. Talán még az is ismerősen dereng, hogy a világhódítót eredetileg Temüdzsinnek hívták, meg volt valami köze a tatárjáráshoz IV. Béla király idején (na ő kicsoda?)... ja nem, az Batu volt, az unokája. Szóval Dzsingisz kánról szól ez a könyv, aki meghódította a fél világot, megalapította a mongol államot és mellesleg egy halom gyereket is összehozott úgy hobbiszinten. 
Ha nem menedzser vagy, hanem történelem és kultúra iránt érdeklődő, javaslom, hogy felejtsd el a szerző másik könyvét a témáról, ez az igazi (és nem mellesleg kétszer akkora csak oldalszámra is, ellenben olcsóbb). Egyszerre történelem és huszonegyedik századi útleírás (az alap persze A mongolok titkos története, de hát ez mindig így van), a végén másfélszáz oldal pedig már abszolút aktuális jellegű. 

Az eredetileg vezető családból származó, de elszegényedett és magára hagyott gyermek története, aki később legyőzi az ellenségeit, egyesíti a szövetségeseit és még a kudarcok is neki kedveznek, szinte már népmesébe illő - pedig ez egy valós személy élettörténete. Egy olyan emberé, akire máig felnéznek, aki minden mongolok ősatyja (részben ugye biológiailag is), de még a kínaiak is tisztelik. Mindazonáltal életútja valóban regébe illő: küzdelmes fölemelkedés, dicsőséges élet, balszerencsés végzet, ismeretlen nyughely. 

John Mant és sok más külföldi kutatót ez utóbbi bosszant legjobban, mert ugye világszenzáció lenne egy ilyen kaliberű ember sírjának feltárása, esetleg még némi DNS-mintát is lehetne venni belőle, na meg bizonyos legendák szerint meglehetősen gazdag sírmellékletek között alussza örök álmát a nagykán. A mongolok szerint viszont nem jó ötlet bolygatni a halottakat, egy történet szerint széthullana a nemzet, ha megtalálnák Dzsingisz testét. A témával kapcsolatos mongol ellenállásból a szerző egyébként meglepő következtetésre látszik jutni: hét és fél évszázadon keresztül egyik nemzedékről a másikra hagyományozódott a sír holléte, mostanra pedig szinte mindenki tud róla, de mégsem hajlandóak elárulni... 

A világ legnagyobb lovasszobra természetesen Dzsingiszt ábrázolja
(Ulánbátortól délkeletre található)

A Dzsingisz kán repülőtér Ulánbátorban

Dzsingisz kán egy kazah pénzérmén

Dzsingisz "mauzóleuma" Kínában
(a Jüan dinasztia alapítójaként szerintük a nagykán kínai...)

Dzsingisz vodka

Mindenképpen jót tesz a könyvnek, hogy írója személyesen is bejárta azokat a vidékeket, melyekről szó esik, ettől olvasmányosabb és információgazdagabb lett, jelenleg a legjobb magyar nyelven a témában. 


Kiadó: General Press
Kiadási év: 2005
Eredeti cím: Genghis Khan
Fordító: Erdélyi András
Oldalszám: 456+32 oldal színes kép

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése