Michael J. Sullivan: A Smaragdvihar (Riyria-krónikák 4.)

Irány dél, a Smaragdvihar fedélzetén. Michael J. Sullivan ezúttal tengerre küldi főszereplőit, akikre válogatott veszedelmek leselkednek - és a saját múltjuk. A Riyria-krónikák negyedik kötete méltó az előzményekhez, minőségi fantasy-kalandregény. 

Utoljára tavaly októberben olvashattunk magyarul a Riyria néven ismert tolvajpáros kalandjairól. A Birodalom születik  átvezető jellegű könyv volt, gyakorlatilag ezzel együtt tesz ki egy teljes regényt. Az első két kötet még egymástól függetlenül, illetve tulajdonképpen tetszőleges sorrendben is olvasható volt, most már érdemes odafigyelni az időrendre, a Riyria-krónikák valódi sorozattá alakult a harmadik kötetnél.

Avrynban és a környező vidékeken továbbra sem barátságos a helyzet. A nefronita egyház támogatásával kialakuló új Birodalom komolyan fenyegeti az önállóságukat megőrizni próbálókat, a ratibori csata csak a kezdet volt. Hadrian és Royce nem sokáig élvezhetik az átmeneti nyugalmat, újra az események közepébe sodródnak egy rutinmunkának látszó, de "természetesen" hamar életveszélyessé váló feladatnak köszönhetően.

Steven Saylor: A nílusi rablók

Rejtélyek, élő legendák és egy nagyszabású bűntény a nagyszerű ókori város, Alexandria falai mögött és a Nílus deltájának vad vidékein - Steven Saylor új könyve, A nílusi rablók, színvonalas és izgalmas történelmi kalandregény. 

Steven Saylor történelmi krimisorozata az Agave egyik biztos pontja hosszú évek óta. A nílusi rablók szám szerint a tizennegyedik kötete Gordianus, a római nyomozó kalandjainak, és a közvetlen előzményével (A hét csoda) együtt inkább a kalandregényes vonulatot képviseli. Gordianus itt még fiatal, romantikus lelkületű idealista, tulajdonképpen maga a történet is inkább ifjúsági (mondjuk tizenöt éves kortól fölfelé), de ez egyáltalán nem válik hátrányára. 

Ahogy az utószóban is írja, Saylor megunta a római periratok, véres történetek és öndicsőítő visszaemlékezések olvasgatását és belevetette magát az ókori görög irodalomba. Ebben a regényben is ez a hatás érvényesül (elég erőteljesen), ami elég jót tesz a klasszikus hangulatnak. 

A modern nyugati időszámítás kezdete előtt 80-90 évvel meglehetősen viharos időszakot éltek át a Földközi-tenger vidékének lakói. Belviszályok és polgárháború a birodalomban, háború a közvetlen határvidékeken, Egyiptomban lázadások az uralkodó ellen - egyik sem kedvez a nyugalmas életnek. Szerencsére Gordianus nem veti meg a kalandokat, persze aki húszévesen végiglátogatta az ókori világ hét csodáját, attól nem is lehet azt várni, hogy otthon üljön. A nagy utazás után immár két éve Alexandriában él, nyomozgat, rejtélyeket fejt és rabszolga-szeretőjével múlatja idejét, ahogy egy ilyen társadalmi státuszú ifjú rómaihoz illik. Az idill persze nem tart örökké, a dolgok a még épp szórakoztatónál is mozgalmasabban alakulnak és Gordianus csakhamar azon kapja magát, hogy útja a Nílus deltájának kevéssé civilizált vidékére vezet.