Fabian Lenk: Marco Polo és a Titkos szövetség

Meglepetéssel és örömmel konstatáltam, hogy a már sokszor, sokféleképpen felhasznált (népszerű, de talán kissé elcsépelt) témák mellé (Egyiptom, ókori Görögország, Róma, vikingek, kalózok) egy ázsiai környezetben, ráadásul pont a Nagy Mongol Birodalom fénykorának idején játszódó történet is bekerült Fabian Lenk Idődetektívek sorozatába, melynek jelen kötet a második része. 

Julian, Kim, Leon és Kija, az Egyiptomban "összeszedett" macska a Marco Polóról szóló iskolai történelemóra hatására úgy döntenek, hogy a valóságban is szeretnének találkozni a nagy felfedezővel, ezért az öreg könyvtár titokzatos szobájának segítségével visszautaznak az időben, egészen pontosan 1275-be, amikor is Marco Polo éppen Dzsingisz unokájához és örököséhez, Kubiláj kánhoz igyekezett, hogy drágaköveket vásároljon. A három barát és a macska csatlakoznak a velenceihez, de már útközben veszélybe kerülnek, Kubiláj udvarában pedig biztonság és békés üzletelés helyett újabb bonyodalmak várják őket, melynek elszenvedője maga Marco Polo, az összeesküvés leleplezése viszont ifjú hőseinkre vár. 

Kubiláj kán, mint Jüan császár

Kellemesen olvasmányos, 9-12 éves gyerekek számára írt történetről van szó, akció és krimi és tudásanyag is ehhez mérten szerepel. Ez utóbbit viszont némi kritikával illik kezelni: bár a történelmi környezet nagy vonalakban hiteles, az viszont enyhén szólva is túlzás, hogy Kubiláj konkrétan terjeszteni akarta volna a kereszténységet (ilyesmiről szó sem volt - vallási tolerancia volt ugyan, de ez csak annyit jelentett, hogy elfogadtak gyakorlatilag minden vallásos jellegű tevékenységet a sámánszertartásoktól a buddhizmuson át a kereszténységig - illetve politikai okokból éppenséggel a buddhizmust próbálták terjeszteni, ha már...), mint ahogyan az is, hogy Marco Polót kérte volna meg erre Kubiláj. Az összeesküvő "Titkos Szövetség" szintén fikció és a kötet végén lévő szószedet kifejezései sem egészen pontosak néhol. 

Kép Polo könyvéből
(Az Il millione 14. századi illusztrátora
egész biztosan nem járt keleten...)

Amit még furcsának találtam azon kívül, hogy a szerző ennyire erőteljesen "reklámozta" a kereszténységet az ősi tengrizmussal/sámánizmussal szemben, az Marco Polo utazásai valódiságának a megkérdőjelezése volt. Tény, hogy vannak olyan nézetek, melyek szerint Polo csak valahol a Közel-Keleten kóborolt és Ázsia keleti feléről más utazók meséltek neki, a történeteiket pedig sajátjaként állította be hazatérése után, lehet is úgymond' bizonyítékokat találni rá (javarészt persze indirekt bizonyítékok ezek), mégis lényegesen kevésbé megalapozott tudományosan ez a vélekedés, továbbá egy tízéves gyereket sem valószínű, hogy különösebben foglalkoztatna a dolog. (Furcsán értelmezett polkorrektség állna a háttérben? De akkor a vallási része miért elfogult a sztorinak?)

Marco Polo idősebb korában

Maga a könyv jól szerkesztett, elgépelést vagy ilyesmit nem találtam benne, dizájnra és minőségre is kellemes (csak az a ronda kék háromszög ne lenne a borítón). Ráadásul különleges is: talán az 1959-ben kiadott, Willi Meinck által írt Marco Polo kalandos ifjúsága volt az utolsó magyarul megjelent gyerekkönyv eddig a velencei felfedező-kereskedőről, a középkori Mongóliával kapcsolatban pedig ez az egyetlen. Már csak az ebből adódó egzotikussága miatt is megéri elolvasni gyerekeknek és szüleiknek egyaránt, de egyébiránt is szórakoztató és gyermekkönyvhöz illően fordulatos történet.

A könyvért köszönet a Scolar Kiadónak, a sorozat pedig jelenleg akciósan rendelhető a molyon, 9-12 éves gyerekeknek (inkább fiúknak) garantáltan bejövős karácsonyi ajándék!


Kiadó: Scolar Kiadó

Kiadási év: 2009

Eredeti cím: Marco Polo und der Geheimbund

Sorozat: Idődetektívek, 2. kötet

Fordító: Sárossi Bogáta

Oldalszám: 160