Röviden - Fantasy 2015

Az utóbbi időben kicsit eltávolodtam a blog kezdeti céljától. Eredetileg minden elolvasott könyvről írni szerettem volna, de már régóta csak a friss megjelenésekre jutott idő. Ezért kísérleti jelleggel, még az őszi könyvkiadási roham előtt, összeszedem azokat az idén olvasott könyveket, melyekről nem született blogbejegyzés, és tematikusan csoportosítva, röviden írok róluk néhány gondolatot. Ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, számíthattok folytatásra is, elsőként pedig a méltatlanul alulreprezentált fantasykre kerül sor. 

David Gemmell: Legendás Druss első krónikája

David Gemmell első könyvében Druss mint híres-hírhedt, de már javakorabeli, megfáradt harcos jelenik meg, aki ugyan ősz szakállát meghazudtoló erővel és fürgeséggel képes forgatni nem kevésbé legendás csatabárdját, tényleges ereje mégsem fizikai. Na de hogy ténylegesen ki ő és hogyan vált legendává, azt az olvasóközönség csak kilenc évvel később (1993-ban), ebből a kötetből tudta meg. 

David Gemmel: Legenda

Az északi nadír törzsek egyesült serege a Dreina Birodalom ellen vonul, az uralkodó egyetlen reménye Dros Delnoch hatalmas erődje, itt talán megállíthatják, de legalább feltartóztathatják a nomád hordákat. A vár viszont ugyan jól megépített, a békés idők során részben átépítették, katonáik jelentős része egyszerű földműves, akik soha nem láttak még csatát, ráadásul a vár ura haldoklik. Talán ha a várgróf fegyvertestvére, a legendás Druss eljönne segíteni, lenne némi esélyük, de Druss már a hatodik évtizedét tapossa és a világtól elvonulva él...

Eddig egy legjobb esetben is b-kategóriás ponyvafantasyt idéz a történet, erre a könyv eleje sem cáfol rá. De aztán változik az érzés, némi hősi fantasymetállal ráerősítve nagyon könnyű beleélni magunkat a jellegzetesen középkorias viszonyokat idéző (tehát nem elfes-orkos) történetbe. Gyors nézőpontváltások, több főszereplő, nomád sámánokkal dacoló misztikus szerzetesek, és a közelgő ostrom nyomasztó hangulata (de leginkább az utóbbi) sablonból egyedivé teszi a Dreina sorozat (eredetiben Drenai) első kötetét (ami önálló műként is élvezhető, teljesen kerek történet).

Druss, oldalán Snaga névre hallgató csatabárdjával (a név ismerős lehet A gyűrűk urából, csak ott egy orkot hívnak így) gyalog érkezik az erődbe és hamar meg is kezdi az átszervezést és a katonák kiképzését, de akciózós helyett mégis inkább moralizálós fantasy a végeredmény, ahol az ellenfelek sem gyűlölik egymást, inkább csak a kihívást látják a másikban. Nem mondom, hogy nem lenne jó ötlet egy olyan történet, ami csak arról szól, hogy megállíthatatlan, sötét fellegként közelít az ostromló sereg a vár felé, közben a hangulat fokozódik, viszont a tényleges ütközet megkezdésének pillanatában elszakad a mese fonala, ebből nagyon jó lélektani történetet lehetne írni (vannak is rá ötleteim :)), de itt az ostrom nem marad el, százötven oldalnyi durva harc is helyet kap, az is kiderül, hogy a már életében mitikus hőssé vált Druss mire képes így vénségére...



Kiadó: Valhalla Páholy

Kiadási év: 1994
Eredeti cím: Legend

Fordító: dr. Máyer Júlia

Oldalszám: 380