2010. október 20., szerda

John Man: Dzsingisz kán vezetői módszerének titkai

Igen, tényleg létezik ilyen könyv. Ami önmagában nem lenne feltétlenül gond, az viszont már annál inkább, hogy létjogosultsága is van az efféléknek. Nem, Dzsingisszel semmi baj, sőt :), az viszont elgondolkodtató, hogy a jelen könyv tartalmából és létéből levonható következtetések szerint nagy arányban ostoba és megfelelő képességek híján lévő egyének tartoznak a vállalati felsővezetők ki tudja milyen szűk körébe, illetve szeretnének oda tartozni. 

2010. október 15., péntek

A marslakók második inváziója - Sci-fi antológia

Ponori Thewrewk Aurél szerkesztette kötet négy történetet tartalmaz, általában viszonylag ismert szerzőktől, de ez persze alapjáraton nem jelent semmit. Sajnos nem egyenletes színvonalú a válogatás és a szerkesztés is dramaturgiailag hibás (legelsőnek berakni a legjobb kisregényt nem biztos, hogy olyan jó ötlet), de ettől függetlenül megéri elolvasni. Alant részletesebben mindegyik történetről: 

2010. október 7., csütörtök

Dave Howard: A Démoncsászár fejvadászai - A Brett Shaw küldetés

Pontosan egy hete, szeptember harmincadikán jelent meg a legújabb Mysterious Universe kötet, és egyúttal az első olyan könyv, amit a Csodaidők tetralógia befejező része óta előrendelésben szereztem be. Igaz, hogy akkor még 23-a volt a dátum, de ilyen apróságok lényegében lényegtelenek, a lényeg, hogy megvan a heti betevő minőségi sci-fi ponyva, az igazi probléma az, hogy meglehetősen rövid volt, három napig is alig tartott ki... 

Dave Howard, azaz Mészáros László neve nem egészen ismeretlen a MU-sorozatban, bár én személy szerint csak annyira emlékeztem, hogy valami novellát írt valamelyik antológiába (A Katedrális őrzői - Hősök végzete), ami nem volt túl emlékezetes, ahogy visszaolvastam. Ez a regénye viszont határozottan jó lett, hogy ez minek köszönhető (az elmúlt évek írói fejlődése, esetleg egyszerűen a regényformátum közelebb áll hozzá), azt nem tudom, viszont ezúton is szeretném megköszönni a szórakoztatást és gratulálni a könyvhöz, hátha olvasod :)

2010. október 5., kedd

Rick Riordan: A villámtolvaj

Még valamikor a tavaszi vizsgaidőszakban megnéztem a filmváltozatot (amolyan "agypihentetőnek jó lesz" alapon) és azóta egyre kíváncsibb lettem a könyvre is, mert hát az amúgy elég jó Harry Potter könyvekből is botrányosan sz@r adaptációkat készítettek az utóbbi pár alkalommal (no meg a molyos értékelések is jók voltak)... 

Lehetne jó ötlet, hogy a görög istenek még mindig köztünk élnek és ugyanúgy viselkednek, mint a mitológiában, de azt nem így kellett volna megírni, és mindezt belekeverni egy ilyen sablonos, rosszul felépített és gyengén megírt sztoriba hatalmas hiba volt. Az irodalmi értéke nagyjából az Eragonéval van egy szinten (mélységben), bár itt talán nem annyira suta a fogalmazás és ebből adódóan nem a fordítónak kellett megmentenie az egészet.