Soós Viktória: Japán turistaszemmel

Vegyes érzelmekkel nyitottam ki a könyvet, leginkább az ötlettelen borító és az ilyesmi, nagyalakú-albumszerű könyvekkel kapcsolatos tapasztalataim miatt. Általában sablonképeket szoktak tartalmazni a Fujiról, cseresznyefákról, éjszakai Tokióról és szamurájnak öltözött nagypapákról, sablonszövegekkel vegyítve.
Elég hamar kiderült viszont, hogy ez a könyv a látszat ellenére valami más, valami sokkal jobb. Az író egy ösztöndíjas diák, aki egy évet tölthetett Japánban és élményeit rögzítette, amiből egy érdekes, izgalmas és informatív könyv született, aminek egyetlen hátránya, hogy 34x24,5 centis, vagyis kicsit nehezen szállítható. Ha kisebb lenne, akkor minden Japánba készülőnek kötelező felszerelési tárgynak ajánlanám, így csak otthoni olvasgatásra.
A sok szép kép mellett akad egy kis japán nyelv- és lélektan (elrettentésképpen), na meg élmények, információk, tapasztalatok színes egyvelege: emberek, ételek, mesék, fürdők, szentélyek... Valami olyasmi könyv ez, amilyet én is szeretnék megírni.



Kiadó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó kft.

Kiadási év: 2008
Eredeti cím: -

Fordító: -

Oldalszám: 112

Ebben az évben már nem lesz több bejegyzés, ezúton kívánok mindenkinek békés, vidám és persze olvasnivalókban gazdag újesztendőt.

Mi újság? - vol. 2.

Folytatva a novemberi ötletet, így december utolsó napján is szolgálok egy kis körképpel a...hát nem is tudom, talán tudományos-fotós-világjárós?...újságok területéről.

Van humorérzékük a National Geographic újságíróinak, legalábbis a karácsony környékén kiadott számban Heródesről írni, sőt, címlapra tenni valami ilyesmiről árulkodik. Nem mondom, a "Zsarnok vagy zseni?" cím már kevésbé ötletes, inkább alsókategóriás bulvármagazinba illő, de sebaj. Az egyébként érdekes cikkhez kelet-Földközi-tenger-térkép is jár, a másik oldalán Jeruzsálemmel. Akad még némi Wallace-féle evolúcióelmélet, magyar gyógynövények, megvédett/visszaszerzett afgán műkincsek, fotók a Marsról, na meg a szokásos reklámtenger.

A Földgömb a Bodrogközről, Kairóról és Dél-Celebeszről szóló cikkei érdekesek, a darfuri polgárháború már más téma, ilyen távolságból és ilyen környezetben gyakorlatilag felfoghatatlan...



Karácsony közeledtével a GEO vallásos témával erősít: a hit mozgatórugóit keresik a címlapsztoriban. Azért itt nem áll meg a dolog, rénszarvasok vonulása és videójátékok a következő témák, utána gyönyörű képek következnek csigákról és kagylókról. Az is kiderül, hogy az amerikaiak mégsem olyan felelőtlenek, mint a politikusaik, Kaliforniában egyre többen állnak át megújuló energiaforrások használatára, talán a többi államban is elterjed majd... Azért szükség van valami agymozgató témára is, ilyen célra elég jó a relativitáselméletes cikk, levezetésnek pedig egy kis kakaó, meg interjú Vitéz László bábmesterrel.

A decemberi címlapverseny győztese egyértelműen a The Explorer, de maga a cikk azért kevés egy ilyen borítóhoz. Egy kis téli Szentpétervár, óceánok és Greenpeace, rali Elbán a Nissan terepjárójának névadói, a Qashqai-ok (vajon kaptak bármit is azért, hogy a törzs nevét használja a gyár?), gömbsakk, Szegedi Tudományegyetem és somlói borok, na meg Margat várának feltárása.

Robert Charles Wilson: Tengely

A Pörgés eseményei után a Feltételezettek átjárót nyitottak egy a Földhöz hasonló planétára, hogy az emberiség birtokba vehesse azt. Ezen az új, a Pörgés ideje alatt épített bolygón viszont néha furcsa dolgok történnek: hamu hullik az égből, tízezer éves ciklusokban, szerves hamu, benne a Feltételezettek gépezeteinek maradványaival. Egy ilyen hamuesőnek köszönhetően talál újra egymásra Lise Adams, aki eltűnt apjának a nyomait keresi, és Török Finley, repülőtaxis. A nyomok pedig egy sivatagi kolóniához vezetnek, ahol egy kisfiút hozott létre a meghosszabbított életű Negyedikek egy csoportja, akinek feladata, hogy felvegye a kapcsolatot a még mindig ismeretlenségbe burkolózó Feltételezettekkel.

A kitűnően megírt regény, mely egy tervezett trilógia második kötete (az első a Pörgés, a harmadik a Vortex címet viseli és még csak tervszinten létezik) a legnagyobb sci-fimesterek hagyományaihoz nyúl vissza, bizonyítva, hogy mindig lehet új, az emberitől gyökeresen eltérő, sőt, olykor meglehetősen zavarba ejtő életformákat kitalálni anélkül, hogy hitelét vesztené akár a történet, akár a mondanivaló. Tulajdonképpen önmagában is élvezhető olvasmány lehet, de azért ajánlott az előzmények ismerete, még ha annyira szorosan nem is kapcsolódnak egymáshoz.

Kiadó: Metropolis Media (Galaktika Fantasztikus Könyvek/Kozmosz Könyvek)

Kiadási év: 2008
Eredeti cím: Axis

Fordító: Sohár Anikó

Oldalszám: 327

Hans Steinbach: Éjféli opera

Még egy adag mangaszerű képregény, most éppen a metalkedvelő Hans Steinbach kezei közül.

Mi is lehetne jobb elfoglaltság egy vérfarkasszerű borostával rendelkező, de vámpíralkatú halhatatlannak korunkban, mint a goth metalt játszó zenész szerepe? Einblick DeLaLune is tisztában van ezzel, meg némi tehetsége is akad a zenéléshez, így hát jelmezbe bújva, kezében elektromos gitárral, a színpadon tengeti napjait, melyek egy darabig sokkal békésebbek, mint a korábbi századokban. De aztán jön a probléma: felbukkan a Leroux névre hallgató szőke testvére, nyomában pedig zombik, farkasemberek, Báthory Erzsébet, vatikáni arcok, egy nagydarab kopasz fickó (akit Frankensteinnek hívnak) és egy horda csuklyás alak. És ha ez nem lenne elég, szegény Ein másodszor is beleesik abba a csapdába, ami egy halhatatlan számára minden létező sablon szerint káros: beleszeret egy emberlányba és meg akar szökni vele. Ami ugye kissé problémás, ha az ember, vagyis halhatatlan fejét szeretné minden ronda szörny.
Az első kötet sztorija teljesen kusza, a másodikban kicsit érthetőbb, bár az egyik kockán még szűzlányok kivéreztetett hullái alatt pancsikoló, a következőn meg a gyerekei miatt siránkozó Báthory Erzsébet karaktere valahogy nem túl egységes, meg az sem egészen világos, hogy minek rakta bele a jó Hans a történetbe. Talán mert Drakula túl sablonos? Vagy kellett egy olyan női főszereplő, aki elég strapabíró ahhoz, hogy köteteken keresztül le lehessen szaggatni róla a mindenféle ruhákat? Egyébként hosszasan gondolkoztam azon, hogy egy testvérpár neve hogyan lehet Einblick és Leroux, de a harmadik kötetben ez is kiderült.


Kiadó: Athenaeum/Mangattack

Kiadási év: 2007/2007/2008
Eredeti cím: A Midnight Opera Act 1/2/3

Fordító: Pap Zoltán, Sárközy Bence

Oldalszám: 204/184/184

Poul Anderson: Az idő folyosói

Időutazásról sokan írtak már, Harry Harrison A Technicolor időgépétől az Asimov-féle A halhatatlanság haláláig, igazán újat és maradandót viszont nem sokan tudtak alkotni. Még Poul Anderson sem, akitől a Változó csillag alapján többet vártam, az a Larry Nivennel közös világban játszódó történet tényleg a legjobbak közé tartozik (Larry Niven kapcsolódó műve az egyik örök kedvenc, a Gyűrűvilág).
A téma nem lenne rossz: két csoport, az Őrzők és a Védők háborúznak az időutazást kihasználva a történelem minden korában, még az sem, hogy egy huszadik századi antropológus a főszereplő, mert így elég sok problémás dolog elkerülhető és gördülékenyebb lesz a történet, na de hogy ezt miért kell összesűríteni kétszáz oldalban, amikor tízszer ennyi is kevés lehetne, az már nem világos. Nemere István szokott ilyesmiket írni, azt nem tudom, hogy a kiadói határidők szorossága vagy más miatt, de ez így eléggé értelmetlen. Ráadásul még kiszámítható is, mondhatni sablonos, ahogy a "gonoszok vezére" megpróbálja antropológusunkat átállítani a saját oldalára, ami persze nem sikerül; de a végén mégis rájön arra, ami az elejétől egyértelmű: egyik oldalra sem kéne állni, mert akkor csak játékszer; jobb, ha az ember a saját útját követi.

Kiadó: Phoenix

Kiadási év: 1991
Eredeti cím: The Corridors of Time

Fordító: Nemes István

Oldalszám: 203

P. G. Wodehouse: Karikacsapás

És itt is van a beígért Karikacsapás: nem túl hosszú, de annál jellegzetesebb Wodehouse-történet, a szokásos vidéki kastély - szélhámosság - más menyasszonyába beleszeretés háromszögében.
Tulajdonképpen nagy újdonsággal nem szolgál a kötet. Egy művészlelkű fiatalember beleszeret egy lányba és kirúgatja magát, csak hogy a közelében lehessen, sőt, inasnak szegődik el az említett vidéki kastélyba, ahol aztán kockázni tanítja a háziasszony ex-bokszoló férjét, borravalót ad a személyzet többi tagjának és hasonlók. Nem sokkal később sor kerül némi betörésre is, álbajusszal meg középkori csatabárddal fűszerezve, a szokásos humoros szituációk sem maradnak el, a végén pedig mindenki jól jár és megkapja a pénzét, vagyis megy minden, mint a karikacsapás.
Első olvasmánynak Wodehouse-tól azért még mindig a Forduljon Psmithhez-t ajánlom, akár digitális verzióban is.

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadási év: 1987

Eredeti cím: Quick Service

Fordította: Barabás András

Oldalszám: 231

Umberto Eco: A Foucault-inga

Ha Dan Brown A Da Vinci-kódja növényi hab, akkor A Foucault-inga egy jó adag frissen fejt fölözetlen tej. Akinek a gyomra nem bírja a tejet, jobban jár a hidrogénezett növényi izékkel, viszont soha nem tapasztalja meg, hogy milyennek is kéne lennie annak, amit a kávéjába önt.

Eco műve viszonylag nehezen fogyasztható ugyan, viszont sokszorta többet nyújt: az egész nyolcszáz oldalas kötet utalásoktól hemzseg, amiből persze nem nagyon lehet mindet megérteni vagy mindegyiknek utánajárni, de ez nem baj, legalább ösztönöz rá, hogy néhány évtized múlva újra előszedjem a kötetet és újra végigolvassam, már csak kíváncsiságból is. Bár az nem valószínű, hogy addig jobban elmélyednék a misztikus tanokban, de hátha...

A történet szerint Casaubon, egy könyvkiadó munkatársa néhány barátjával úgy dönt, hogy okkult könyvsorozatot indít, mert abban nagy pénz van. Egy idő után viszont megunják az önjelölt misztikusok zagyva kéziratait és saját Tervet szőnek, minden létező elméletet összehozva, az ókori filozófusoktól a modern ezoterikus tanokig. Számmisztika, Kabbala, szabadkőművesek, templomosok, druidák, alkímia, és persze a Párizsban található Foucault-inga, mellyel a Föld forgását bizonyították be... Egy ideig minden a legjobb úton halad, de aztán kiderül, hogy valami nem stimmel a Tervvel, mint ha az már nem csak szórakoztató találgatás lenne...

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadási év: 2008

Eredeti cím: Il pendolo di Foucault

Fordította: Barna Imre

Oldalszám: 800

Joshua Elder: Házi ninja (1. kötet)

Valahogy az amerikai rajzolók mangaszerű képregényei nem szoktak igazán jól sikerülni. Legalábbis amivel eddig találkoztam. Nem tudom mi lehet ennek az oka, meg nem is az USA-ellenességemet akarom hangsúlyozni, de valahogy ez sem az igazi. Persze belejátszik az is, hogy nálam nagyjából egy évtizeddel fiatalabbaknak szól ez a képregény, akkor még én is tudtam volna lelkesedni a postán rendelhető nindzsákért, most már nem megy. Ugyanakkor néhány poén egyértelműen felnőtteknek szól, mint a gyerekrajzfilmek esetében is (csak éppen ott van értelme, mert ugye a szülőket is szórakoztatni kell valamivel, amíg csemetéik mellett ülnek a moziban, de azt nem hinném, hogy anyuka-apuka letelepszik a gyerek mellé képregényt olvasni). Az L. Frank Baum Elemi Iskola, a funkyzenész apuka, Remus és Romulus Wolfe, az asimovi és hubbardi űrlények támadása valahogy nem az a kimondott tinipoén. Mellesleg Asimov melyik könyvében van szó a Földet repülő csészealjakon megtámadó idegenekről? Olvastam már tőle pár tucat regényt és novellát, de ilyenre nem emlékszem. Na mindegy. Azért tizenkevés éveseknek jó lehet a cucc.

Kiadó: Athenaeum (Mangattack)
Kiadási év: 2007

Eredeti cím: Mail Order Ninja Vol. 1

Fordította: Pap Zoltán, Sárközy Bence

Oldalszám: 104

Szergej Lukjanyenko: Utolsó Őrség

Jelen szöveg terjesztése
tilos, mivel Fény és a
Setét ügyére nézve
ártalmas.

A legjobban várt karácsonyi könyvem az Utolsó Őrség, kedvenc orosz íróm, Szergej Lukjanyenko tetralógiájának befejező kötete. Bár állítólag már készül a folytatás és a történet vége sincs igazán lezárva.

Miután egy orosz politikus fiát vámpírtámadás éri Skóciában, az Éjszakai Őrség Edinburgh-be küldi Antont, az előző kötetben legfelsőbb szintűvé tett fénypárti mágust, hogy vizsgálja ki az ügyet, csak éppen az nem ilyen egyszerű. A gyilkosság csak egy kis elem a játékban, melynek célja a Minden Koronája névre hallgató talizmán megszerzése, amit maga a nagy Merlin készített és rejtett el évszázadokkal ezelőtt. Ráadásul az Őrségek és az Inkvizíció egy-egy legfelsőbb szintű tagja akik a talizmánt meg akarják kaparintani, az összes szabályt és megállapodást megszegve.
A második történetben Üzbegisztán a helyszín, a nyomozás Szamarkandban folytatódik, hátha egy, az Éjszakai Őrség vezetőjéhez, Geszerhez hasonlóan ősöreg varázsló tud segíteni benne, a harmadikban pedig visszatérünk Skóciába, ahol a magukat Utolsó Őrségnek nevező vámpír, inkvizítor és gyógyító megkísérli a Minden Koronája megszerzését a Homály legalsó rétegeiből...

A történet fordulatos, tele van jó szövegekkel (És akkor a tömeg közepén egy ötéves csöppség rájuk mutat az ujjacskájával és kacag: "A bácsi nem él és mégis jár!") és a Piknik- illetve Belaja Gvargyija együttesektől származó idézetekkel (mint a korábbi kötetekben), de még az első két részből készült filmes kisiklást is jól oldotta meg a szerző: a regények történetétől teljesen eltérő, meglehetősen gyenge képződményekre alternatív időszálként, álomként utal. És még a fordítás is kiváló, kell ennél több? (Igen, még néhány folytatás...)


Kiadó: Metropolis Media, Galaktika Fantasztikus Könyvek
Kiadási év: 2008

Eredeti cím: Poszlednyij dozor

Fordította: Weisz Györgyi

Oldalszám: 340

P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz

Újabb antikvár Wodehouse-könyv, ezúttal azonban a Blandings-kastély helyett London a helyszín, a szereplők pedig fiatal arisztokraták, akiknek nemeshez méltatlan módon nincs egy megveszekedett pennyjük sem, viszont szeretnének rengeteg pénzhez jutni. Erre nincs sok esély, tekintve, hogy Berry Conway, egyik főszereplőnk teljes vagyona egy amerikai rézbánya, ahol semmi rezet nem találtak, barátja, Lord Biskerton pedig éppenséggel a családi kastély fenntartása miatt pénztelen. Zsaroláson illetve lóversenyen kívül semmi ötletük a pénzszerzésre. Ráadásul mindkét fiatalember más menyasszonyába szerelmes, ami tovább bonyolítja a dolgokat, kiváltképp, mert a különböző rokonok formájában fellépő körülmények nem kedveznek egyiküknek sem. Berry rézbányája viszont lehet, hogy aranyat ér, némi tőzsdetrükkel egész biztosan.
Mondjuk van sok más jobb könyve az írónak, de azért ebben is hozza Wodehouse a formáját: "Ki nem állhatom Párizst! Utálom azt a helyet. Tele van emberekkel, akik franciául beszélnek és ezt nem tudom elviselni. Annyira erőltetett dolog."


Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadási év: 1981

Eredeti cím: Big Money

Fordította: Szerb Antal

Oldalszám: 299

És persze BOLDOG KARÁCSONYT mindenkinek!

Szélesi Sándor: Vadásznak vadásza

Szélesi Sándorban az a jó, hogy utánanéz annak, amiről ír. Méghozzá elég alaposan. És amikor ilyen témát választ valaki, különösen fontos, hogy ne csak lefirkantson valamit, hanem tényleg át is gondolja. Ebben az esetben ez így történt, a végeredmény tehát egy kiváló mese, és a mese szót kéretik nem pejoratív értelemben olvasni. Mert mese ez, ősi magyar népmesék és mondák nyomdokain, csúnyán szólva feldolgozás, de ez nem fedi a lényeget. Sokkal inkább valódi mese, olyan, amit tábortűz mellett szívesen adna tovább az ember, persze még tovább színesítve, a saját stílusában, és ez a kötet is pontosan ilyen. Megtalálhatók benne a népmesék fontosabb elemei, a tűzlidérctől a táltos paripáig, de Földanya óriásaihoz, vagy a kősziklára emlékeztető mohoshoz hasonló lényekkel magyar népmesében még nem találkoztam. De ez sem negatívum, jól illeszkednek a történetbe.
Szarvasvadászattal indul - mi mással -, aztán roppant férfias módon elintéznek egy tűzlidércet... A Belénybéli vadász, Kondor pedig a száműzött Ágos nembéli Erdőjáró után indul, hogy feleségéért bosszút álljon. Útjuk pedig különös vidékre vezet, a Tetejetlen Fa egy levelére, ahol egész világ terül el, de ez a világ más, mint a földi. A varázslat erősebb, különös lények kóborolnak, sokminden nem az, aminek látszik...



Kiadó: Kalandor Könyvkiadó
Kiadási év: 2002

Eredeti cím: -

Fordította: -

Oldalszám: 394

Brian Daley: Han Solo bosszúja

A Csillagok Háborúja-sorozat a hat élőszereplős filmen kívül sok kiegészítő történetet megért, az animációs sorozatokon és filmen kívül könyvek formájában is. Ezek között akadnak ismertebbek és kevésbé ismertek, színvonal tekintetében sem egységesek, bár még nem olvastam túl sokat közülük. Jelen példány valószínűleg az átlagosabbak közé tartozik.
Tény, hogy a sci-fi nem csak az űrhajós száguldozásból és lövöldözésből áll, ettől függetlenül az ilyesmikre is szükség van, legalábbis amikor még mindig regenerációra szorulnak a kizsigerelt agysejtek. A történet ebből következően nem túl bonyolult, igazság szerint az egyetlen problémám a Star Wars világával az, hogy hiába elképesztően színes, ha nincs mögötte elég nagy háttér és nincs aprólékosan kidolgozva. Persze ez lehet, hogy amiatt is van, hogy az eredeti ugye film és a mozi nem nyújt lehetőséget bonyolultabb összefüggések, összetettebb világok kialakítására. A Dűne például ennek a fordítottja: filmre vihetetlenül bonyolult világ, teljes bolygóra kidolgozott ökoszisztéma, politikai játszmák stb. De erről majd a megfelelő időben.
Szóval. A filmekből is kellőképpen megismert szerencsejátékos-csempész Solo vuki másodpilótájával szokásos fuvarjait végzi, amikor beletenyerelnek valamibe, amibe nem kellett volna: rabszolga-kereskedők "áruját" kellene szállítaniuk. És mivel még egy csempésznek is van erkölcsi érzéke, a maga módján nemet mond az ajánlatra. Aztán amikor azért megpróbálnak valahogyan hozzájutni a fuvarért ajánlott pénzhez, mindenféle egyéb galibába kerülnek, de természetesen a végére mindig kimásznak belőle.
Nagy mínuszpont, ami nem a történetre, hanem a kiadásra vonatkozik: spóroltak a lektorálással, így benne maradt a szövegben jópár elgépelés és helyesírási hiba... És persze a reklámokat nem szeretem, könyvekben meg pláne.

Kiadó: Pendragon Könyvkiadó
Kiadási év: 1992

Eredeti cím: Han Solo's Revenge

Fordította: Nyulászi Zsolt

Oldalszám: 297

Magyar László András: Bevezetés a kísértettanba

Azzal szerintem mindenki egyetért, hogy egy ilyen címmel ellátott könyvet vétek lett volna otthagyni, hogy a raktárban porosodjon, főleg ennyiért... Így hát bekerült a kosárba, aztán pár nappal később a polcra.

Ma délután pedig elolvastam ezt a kissé cinikus, a téma alanyait, a kísérteteket kevéssé komolyan vevő, mégis meglepően alapos könyvecskét: pontosan azt kaptam, amire vártam. Alapos gyűjtőmunka eredményét a világ minden táján létező kísértetlegendákról, leírást a kísértetek természetrajzát illetően - már ahogyan a régiek tartották -, s néhány szórakoztató történetet. Szerencsére nem ment el sem a paródia öncélú és igen gyakran ostoba műfaja felé a szerző, de az oly' divatos ezoterikus-spiritiszta gondolatok sem kísértették meg (olcsó szójáték), valamint a szintén ritkán színvonalas horror-jellegű dolgoktól is tartózkodott.
Ennyi lényegében elég is egy egyszerű könyvismertetőhöz: leírtam, hogy mi igen és mi nem, vagyis mehetne a (levesbe) blogra a bejegyzés, de még van, ami mindenképpen megemlítendő: a 118 "hasznos" oldalra jutó 140 darab lábjegyzet. Azért ez szokatlan. Nem vagyok forrásmunka-mániás, sőt, de ez nem semmi...
Szóval ha szeretnénk tudni a kísértethit okait, azt, hogy mi a kísértet, hogyan néznek ki és hol találhatóak, kiből lesz kísértet, mit kell tudni a(z eredeti és nem a modern kor által felkapott, szuperhőssé emelt) vámpírokról és incubusokról, a halottidézés és halottelhárítás rejtelmei is érdekelnek, valamint a legfontosabb, hogy mire valók a kísértetek, akkor irány a könyvtár, antikvárium, vagy bármi hasonló. És ráadásként még a kísértetirodalom rövid történetével is gazdagabb lesz a tisztelt olvasó.


Kiadó: Akadémiai Kiadó (!)
Kiadási év: 1989

Eredeti cím: -

Fordította:

Oldalszám: 142

P. G. Wodehouse: Nyári zivatar

Néhányan már tudják, hogy nem szabad antikváriumok közelébe engedni, de ha mégis feltűnne egy, akkor a lehetőségekhez mérten gyorsan el kell rángatni a környékről. Csak egy gond van: online antikváriumok esetében nem működik a dolog, nincs minden pillanatban mellettem valaki, aki kihúzza a gépet a konnektorból, ha a regikonyvek.hu-ra akarnék kattintani...

Már egy ideje nagy Wodehouse-rajongó vagyok, amit nem mindenki ért, de ők nem olvastak még semmit Sir Pelham Grenville-től. Legalább hatvan éven át írta történeteit a Blandings-kastélyról és nem mindennapi lakóiról, a magyar közönség még a szintén zseniális Psmith- és Jeeves-történetek kapcsán ismerheti. Amolyan könnyű, nem a szellemi munkát, hanem a szórakoztatást előnyben részesítő könyvek ezek, a századforduló Angliájával a háttérben, főszerepben pedig a kor jellegzetes alakjai: nemesi családok, agg grófok és léha leszármazottaik, néhány "közember", akik annyira nem is átlagosak, cselszövések, drámák, átverések és persze nevettetés. Amikor a szellemi kapacitást éppen beadandók kötik le, egyenesen áldás egy ilyen könyv, de persze bármikor máskor is kellemes szórakozás.
Az író a következő szösszenetet kínálja használati utasításul a könyvhöz: "Egy bizonyos kritikus - mert ilyen emberek fájdalom, léteznek - azt a megjegyzést tette legutóbbi regényemre, hogy abban az összes régi Wodehouse-figurák szerepelnek, csak éppen a nevük más. Az illetőt azóta talán már felfalták a medvék... ha viszont esetleg még életben volna, akkor sem tehetne megjegyzést a Nyári zivatar című regényre. Magasrendű intelligenciám segítségével túljártam a fickó eszén: ebbe a regénybe ugyanis beletettem az összes régi Wodehouse-figurát - változatlan néven..."
És csakugyan: Lord Emsworthtől Beachig a komornyikig sok ismerős szereplőt találunk, akik más történetekben már szerepeltek, de ettől a dolog csak érdekesebb lesz.
A helyszín a Blandings-kastély, melynek "eredetijét" lelkes rajongók néhány évente megtalálni vélik, de általában kiderül, hogy tévedés. Az ódon falak között pedig nagy galádság készül: valakik el akarják lopni a gróf díjnyertes kocáját... Ráadásul Galahad Threepwood, Lord Emsworth öccse éppen emlékiratai megírására készül, ami Galahad viharos ifjúkorát tekintve sokaknak szerezhet kellemetlen perceket. Ez, és némi szerelmi problémák az ifjabb vendégek-rokonok között épp elég furcsa figurát csábít a kastély falai közé, de ezt inkább mondja el az író...


Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadási év: 1976

Eredeti cím: Summer Lightning

Fordította: Révbíró Tamás

Oldalszám: 300

Robert Merle: Állati elmék

Miután mindenkitől azt hallottam az elmúlt időkben, hogy Merle így meg úgy, zseniális szerző, hogyhogy még nem olvastam, úgy döntöttem, hogy belevágok.

Már az elején szembesülnöm kellett az író különös stílusával, mely szerint kilométeres szófüzéreket alkot, amivel önmagában nem lenne baj, csakhogy ezek a képződmények inkább hasonlítanak szabad asszociációs pszichoterápiára, mint mondatra. Eleinte azt hittem, hogy a digitalizálás volt rossz, mert egy idő után visszaállt a mondatszerkesztés a megszokott, átlátható és kevésbé idegesítő mederbe, de amikor folytatódott, már biztossá vált, hogy ez szándékos. Nem tudom, ki milyen módszerrel szokott olvasni (Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szímát, melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek, A tböbi bteű lheet tljees összevabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovallusk el mniednigyk bteűt mgaát, hneam a sózt eszgébéen ltjáuk.), én mindenesetre az egész mondatot keresem a szövegben, ami ponttal végződik és nagybetűvel kezdődik, tehát így igencsak fárasztó volt a bogarászás. Vagy legalábbis lassabb, mint egyébként.

A történet az író meghatározásában "politics fiction", valójában az eredeti megjelenéshez (1967) képest a jövőben (1970-'73) játszódik, tehát nyugodtan kezelhetjük sci-fiként. Dr. Sevilla, egy fiktív amerikai tudós, delfinekkel végzett kísérleteit és azok következményét írja le, kezdve a delfinek angol nyelvre tanításán és befejezve az egyébként nyitva hagyott kérdésen: lesz-e harmadik világháború emiatt? Merle kiválóan leírja az amerikai hadigépezet beindulását, az emberek (és állatok!) életébe történő durva beavatkozásokat és a mindezt övező hazugsághálót, s még ha nem is következett be Vietnám után az USA-Kína atomháború (amiben a nagy és büszke, világ rendőrségét játszó Egyesült Államok a titkos provokátor a regény szerint), hajlamos az olvasó újragondolni néhány valós eseményt, amikor valami miatt a jenkik úgy döntöttek, hogy most aztán jól elmennek valahova és olyan demokráciát és békét csinálnak ott, hogy ihaj!
Más kérdés, hogy máig nem sikerült megtanítani delfineket emberi nyelven kommunikálni, de a sci-fi már csak ilyen, mindig a legérdekesebb dolgok maradnak (talán örökre) a fantázia szintjén.

Még jó, hogy eszembe jutott így másfél héttel később: itt lehet megtalálni az e-book verziót.

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadási év: 1973

Eredeti cím: Un animal dové de raison

Fordította: Réz Ádám

Oldalszám: 395

Mikulás napjának örömére...

...megmutatom nektek, hogy mostanában miket olvasgatok-olvasgattam:

Dr. Gidai Erzsébet Mi a jövőkutatás? c. könyve volt az első. Ha figyelembe vesszük, hogy 1974 még igencsak a szocialista népköztársaság ideje volt, nem meglepő, hogy így kezdődik: "Szocialista társadalmunk magasabb szinten való felépítéséhez nélkülözhetetlen az egymással közvetlen kölcsönhatásban lévő jövőkutatás és távlati tervezés."
Ha ettől és a később is lépten-nyomon előbukkanó szocializmus vs. kapitalizmus szövegektől eltekintünk, egész érdekes művet kapunk, a magyar jövőkutatás kezdetéről (1968 óta van jövőkutatás Magyarországon). Vannak mindenféle sci-fibe illő, illetve azoknál is vadabb spekulációk, nagy részük nem jött be, túlságosan bíztak akkoriban a technika fejlődésében.

Kiadó: Kossuth Könyvkiadó
Kiadási év: 1974

Eredeti cím: -

Fordította: -

Oldalszám: 212

A következő példány három évvel későbbi, de még mindig bőven tele van a tőkés-polgári-imperialista-kapitalista nyugat intenzív bírálatával (és akkor még finoman fogalmaztam) és fennen hirdeti a szocialista rendszer dicsőségét. Azt viszont még nem tudták (vagy csak nem merték leírni), hogy mi lesz tíz év múlva... A kötetnek nagyjából a fele matematika, arra nem volt szükségem.

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Kiadó
Kiadási év: 1977

Eredeti cím: -

Fordította: -

Oldalszám: 184

...és ugrottunk egy nagyot a jövőben, egészen 1998-ig, amikortájt a magyarországi jövőkutatás fellendülni látszott, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem jövőkutatási tanszéke egyre több kutatást végzett és nagy mennyiségben publikáltak is. Dr. Hideg Éva alig harmincnyolc oldalas füzetkéje kiváló összefoglalása a nyolcvanas évektől paradigmaként körvonalazódó evolúciós és kritikai jövőkutatásnak, illetve összehasonlító elemzést is nyújt a két irányzatról.

Kiadó: Háttér Kiadó
Kiadási év: 1998

Eredeti cím: -

Fordította: -

Oldalszám: 38

A szintén Dr. Hideg Éva nevével fémjelzett, de Kiss Endre és Nováky Erzsébet tanulmányait is magába foglaló Posztmodern és evolúció a jövőkutatásban kötethez sajnos nem találtam borítóképet, a könyvtári címlapon pedig nem szerepel a cím, így maradt a belső címoldal... Ez a gyűjtemény is az előző füzethez hasonló témájú, kicsit nehezen fogyasztható olvasmány.

Kiadó: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jövőkutatási Tanszéke
Kiadási év: 1998

Eredeti cím: -

Fordította: -

Oldalszám: 195
Az utolsó (és leghosszabb) kötet a Nemzeti Stratégia 2020-ig sorozat első kötete, igazság szerint többről nem is tudok, de annyira nem néztem utána...bőven elég ez is nekem.

33 tanulmány 831 oldalon. Ezek a tanulmányok már nem a jövőkutatás elméletét boncolgatják, sokkal inkább gyakorlati lehetőségeket kínálnak a globalizmus, gazdaság és kultúra jegyében, a bővebb ismertetéstől helyhiány miatt eltekintenék, de azért érdemes lehet beleolvasni üres óráinkban akkor is, ha nem beadandók írásához van szükség rája.

Kiadó: HÉA Stratégiakutató Intézet, MTA Szociológiai Intézete, Magyar Kapu Alapítvány
Kiadási év: 1997

Eredeti cím: -

Fordította: -

Oldalszám: 831

Könyvesblogok listája

Ezt a bejegyzést stratégiai okokból tartogattam sokáig, mert amikor egyszerre sok más könyvesblogon is kihelyezésre került a következő lista, tulajdonképpen értelmetlen lett volna még ide is kirakni. Most viszont, amikor a többi helyen már lejjebb csúszott az adott bejegyzés és nincs annyira szem előtt, talán számít, ha ide is kirakom a listát, ami korántsem biztos, hogy teljes, ha valaki nincs rajta, szóljon!

Feedlistából (ld. oldalt frissítési sorrendben is):

Akik szeretik a könyveket
http://anheszenamon.blogspot.com/

Amadea blogja
http://amadea.freeblog.hu/

Annamarie irkál
http://h-annamarie.freeblog.hu/

Betűvető
http://betuveto.freeblog.hu/

christine olvasmányai
http://christineolvasmanyai.blogspot.com/

Cs. P. könyvblogja
http://cspakonyvmoly.freeblog.hu/

endless.hu [v2.0.5]
http://www.endless.hu

Fanatikus könyvevő
http://bibliofil.blog.hu

fülszöveg
http://fulszoveg.freeblog.hu/

Hölgyeké az elsőbbség
http://johazbolvalo.blogspot.com/

Jane,óh Jane...
http://janeeyreelete.freeblog.hu/

jeges-varga
http://jegevaga.blogspot.com/

Keményfedél
http://nima.freeblog.hu/

Kicsi Tündér Könyvespolca
http://fairyshelf.freeblog.hu/

kiforrja magát
http://murci.blog.hu

Kultúrmánia
http://kulturmania.freeblog.hu/

Könyvek
http://konyvtarblog.freeblog.hu/

KönyvesBlog
http://konyves.blog.hu

KönyvesBlog. Újratöltve.
http://konyvesblog.freeblog.hu/

Könyvespolc
http://konyvespolc.blogter.hu

Könyvespolcom
http://konyvespolcom.freeblog.hu/

Könyvkritikák
http://konyvkritika.freeblog.hu/

KÖNYVMOLYOK
http://konyvmolyok.blogspot.com/

Könyvmolyoló
http://mcblog.aardvark.hu

Könyvtáros Svédországban
http://melissaofficinalis.blog.hu

Könyvtáros Testvér jótanácsai
http://librarian.blog.hu

Könyvvizsgálók
http://ilweran.freeblog.hu/

Külcsín és Belbecs
http://irodalom.blog.hu

Lilla blogja
http://lyla.freeblog.hu/

LordPeti - Könyvnapló
http://lordpeti.blogspot.com/

Lulin olvas
http://lulinolvas.blogspot.com/

Marcipánördög olvasmányai
http://marcipankonyvek.blogspot.com/

Megidézett írók - irodalmi iwiw
http://evocatio.blog.hu

mekegő 2008
http://mekego2008.blogspot.com/

mit olvas az utca embere?
http://mitolvas.blog.hu

Nani&Zitus
http://s-anita.freeblog.hu/

Nimfa blog
http://nimfa.hu/blog

Olvastam, leírtam
http://eztolvasom.blog.hu

Olvasó lány
http://olvasolany.freeblog.hu/

Olvasóblog
http://olvaso.freeblog.hu/

Olvasónapló
http://olvasonaplo.freeblog.hu/

Olvasónapló
http://olvasonaplo.blog.hu

Olvasószoba
http://olvasoszoba.blogspot.com/

Poggi Könyvespolca
http://poggipolc.freeblog.hu/

RandomSky
http://randomskyovernomansland.blogspot.com/

Rita olvas
http://ritaolvas.blogspot.com/

Szeretem a könyveket
http://ilovebooks.freeblog.hu/

Szilvi olvas...
http://szilviolvas.blogspot.com/

Szilvia's Corner
http://borostyan.multiply.com/

szimplasztorik
http://bookz.freeblog.hu/

Szócséplések regényekről
http://booklover.freeblog.hu/

Writer's Cut
http://writerscut.freeblog.hu/

zsebibaba olvas
http://zsebibabaolvas.freeblog.hu/

Élet - Irodalom - Svédország
http://melissaofficinalis.blogspot.com/

A blogger.com nem találta a feedet:

isolde olvasónaplója
http://isoldeolvas.freeblog.hu/

Könyvek az életemből
http://konyvekazeletembol.freeblog.hu/

Kiegészítés: ugyan a blogger nem találja, de ezekhez is van feed, csak be kellett pötyögni kézzel a cím mögé a feed szócskát is a /jel (nem, nem a magasrangú egyházi személy...) után.


Lesz egyébként hamarosan normális bejegyzés is, csak kicsit el vagyok havazva egyéb dolgokkal...