Magyar László András: Bevezetés a kísértettanba

Azzal szerintem mindenki egyetért, hogy egy ilyen címmel ellátott könyvet vétek lett volna otthagyni, hogy a raktárban porosodjon, főleg ennyiért... Így hát bekerült a kosárba, aztán pár nappal később a polcra.

Ma délután pedig elolvastam ezt a kissé cinikus, a téma alanyait, a kísérteteket kevéssé komolyan vevő, mégis meglepően alapos könyvecskét: pontosan azt kaptam, amire vártam. Alapos gyűjtőmunka eredményét a világ minden táján létező kísértetlegendákról, leírást a kísértetek természetrajzát illetően - már ahogyan a régiek tartották -, s néhány szórakoztató történetet. Szerencsére nem ment el sem a paródia öncélú és igen gyakran ostoba műfaja felé a szerző, de az oly' divatos ezoterikus-spiritiszta gondolatok sem kísértették meg (olcsó szójáték), valamint a szintén ritkán színvonalas horror-jellegű dolgoktól is tartózkodott.
Ennyi lényegében elég is egy egyszerű könyvismertetőhöz: leírtam, hogy mi igen és mi nem, vagyis mehetne a (levesbe) blogra a bejegyzés, de még van, ami mindenképpen megemlítendő: a 118 "hasznos" oldalra jutó 140 darab lábjegyzet. Azért ez szokatlan. Nem vagyok forrásmunka-mániás, sőt, de ez nem semmi...
Szóval ha szeretnénk tudni a kísértethit okait, azt, hogy mi a kísértet, hogyan néznek ki és hol találhatóak, kiből lesz kísértet, mit kell tudni a(z eredeti és nem a modern kor által felkapott, szuperhőssé emelt) vámpírokról és incubusokról, a halottidézés és halottelhárítás rejtelmei is érdekelnek, valamint a legfontosabb, hogy mire valók a kísértetek, akkor irány a könyvtár, antikvárium, vagy bármi hasonló. És ráadásként még a kísértetirodalom rövid történetével is gazdagabb lesz a tisztelt olvasó.


Kiadó: Akadémiai Kiadó (!)
Kiadási év: 1989

Eredeti cím: -

Fordította:

Oldalszám: 142