Umberto Eco: A Foucault-inga

Ha Dan Brown A Da Vinci-kódja növényi hab, akkor A Foucault-inga egy jó adag frissen fejt fölözetlen tej. Akinek a gyomra nem bírja a tejet, jobban jár a hidrogénezett növényi izékkel, viszont soha nem tapasztalja meg, hogy milyennek is kéne lennie annak, amit a kávéjába önt.

Eco műve viszonylag nehezen fogyasztható ugyan, viszont sokszorta többet nyújt: az egész nyolcszáz oldalas kötet utalásoktól hemzseg, amiből persze nem nagyon lehet mindet megérteni vagy mindegyiknek utánajárni, de ez nem baj, legalább ösztönöz rá, hogy néhány évtized múlva újra előszedjem a kötetet és újra végigolvassam, már csak kíváncsiságból is. Bár az nem valószínű, hogy addig jobban elmélyednék a misztikus tanokban, de hátha...

A történet szerint Casaubon, egy könyvkiadó munkatársa néhány barátjával úgy dönt, hogy okkult könyvsorozatot indít, mert abban nagy pénz van. Egy idő után viszont megunják az önjelölt misztikusok zagyva kéziratait és saját Tervet szőnek, minden létező elméletet összehozva, az ókori filozófusoktól a modern ezoterikus tanokig. Számmisztika, Kabbala, szabadkőművesek, templomosok, druidák, alkímia, és persze a Párizsban található Foucault-inga, mellyel a Föld forgását bizonyították be... Egy ideig minden a legjobb úton halad, de aztán kiderül, hogy valami nem stimmel a Tervvel, mint ha az már nem csak szórakoztató találgatás lenne...

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadási év: 2008

Eredeti cím: Il pendolo di Foucault

Fordította: Barna Imre

Oldalszám: 800

Amadea-féle kérdezősködés:

1. Mi volt életed legrosszabb könyvélménye? - Nem is tudom... Nem igazán volt ilyen, de ha valamit mondani kéne, akkor Gárdonyitól A láthatatlan ember nagyon nem tetszett (az Egri csillagok viszont örök kedvenc), illetve Dosztojevszkij és Csehov írásaiért sem rajongok (kövezés...), de talán kinövöm :D

2. Mi volt az a könyv, ami a legnagyobb hatással volt rád? - Egyet nem tudnék kiemelni, ahhoz túl sokat olvastam :D De mondjuk Tolkientől A gyűrűk ura, Larry Niventől a Gyűrűvilág (véletlen egybeesés a cím hasonlósága...), Asimov majdnem minden írása, de tényleg oldalakon át tudnám sorolni...

3. Olvastál már olyan könyvet, ami komolyan a frászt hozta rád és félelmet keltett benned? - Hát... Talán a kedden elhunyt Michael Crichton Az átprogramozott ember c. műve.

4. Mit használsz könyvjelzőnek? - Mindent, ami elég lapos és a közelben van. Blokk, CD, papírzsepi, fecni, befőttes gumi, fülhallgató drótja... Az kifejezetten irritál, amikor behajtogatják a lapok sarkait vagy nyitva teszik le a könyvet és másnapra úgy szétnyílik, hogy többet be sem lehet csukni.

5. Mikor szoktál olvasni? Otthon, munkahelyen, reggel, délben, este, alvás előtt...hm? - Ricsi bohóc után szabadon: a metrón, a buszon, az ágyban, a kádban, vagy egyszerűen akárhol a nagyvilágban!

6. Mi volt az első könyved, amit olvastál? - Mármint az én első könyvem vagy az általam először olvasott könyv? Mondjuk egyikre sem emlékszem, de valószínűleg valami mesekönyv vagy mondókagyűjtemény lehetett oviskorom kezdetén...

7. Puhakötésű vagy keményfedeles? - Mindegy, csak betűk legyenek benne :D A puhakötésűt könnyebb cipelni, a keményfedél minőségibb... De a tartalom a lényeg.

8. Mit olvasol most? - Umberto Eco: A Foucault-inga; China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás; J. R. R. Tolkien: Szörnyek és ítészek; Szélesi Sándor: Tündérösvény; Dr. Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió

9. És hányadik oldalon jársz? - 492, 183, 19, 37, 59 (sorrendben)

10. Rajta hagyod a "kezed nyomát" a könyvön (belefirkálsz, véletlenül leeszed, leöntöd, egyéb barbárság)? - Nem nem, soha! Illetve a saját könyvek átvesznek valamennyit az aurám rezgéseiből...

11. Befolyásol a könyv borítója és/vagy címe, hogy elolvasod-e az adott könyvet? - Igen is meg nem is. Vannak "kulcsszavak", amikre felfigyelek, illetve talán borítóképeknél is létezik hasonló, de nem ez dönti el, hogy megveszem-e az adott könyvet, hanem a tartalma, illetve a pénztárcám vastagsága. Ja, elolvasás volt a kérdés...azt is csak ennyire befolyásolja. Bár az általánosságban igaz, hogy jó irománynak minőségi a borítója is.

12. És az oldalszám? - Minnél több, annál jobb! Illetve ez néha hátrány, de a négyjegyű oldalszám inkább vonzerő, mint riasztó.

13. Hátralapozol, hogy tudd, mi lesz a vége? - Előfordult, de nem jellemző :)

14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastál? - Öö...szinte csak olyan volt :) Egy elolvasás nem elolvasás, ami tényleg jó, azt muszáj sokszor (A gyűrűk urát eddig tizenhatszor olvastam el, átlag minden második alkalommal függelékestül).

15. Ért könyvekkel kapcsolatos baleset? - Párszor... Borult már rám könyvespolc, lap is vágta el az ujjamat, illetve időnként a lábamra esnek a vastag, keményfedeles példányok. De még élek... Ja, a legsúlyosabb baleset viszont az, amikor kiderül, hogy valaki megvette az utolsó példányt abból a könyvből, amit kinéztem magamnak...

16. Eladod-ajándékozod a könyveidet vagy mániákusan ragaszkodsz hozzájuk akkor is, ha nem tetszik? - Nem veszek olyan könyvet, ami nem tetszik, vagy ha mégis, akkor is inkább megtartom, hátha a majdani leszármazottaim kifejezetten értékelni fogják, hogy megtalálható a családi könyvtárban.

17. Még a budiba is magaddal viszed az aktuális olvasmányt, vagy csak otthon olvasol, esetleg más meghatározott helyeken? - Mondjuk a budi nálunk otthon van, de a válasz egyértelműen igen. Ld. 5. kérdés.

18. Tényleg, olvasol a mosdóban? - A mosdó kicsi és nem férek bele, de a kádban igen...

19. Vezetsz az olvasmányaidban valamilyen rendszert, felírod-e az elolvasott/megvett/megveendő könyveket (esetleg árukkal együtt), netán olvasónaplót (ha ideírod a blogodat, megverlek)? - Hát...ezen a blogon kívül nem. Bár a bookline-on van listám a megveendő könyvekről, meg általában meg is jegyzem őket, szóval mégis. Meg ott van a polc is, azon lehet látni a könyveket árral együtt :D

+1. Még valami hendikep? - Olvasási sebesség: 100p/h. "Gyorshajtó" vagyok. Továbbá nem elégszem meg a fogyasztással, termelni is szoktam, igaz, eddig még nem volt bátorságom megpróbálni kiadatni vagy ilyesmi...