Jeff VanderMeer: Fantomfény (Déli Végek 3.)

Itt a várva várt befejezés: a Fantomfénnyel lezárul a fél év alatt  kipörgetett Déli Végek-trilógia. Az első két kötet rengeteg kérdést vetett fel, most jönnek a válaszok, többek között az X Térség létrejöttének körülményeibe is betekintést nyerünk. 

A kulcsszó: vákuumfluktuáció. Indirekt kulcsszó, egyszer sem fordul elő a trilógiában és még azt sem mondanám, hogy szándékos, mégis ezzel a fogalommal tudom legjobban meghatározni a három regény kapcsolatát és létezését. Elmagyarázom. Van egy virtuális részecskénk, a Fantomfény. Önmagában nincs túl nagy jelentősége, nem is létezne sokáig, rövid pályafutása során viszont két, időben visszafelé haladó részecskére hasad, ezek az Expedíció és a Kontroll. Ez a két részecske a múltban egyesül, létrehozva az "eredetit", a kígyó saját farkába harap, a három részecske egyikének a létezése sem értelmezhető a másik kettő nélkül. 

Nem állítom, hogy tökéletes hasonlat, de a lényeg talán érezhető. A trilógia egyes kötetei önmagukban súlytalanok, csak egymás által és időben oda-vissza utalásokon keresztül válnak azzá, aminek Jeff VanderMeer érzésem szerint szánta. 

Oké, megközelíthetjük egyszerűbben is. Ebben az esetben volt egy expedíciónk a titokzatos X Térségbe, ahol mindenféle fura, megmagyarázhatatlan és általában ijesztő dolog történik, egy Kontrollunk, aki átvette a zónát vizsgáló Déli Végek ügynökség vezetését és kívülről próbálta megfejteni az anomália mibenlétét, most pedig egy kisebb csapat, részben már ismerős karakter, akik az X Térségen belül és azon kívül (vagy inkább előtt) keresik a magyarázatokat, vagy legalábbis igyekeznek túlélni.

Jeff VanderMeer: Kontroll (Déli Végek 2.)

(A) Kontroll expedíciója az X Térség helyett a Déli Végek főhadiszállására vezet minket. Az anomália határán kutatók és bürokraták kis csoportja próbálja évtizedek óta megfejteni a rejtélyt, sikertelenül. Itt az ideje rendet tenni, de a megmagyaráz(hat)atlan jelenségek csak szaporodnak. 

Jeff VanderMeer Déli Végek-trilógiájának első része nem volt igazán meggyőző. Lassan indult, nem nagyon tudott újat mutatni, gyakorlatilag egy külön kötetben olvasható, magyarázatok nélküli bevezető/háttér jelen kötet eseményeihez. 

A Kontroll már lényegesen jobb, a szereplők több személyiséget kaptak, a helyszín pedig nagyobb mélységet, ráadásul sokkal kevesebb a fölösleges sallang és mégis majdnem kétszer olyan hosszú a regény. Ha marad ez a trend, akkor adódik a párhuzam Lawrence Széthullott birodalom-trilógiájával, a Tövisek hercege még szintén kevés volt, de a harmadik kötetre egészen kiforrta magát. 

Ha már párhuzamok, jogos a Le Carréhoz hasonlítás is, legalábbis amennyire egy könyve alapján le tudom szűrni, hatott rá a mester stílusa és alkalmazza bizonyos írói eszközeit, a végeredmény viszont kellőképpen más ahhoz, hogy ne lehessen utánzással vádolni.

Előzetes - Jeff VanderMeer: Kontroll

Az Expedíció sztrugackiji-lovecrafti hangulata után, a Déli Végek-trilógia jövő kedden érkező második kötetében, Le Carré stílusa találkozik az X-aktákkal. Korábban szinte semmit nem tudtunk az X Térségről, csak amit az első rész személytelen főszereplő-megfigyelőjén keresztül láttunk, most bepillanthatunk a színfalak mögé is a Déli Végek főhadiszállásán. A Kontroll nagyjából kétszeres terjedelme sokkal több lehetőséget ad a világ kibontására, Jeff VanderMeer ezúttal talán nem marad adósunk a magyarázatokkal. 

A hajtás után fülszöveg, borító (ez is kivágott lesz) és részlet (nulladik és első fejezet), értékelés hamarosan.

Jeff VanderMeer: Expedíció (Déli Végek 1.)

Sztrugackij+Lovecraft=VanderMeer. Röviden így mutatható be az amerikai szerző friss regénye, az Expedíció. Realitás vs. illúzió, különös lények és jelenségek, hátborzongató hangulat, feszültség és megannyi válasz nélkül hagyott kérdés: önmagában is megállja a helyét, de igazán csak a szintén idén érkező folytatásokkal lesz teljes.

Komoly várakozás előzte meg Jeff VanderMeer új regényét, mely a nemzetközi megjelenéssel egy időben került a polcokra itthon is. Az Expedíció szokatlan borítója mögött szokatlan történet rejtőzik, a Sztrugackij-tesók Piknik az árokpartonja és Lovecraft magát önálló mítosszá kinövő horrortörténeteinek egyenesági leszármazottja, enyhe pszichedelikus beütéssel. 

Nagyjából harminc évvel a történet kezdete előtt történt valami a most X Térségnek hívott területen, ami a zónán belül megváltoztatta a természetet, sőt, a realitást is. Persze a civilek elől lezárták, de tudományos expedíciók rendszeresen átlépik a határt, hogy a megfelelően kondicionált kutatók vizsgálatokat végezhessenek az elsőre átlagos, erdős-mocsaras tengerpartnak tűnő, valójában emberi ésszel felfoghatatlan jelenségeknek otthont adó területen. A mostani expedíció négy főből áll, egy antropológus, egy geodéta, egy pszichológus és egy biológus érkezik az alaptáborba, hogy a X Térség újabb rejtélyeire derítsen fényt, ám olyasmivel kell szembenézniük, amiről a felkészítés során nem esett szó. 

Előzetes - Jeff VanderMeer: Expedíció

A rövid téli álom után végre érkezik az év első sci-fije, Jeff VanderMeer Expedíció című regénye. Az amerikai szerző könyvének magyar kiadását a nemzetközi premierhez időzítették, így az amerikai olvasókhoz hasonlóan február negyedikén vehetjük mi is kézbe. Olvasni viszont akár már most elkezdheti, aki kíváncsi az első harmincpár oldalra: fülszöveget, borítót és részletet találtok szokás szerint a hajtás után. A regény viszonylagos rövidségéért (176 oldal) pedig az kárpótol, hogy elvileg a két folytatás is megjelenik idén. Az értékelés itt olvasható.