A statisztikák böngészése után úgy találtam, hogy a körkérdések átlagosan több olvasót vonzanak, mint a könyvismertetőim... Ebből inkább nem vonok le messzemenő következtetéseket, hanem meglepem az erre járókat Nima következő kérdőívének gondosan kitöltött példányával. Íme:
- Kedvenc
- író? Hát...egy konkrét nincs, sok konkrét van. Például J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Larry Niven, Steven Erikson, Frank Schatzing, I. M. Banks, J. K. Rowling, Stephen Lawhead, Gerald Durrell, Szergej Lukjanyenko, Frederik Pohl, Joan Slonczewski...
- szereplő? Nincs, egyáltalán.
- jelenet? Hát...itt is sok verseng... nem is tudnék kiemelni annyit, hogy ne tűnjön túl soknak.
- téma? Science fiction, ez sokmindent megmagyaráz :)
- kiadó? Nincs. Vagy legalábbis nem gondoltam rá, hogy legyen :D Végülis fölösleges, a lényeg, hogy adják ki, amit szeretnék és jó minőségben, ne túl drágán.
- könyvborító? Ismét jó kérdés és nehéz válasz. Az Asimov összegyűjtött műveinek pl szép a borítója, Christopher Priesttől A tökéletes trükk eléggé eltalált, az új Gyűrűk ura is tetszik, meg a nemsokára másodszor is elolvasandó Trendvadász borítója is illik a témához meg a hangulathoz, még ha első ránézésre fura is.
- könyváruház? Nézelődni Alexandra, vásárolni Bookline netes felület (20% kedvezmény :D).
- Hogyan rendezitek a könyveiteket? Téma és író, sorozatoknál időrend szerint. Illetve ha valami sokkal nagyobb, mint a többi, és ezáltal nem fér be oda, akkor azt a többi nagy könyvvel együtt a legfölső polcon.
- Van róla nyilvántartás? Ha van, milyen? A LibraryThingre elkezdtem felvinni a könyvespolcaim tartalmát, de a kétszázadik után kiderült, hogy innentől fizetős...
- Kinek a bőrébe szeretnétek belebújni egy történet erejéig? Az íróébe.
- Melyik az az esemény (természetesen könyvbeli), amit szívesen átélnétek igazából is? Hát, mondjuk a Második Alapítvány utáni kutatás azzal a jó kis antigravitációs űrhajóval, vagy Stephen Lawhead bárdjainak regéit is szívesen meghallgatnám.
- Van ötlet, hogy különböző könyvek szereplőit hogyan lehetne párosítani? Nincs...úgy jók, ahogy vannak.
- Lakatlan szigetre egyetlen író könyveit vihetnétek magatokkal. Ki lenne az? Asimov. Hogy miért? Mert írt néhányszáz kötetet, az meg csak elég lenne, hogy egy darabig ne unatkozzak, extrém esetben meg más célokra is felhasználhatóak a könyvek persze és ennyivel már lehe mit kezdeni. :D
- Tudom, hogy mindenki olvas mindenhol (honnan? :P), de mi a legideálisabb körülmény, ahogyan igazán szerettek olvasni? Ismét Ricsi bohócot idézve: A metrón, a buszon, az ágyban, a kádban, vagy egyszerűen akárhol a nagyvilágban. Két dolog fontos: viszonylag kényelmes legyen és ne nagyon zavarjanak közben.
- Mi volt az a könyv, ami témájában nagyon távol állt tőletek, mégis elolvastátok? Kellemes vagy kellemetlen szájízzel tettétek le? Örök mumus Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése (kellemes szájízzel tettem le, mert nem kellett befejeznem...), de egyébként általában olyasmit olvasok, ami valamiért közel áll hozzám, nem vagyok én mazochista... És ilyen könyvből elég sok van :)
- Össze szoktátok számolni, hogy évente átlagosan mennyit költötök könyvekre? (Nem ajándék, nem könyvtári, nem kölcsön, hanem amiért konkrétan fizettek?) Egyszer megpróbáltam, persze utólag, és így nem sikerült pontosan, de megijedtem az összegtől és azóta nem próbálkozom.
- Melyik az a réges-régen olvasott könyv, amire még most, sok év után is emlékeztek? Hát, ami igazán tetszik, azt mindig többször elolvasom, úgyhogy a jelenlegi 22 évemet és ezt tekintve a réges-rég nem megfelelő jelző.
- Honnan kaptok ötleteket a könyvekhez leginkább? Barátok, könyvesboltos/könyvtáras nézelődések, újabban könyvesblogok, adott író többi könyve, ilyesmik.
- Mióta blogoltok és blogot olvastok, változott az ízlésetek könyvek terén? Ha igen, mennyiben? Nem. Legalábbis nem tudok róla.
- Udvariatlanság vendégségben is olvasni? Én udvariatlanságnak tartanám, ha a vendégem olvasni kezdene, de ennek ellenére néha szoktam ilyesmire vetemedni, ha már nagyon unom magam.
- Melyik könyvet filmesítenétek meg és kik játszanák a főbb szerepet? Erikson összest, pár Asimovot, illetve mondjuk az Őrség-trilógiát újra az elejétől, de ezúttal normálisan. Persze nem sztárokkal, hanem ismeretlen színészekkel, az jobb eredménnyel jár, ld. pl. A gyűrűk ura.
- A szereplőkhöz szoktátok élő személyek arcát párosítani? Ha valós személy a szereplő...
- Melyik könyvet írnátok át? Egyiket sem, inkább saját sztorikat írok.
- Mennyire befolyásol benneteket más negatív kritikája? Vagy megerősít, ha én is úgy gondolom, vagy szinte semmiben.
engem mindig zavarba ejtenek ezek a statisztikák. ha valaki fellép a blog főlapjára, sose fogják tudni megmutatni, melyik posztot olvasta el, és az mennyire tetszett neki, csak akkor, a közvetlenül arra keres.
VálaszTörlésszóval én eléggé fenntartásokkal kezelem a statot, nem gondolom, hogy átfogó képet nyújtana.
mert ugye ehhez a poszthoiz lesz már eleve az én kattintásom a kommentezés miatt, aztán jönnek a következők, akik kommenteket is olvasni akarnak, de ebből te nem fogod látni, hogy az előző bejegyzésedet teljesen érdeklődve olvastam reggel.
Joan Slonczewski mitől annyira jó? én Génszimfóniájával próbálkoztam, de annyira unalmas volt, és a feléig eljutva se szólt semmiről, hogy feladtam.
hehe, ezzel a könyvekre kiadott pénzzel én is így voltam.
A statisztikát én az oldal napi látogatottsága alapján néztem, egy nap úgysem írok általában több bejegyzést, és annak alapján tűnt így. Na meg akár marketingfogásnak is mondhatjuk :D
VálaszTörlésA génszimfónia tényleg nem olyan jó és tényleg nevezhető unalmasnak, de az Ajtó az óceánba meg az Elízium lánya teljesen más. Fordulatos, érdekes, elgondolkoztató... Ezért is írtam (legalábbis asszem' írtam), hogy fura, hogy az idő előrehaladtával nem javultak a regényei, hanem romlottak, legalábbis a Génszimfónia alapján.
Egyszerűen olyan gondolkodásmódot képvisel (ez a két könyve), amivel kevés írónál lehet találkozni. Nagyon humanista, férfiszemmel nagyon női, de valahogy mégsem túlzóan, szóval jó, na. :))
azok nem a Génszimfónia folytatásai?
VálaszTörlésilyenkor egyébként gyanakszom a fordítóra is, hogy elbénázta a könyvet, és attól lett olyan unalmas, és stílustalan.
Közük van egymáshoz, de kb. csak annyi, hogy a csillagközi környezet azonos, de más bolygó, más idő, más emberek... Szerintem egyébként inkább a másik kettő van a Génszimfónia előtt, de ebben nem vagyok biztos.
VálaszTörlésAz Ajtó az óceánba viszont egyértelműen előzménye az Elízium lányának, úgyhogy ebben a sorrendben érdemes olvasni :)
Ja, a fordítón is múlhat, a Génszimfóniát más fordította.
Hogyhogy más fordította? A Génszimfóniát más, mint az Ajtót? Én nem úgy vettem észre.
VálaszTörlésGénszimfónia: Kollárik Péter
VálaszTörlésElízium lánya: Tamás Dénes
Én erre a kettőre gondoltam, az Ajtó az óceánba nincs meg és régen olvastam, a fordító nevére nem emlékszem.
Azért most utánanéztem, azt tényleg szintén Kollárik Péter fordította. De ettől függetlenül lehet a fordító az oka, mondjuk mert a Génszimfónia idején még nem volt igazán gyakorlata, vagy ilyesmi. Persze ez csak feltételezés.
Jó, akkor a feltételezés helyett még egy pár másik dolognak is utánanézhetnél akár, mielőtt butaságokat írsz.
VálaszTörlésKét ötletem van.
VálaszTörlésa, Te vagy a fordító és megsértődtél.
b, Valami oknál fogva kötözködni akarsz.
Az első valószínűtlen, mert aki ilyen pályára adja a fejét, annak bírnia kéne a kritikát, meg egyébként is éppen hogy gyakorlatilag meg lett dicsérve az Ajtó az óceánba.
Amennyiben viszont a b, helyzet áll fenn, nem tudom mi a bajod, de kár itt vitatkozni, nagyjából öt kattintással el lehet érni egyéb úton is.
Egyébként meg remélem csak simán rossz napod volt valami miatt és ezért húztad fel magad ilyen értelmetlen semmiségen :)