A kelta - klasszikus - rock - blues - jazz elemeket vegyítő, nevét a vetőgép feltalálójáról kapó együttes 1999-es lemezét választottam első valódi bejegyzésnek ide, mint egyik aktuális kedvencet. Ez az album már világzenei, főleg keleti hatásokat is tükröz, de az egyedülálló, Ian Anderson sajátos énekstílusának és fuvolajátékának köszönhető hangzásvilág a régi. A cím az együttes új weboldalára utal, stílusban az 1995-ös Roots to Brances albumhoz és Anderson szólóalbumához, a Secret Language of Birds-höz áll közel.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése