A fantáziavilág többféleképpen is ötvözhető a valósággal, ezúttal egy kicsit másképpen történik, mint mondjuk a Csillagpor esetében. Az ötlet kiváló (valószínűleg ezért kapott a könyv World Fantasy díjat):Az évszázadokon át emberek között élő Látólények, amikor már túlzottan fenyegetve érezték magukat, egy szőnyegbe szőtték magukat és világuk egy részét mindazzal, amit fontosnak gondoltak megőrizni. Ez valamikor a tizenkilencedik század végén - huszadik század elején történhetett, azóta egy liverpooli házban porosodott a szőttes, benne a csodavilággal.
Egy bosszúálló boszorkány kísértetnővéreivel és emberi szolgájával viszont a szőnyeg után kutat, hogy megsemmisítse azt. És itt jönnek a gondok. Nem pusztán a szereplők gondjai: Calhoun Mooney, egy költő leszármazottja, és az őrző unokája elég jól elboldogulnak az eseményekkel, a gond inkább az olvasót sújtja: a negatív karakterek nem pusztán ellenszenvesek, hanem határozottan és túlzottan gusztustalanra sikeredtek. Értem én, hogy valamivel ki kell emelni, hogy nem csupán belülről gonoszak, de azért ez egy kicsit sok. Igazság szerint amilyen zseniális ötlet az, hogy a varázsvilág lakói beleszövik magukat egy szőnyegbe, olyan mértékben lerontja a hangulatot és olvasmányértéket ez az egész, emellett a magyar cím is furcsa: az eredeti Weaverworld (kb. Szövetvilág vagy Szőtt világ) valami értelmes fordítása helyett a Látólények mitikus ellenségének, a Korbácsnak a nevét adni címnek szerintem butaság. Persze biztos valami figyelemfelkeltőt akart a kiadó...
Kiadó: Szukits
Kiadási év: 2001
Eredeti cím: Weaverworld
Eredeti cím: Weaverworld
Fordító: Puszta Dóra
Oldalszám: 425
Sok-sok éve olvastam ezt a könyvet és igazad van, mert a történetből alig emlékszem valamire csak a "gusztustalan" karakterekre. Úgy emlékszem, annak idején, tizenévesen tetszett.
VálaszTörlésHuszonévesen viszont már nem az igazi, lehet, hogy korábban kellett volna olvasnom...
VálaszTörlés