Vacuki Nobuhiro: Ruróni Kensin (5. kötet)

Vacuki Nobuhiro (和月 伸宏) népszerű mangája a Meidzsi-korszakban játszódik, a sógunátus bukása után. Ekkortájt kezdődött Japán nyugatiasodása, megszűnt a kasztrendszer (legalábbis elvben), így a szamurájok sem számítottak már magasabbrendűnek a kézműveseknél, parasztoknál. Ez a történet is egy szamurájról szól, aki a sógunátus ellen harcolt és félelmetes gyilkosként híresült el; a háború után viszont megtagadta korábbi életét, katanáját pedig fordított élű szakabatóra cserélte.
Furcsa ötlet egy pacifista szamuráj, főleg, ha ennyire lányos karakter (28 éves kora ellenére), mint Himura Kensin (緋村 剣心), de ebben a történetben működik, nem is rosszul.

A korábbi kötetekben Kensin vándorlása során megismerkedett egy kardvívó-iskola tizenhét éves vezetőjével, Kamija Kaouruval (神谷 薫) és tanítványával, később az utcai bunyós Szagara Szanoszukével (相楽 佐之助), akikkel meglehetősen ütőképes csapatot alkotnak, a különböző negatív karaktereknek általában nics sok esélyük. Legalábbis eddig, a sorozat 28 kötetes, szóval még eléggé az elején jár a magyar kiadás.

Az ötödik kötet három "extra" átvezető fejezettel indít, melyekben a Kaoru tanítványa küzd egy gonosztevőkből álló banda ellen, a folytatásban pedig egy hatalmas termetű szamuráj érkezik a városba és mindenáron meg akar küzdeni a helyi dódzsók vezetőivel, mégpedig azzal a céllal, hogy visszahozza a régi időket és eltörölje a fakardot használó iskolákat... De mivel ez gyakorlatilag a szabad gyilkolás felélesztését jelentené (képzavar), Kensin természetesen szembeszáll Raidzsútával, de az, hogy sikerrel jár-e, már nem derül ki (túl rövidek a kötetek...).



Kiadó: MangaFan

Kiadási év: 2008
Eredeti cím: るろうに剣心 明治剣客浪漫譚 (Rurōni Kensin Meidzsi Kenkaku Romantan)

Fordító: Basa Zsófia

Oldalszám: 183