Kevés az olyan sikertörténet, legyen szó sci-firől, vagy úgy általában irodalomról, mint amit Andy Weir első regénye, A marsi tudhat magáénak. Megismételni még nehezebb, ezért elsősorban nem is az a kérdés, hogy az Artemis képes-e erre, hanem az, hogy Weirnek csak szerencséje volt, vagy tényleg tud stabilan minőségi és szórakoztató történeteket írni. Spoiler alert: képes rá.
Persze a Mars után nyilván a Hold jön, meg a tudományos alaposság, a humoros, szórakoztató stílus és a rendkívül laza, de valamiben mindenképpen kiemelkedő képességű főszereplő is várható volt, elvégre ezeknek köszönheti A marsi is az elsöprő sikert a Matt Damon-féle film mellett. Ezeken kívül viszont az Artemis nem is különbözhetne jobban Weir előző regényétől.
Valamikor a nem túl távoli jövőben megépült a Holdon Artemis öt kupolából álló városa, elsősorban a turizmus és az alumíniumtermelés, nem hivatalosan pedig a nemzetközi pénzmosás kiszolgálására. Itt éldegél Jazz Bashara is, aki éppen hordárként keresi a napi betevőt, a szűkös anyagiakat pedig csempészéssel egészíti ki.
Álma, hogy turistákat vezessen űrruhában a felszínen, ez lényegesen jövedelmezőbb és izgalmasabb foglalkozás, csakhogy engedélyt és megfelelő felszerelést szerezni már nem olyan egyszerű. Persze akár hegesztőnek is elmehetne, mint az apja, de... maradjunk annyiban, hogy ez nem opció.
Szóval huszonéves, nagyszájú, laza és enyhe bűnőzői hajlamokkal rendelkező főszereplőnk egy teljesen átlagos napon találkozik valakivel, aki egy bonyolult, nagyszabású és igencsak komoly bevétellel kecsegtető bűntényt szeretne elkövetni, amihez történetesen szüksége lenne Jazz szakértelmére is. Ez pedig nem csak az ő életét borítja fel, hanem sok minden másra is igen komoly hatással lesz, ahogy az egy ilyesmi regénytől várható.
Weir nagyon jó hangulatteremtésben. Az olvasó simán a Marson érezhette magát Mark Watney és a krumplik oldalán, itt pedig simán átjön az egyhatod gravitáció, a holdpor és a kupolán vagy az űrruhán kívüli vákuum fenyegetése.
Persze ez nem véletlen, a szerző szokás szerint alaposan átgondolt mindent, és ezt az olvasó tudomására is hozza. A tudományos vonal persze most nem olyan hangsúlyos, mint A marsiban volt, hiszen Jazz nem vérprofi űrhajós, csak egy rendkívül tehetséges, és képességeit tehetségesen elpazarló nő, akivel kapcsolatban leginkább a hegesztés rejtelmeiben kellett csak előzetesen elmerülni. És ez ugyan önmagában nem lenne valami izgalmas skill, de az űrben minden sokkal menőbb.
Félreértés ne essék, a cselekmény központját jelentő heist akkor is érdekes lenne, ha mondjuk Szlovákiában vagy Uruguayban játszódna, a holdi környezet és az ezzel járó mindenféle látványos, sőt, gondolkodásra késztető extra azért alaposan feldobja az egészet. Végtére is, ha egyszer mehet a móka a Holdon is, akkor miért választana az egyszeri író valami unalmasabb környezetet?
Az utóbbi időben egyre több kifejezetten színvonalas belépőszintű sci-fi jelenik meg magyarul. Az Artemis is abszolút ilyen: nem sokkol semmi hardcore tudománnyal vagy nagyon elvont dolgokkal, végig könnyed, emberi léptékű, folyamatosan szórakoztat, de azért valami kis pluszt is ad mellé. Jó ritmusú, izgalmas, ügyesen kezeli a karaktereket és jó érzékkel építi fel a sztorit, alapos, de könnyedén befogadható, egyszóval ideális a zsánerrel való ismerkedésre, ugyanakkor régi motorosoknak is kellemes kikapcsolódás.
Valamikor a nem túl távoli jövőben megépült a Holdon Artemis öt kupolából álló városa, elsősorban a turizmus és az alumíniumtermelés, nem hivatalosan pedig a nemzetközi pénzmosás kiszolgálására. Itt éldegél Jazz Bashara is, aki éppen hordárként keresi a napi betevőt, a szűkös anyagiakat pedig csempészéssel egészíti ki.
Álma, hogy turistákat vezessen űrruhában a felszínen, ez lényegesen jövedelmezőbb és izgalmasabb foglalkozás, csakhogy engedélyt és megfelelő felszerelést szerezni már nem olyan egyszerű. Persze akár hegesztőnek is elmehetne, mint az apja, de... maradjunk annyiban, hogy ez nem opció.
Szóval huszonéves, nagyszájú, laza és enyhe bűnőzői hajlamokkal rendelkező főszereplőnk egy teljesen átlagos napon találkozik valakivel, aki egy bonyolult, nagyszabású és igencsak komoly bevétellel kecsegtető bűntényt szeretne elkövetni, amihez történetesen szüksége lenne Jazz szakértelmére is. Ez pedig nem csak az ő életét borítja fel, hanem sok minden másra is igen komoly hatással lesz, ahogy az egy ilyesmi regénytől várható.
Weir nagyon jó hangulatteremtésben. Az olvasó simán a Marson érezhette magát Mark Watney és a krumplik oldalán, itt pedig simán átjön az egyhatod gravitáció, a holdpor és a kupolán vagy az űrruhán kívüli vákuum fenyegetése.
Persze ez nem véletlen, a szerző szokás szerint alaposan átgondolt mindent, és ezt az olvasó tudomására is hozza. A tudományos vonal persze most nem olyan hangsúlyos, mint A marsiban volt, hiszen Jazz nem vérprofi űrhajós, csak egy rendkívül tehetséges, és képességeit tehetségesen elpazarló nő, akivel kapcsolatban leginkább a hegesztés rejtelmeiben kellett csak előzetesen elmerülni. És ez ugyan önmagában nem lenne valami izgalmas skill, de az űrben minden sokkal menőbb.
Félreértés ne essék, a cselekmény központját jelentő heist akkor is érdekes lenne, ha mondjuk Szlovákiában vagy Uruguayban játszódna, a holdi környezet és az ezzel járó mindenféle látványos, sőt, gondolkodásra késztető extra azért alaposan feldobja az egészet. Végtére is, ha egyszer mehet a móka a Holdon is, akkor miért választana az egyszeri író valami unalmasabb környezetet?
Az utóbbi időben egyre több kifejezetten színvonalas belépőszintű sci-fi jelenik meg magyarul. Az Artemis is abszolút ilyen: nem sokkol semmi hardcore tudománnyal vagy nagyon elvont dolgokkal, végig könnyed, emberi léptékű, folyamatosan szórakoztat, de azért valami kis pluszt is ad mellé. Jó ritmusú, izgalmas, ügyesen kezeli a karaktereket és jó érzékkel építi fel a sztorit, alapos, de könnyedén befogadható, egyszóval ideális a zsánerrel való ismerkedésre, ugyanakkor régi motorosoknak is kellemes kikapcsolódás.
Kiadó: Fumax
Kiadási év: 2017
Eredeti megjelenés: 2017
Eredeti cím: Artemis
Fordító: Rusznyák Csaba
Borító: Tóth Zoltán
ISBN: 978-963-470-008-1
Oldalszám: 316
Ár:
Beleolvasó: pdf (19 oldal)
Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot a Facebookon és oszd meg ismerőseiddel is! :)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése