Stephen Greenblatt: Egy reneszánsz könyvvadász

Hogyan vált modernné a világunk? Stephen Greenblatt nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elhatározta, hogy megírja a Poggio Bracciolini által felfedezett, ókori Lucretius-költemény történetét, ami egyúttal a középkor intellektuális téren gyakran erőszakkal korlátozott közegéből a modern világba való átmenet krónikája is. Az Egy reneszánsz könyvvadász izgalmas, inspiráló és kifejezetten olvasmányos kultúrtörténeti ismeretterjesztő munka, kiválóságát 2012-ben Pulitzer-díjjal is elismerték. 

Nagyon szeretem az ilyen könyveket. Általában nem kötnek le az unásig ismételt témák, legyenek amúgy mégoly' érdekesek és fontosak is, az ókori Róma és a reneszánsz Itália pedig ilyenek. Bizonyos mértékig nyilván érdemes foglalkozni velük, mégiscsak az európai kultúrtörténet fontos szakaszait képviselik, de az az öncélú műveltségfitogtatás és a választott érdeklődési- vagy tudományterület mindenek fölé helyezése,  ami túlságosan sokszor jellemzi az ezen témákkal foglalkozókat, inkább visszatetszést keltő.  

Az Egy reneszánsz könyvvadász nem ilyen mű. Stephen Greenblatt nyilván hangsúlyozza a kötet gerincéül szolgáló Lucretius-költemény fontosságát, de nem érzelmi alapon érvel, érdekesen és jó stílusban ír, és egy pillanatra sem tetszeleg a legfőbb tudás letéteményesének szerepében. És ebben az az igazán nagyszerű, hogy közben egyértelműen tökéletesen elemében van irodalmárként és történészként is, az összegyűjtött hatalmas tudásanyagot pedig úgy adja át, hogy a (majdnem) teljesen laikus olvasó sem megterhelőnek, hanem lelkesítőnek és inspirálónak érzi.

Steven Saylor: A nílusi rablók

Rejtélyek, élő legendák és egy nagyszabású bűntény a nagyszerű ókori város, Alexandria falai mögött és a Nílus deltájának vad vidékein - Steven Saylor új könyve, A nílusi rablók, színvonalas és izgalmas történelmi kalandregény. 

Steven Saylor történelmi krimisorozata az Agave egyik biztos pontja hosszú évek óta. A nílusi rablók szám szerint a tizennegyedik kötete Gordianus, a római nyomozó kalandjainak, és a közvetlen előzményével (A hét csoda) együtt inkább a kalandregényes vonulatot képviseli. Gordianus itt még fiatal, romantikus lelkületű idealista, tulajdonképpen maga a történet is inkább ifjúsági (mondjuk tizenöt éves kortól fölfelé), de ez egyáltalán nem válik hátrányára. 

Ahogy az utószóban is írja, Saylor megunta a római periratok, véres történetek és öndicsőítő visszaemlékezések olvasgatását és belevetette magát az ókori görög irodalomba. Ebben a regényben is ez a hatás érvényesül (elég erőteljesen), ami elég jót tesz a klasszikus hangulatnak. 

A modern nyugati időszámítás kezdete előtt 80-90 évvel meglehetősen viharos időszakot éltek át a Földközi-tenger vidékének lakói. Belviszályok és polgárháború a birodalomban, háború a közvetlen határvidékeken, Egyiptomban lázadások az uralkodó ellen - egyik sem kedvez a nyugalmas életnek. Szerencsére Gordianus nem veti meg a kalandokat, persze aki húszévesen végiglátogatta az ókori világ hét csodáját, attól nem is lehet azt várni, hogy otthon üljön. A nagy utazás után immár két éve Alexandriában él, nyomozgat, rejtélyeket fejt és rabszolga-szeretőjével múlatja idejét, ahogy egy ilyen társadalmi státuszú ifjú rómaihoz illik. Az idill persze nem tart örökké, a dolgok a még épp szórakoztatónál is mozgalmasabban alakulnak és Gordianus csakhamar azon kapja magát, hogy útja a Nílus deltájának kevéssé civilizált vidékére vezet. 

David Gibbins: Karthágónak vesznie kell (Total War Rome)

Róma felemelkedésének kezdete. A legendás ostrom Karthágó ellen. Hiteles környezet, akciódús, szórakoztató történelmi regény - időutazás egy olyan világba, ahol az átlagos emberi élet nem sokat, a becsület és a dicsőség viszont annál többet ér. 

David Gibbins, a brit-kanadai vízalatti régész és hadtörténész szerző művét az ajánlás szerint a világsiker videojáték-sorozat legújabb darabja, a Total War Rome II ihlette. Hiba lenne azonban beskatulyázni szimpla adaptációnak, teljesen korrekt történelmi-életrajzi regényről van szó, megfelelő mennyiségű drámával és akcióval.

A Karthágónak vesznie kell az ókori Róma történelmének egyik legérdekesebb időszakába kalauzolja az olvasót. Az időszámításunk előtti második századra Róma megszilárdította hatalmát a félszigeten, visszaverte Hannibál hadait, éppen legyőzte a Nagy Sándor utáni makedón birodalmat és nagyszabású terjeszkedésbe kezdett.

A nagy hadvezér, Scipio Africanus fogadott unokája, Scipio Aemilianus a század közepétől, tizenhét éves korától építgeti a családi örökséghez, nagyapja nevéhez méltó katonai karrierjét, oldalán Fabius Petronius Secundus legionáriussal, aki testőre és barátja is egyben. Az ő történetüket meséli el a tervezett regénysorozat első kötete, az i. e. 168-as püdnai ütközettől Karthágó huszonkét évvel későbbi teljes elpusztításáig.