
Aki kicsit is jártasabb a természettudományokban, egyértelmű számára az ökoszisztéma szoros összefonódása, de az már korántsem ennyire magától értetődő, hogy az élet nem pusztán alkalmazkodik a földi viszonyokhoz, hanem alakítja is azokat. Méghozzá nem is kicsit. Amióta 3,5 milliárd éve a radioaktív- és napsugárzásnak köszönhetően addig formálódtak a vegyületek bolygónkon, hogy létrehozták az első szerves molekulákat (ld. Miller-Urey kísérlet), majd ezekből hihetetlenül hosszú idő alatt kifejlődött az, amit ma életnek nevezünk, a Föld is hatalmas változáson ment keresztül. Ez a változás, mint Lovelock kifejti, elsősorban a légkörben figyelhető meg: összehasonlítva a legközelebbi bolygók, a Vénusz és a Mars éghajlati viszonyaival, melyek gyakorlatilag élettelennek mondhatók, a Föld hőmérséklete, légkörének nyomása és összetétele teljesen irreális és instabil. Mégis ez a kedvező számunkra, vagyis egyértelmű, hogy az idők során a földi élet kialakította magának a lehető legoptimálisabb feltételeket, ezt viszont külön-külön az egyes fajok nem tehették volna meg, épp úgy nem, ahogy egy lavórba rakott tüdő a nem kezd el magától lélegezni és a szív sem pumpál, viszont az egyenként használhatatlan szervek együtt jóval többre képesek, mint egy kupac szerv, ezzel párhuzamban a földi ökoszisztéma, Gaia, is több, mint az élőlények puszta sokasága.
Ugyanakkor az ember kialakulása, de még inkább a technikai civilizáció felborítani látszik Gaia egyensúlyát, így hatalmas felelősségünk van a földi élet fennmaradásában, mivel a közkeletű felfogással ellentétben bolygóknak, az ökoszisztémának, Gaiának nem tulajdonosai, birtokosai vagyunk, hanem sokkal többek annál. Részei.
A könyv elektronikus formában: Gaia
Kiadó: Göncöl
Kiadási év:
Eredeti cím: Gaia
Fordította: ifj. Árkos Antal
Oldalszám: 207
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése