2008. október 19., vasárnap

J. E. Lovelock: Gaia

Egy kicsit komolyabb téma mint a korábbiak, valamint ismertebb is: Lovelock Gaia-hipotézise nem akadt el a tudományos világ útvesztőiben, hanem a laikus tömegekhez is eljutott többek között ennek a könyvnek köszönhetően. Az élő Föld eszméje nem újkeletű, ezt mutatja a Gaia név is, melyet Lovelock William Golding (igen, az író William Golding!) ötlete alapján vett át a görög mitológiából, ott a Föld istennőjét hívták így. És ha már irodalmi vonatkozások: Asimov 1948-'50 között írt Második Alapítvány című sci-fi regényében is Gaia a neve egy kollektív emlékezettel rendelkező, a puszta egyének szintjénél magasabban szerveződött bolygótudatnak, bolygólénynek. Szóval előzmények vannak, mégis Lovelock volt az első, aki kidolgozta az elméletet, noha az elméleten nem igazán lépett túl, mivel hatalmas mennyiségű megfigyelésre, kísérletre lenne szükség a bizonyításhoz, de ha valaki megérti az elméletet, bizonyítás nélkül is el kell, hogy ismerje a létjogosultságát. 1975-ben kezdett dolgozni a könyvön, mely 1979-ben jelent meg először angolul, így a tudományos ismeretek azt a kort tükrözik, de amennyire figyelemmel kísérem az ilyesmit, azóta sem találtak semmit, ami megcáfolná az önszabályozó, egyetlen organizmusként leírható Föld elméletét.
Aki kicsit is jártasabb a természettudományokban, egyértelmű számára az ökoszisztéma szoros összefonódása, de az már korántsem ennyire magától értetődő, hogy az élet nem pusztán alkalmazkodik a földi viszonyokhoz, hanem alakítja is azokat. Méghozzá nem is kicsit. Amióta 3,5 milliárd éve a radioaktív- és napsugárzásnak köszönhetően addig formálódtak a vegyületek bolygónkon, hogy létrehozták az első szerves molekulákat (ld. Miller-Urey kísérlet), majd ezekből hihetetlenül hosszú idő alatt kifejlődött az, amit ma életnek nevezünk, a Föld is hatalmas változáson ment keresztül. Ez a változás, mint Lovelock kifejti, elsősorban a légkörben figyelhető meg: összehasonlítva a legközelebbi bolygók, a Vénusz és a Mars éghajlati viszonyaival, melyek gyakorlatilag élettelennek mondhatók, a Föld hőmérséklete, légkörének nyomása és összetétele teljesen irreális és instabil. Mégis ez a kedvező számunkra, vagyis egyértelmű, hogy az idők során a földi élet kialakította magának a lehető legoptimálisabb feltételeket, ezt viszont külön-külön az egyes fajok nem tehették volna meg, épp úgy nem, ahogy egy lavórba rakott tüdő a nem kezd el magától lélegezni és a szív sem pumpál, viszont az egyenként használhatatlan szervek együtt jóval többre képesek, mint egy kupac szerv, ezzel párhuzamban a földi ökoszisztéma, Gaia, is több, mint az élőlények puszta sokasága.
Ugyanakkor az ember kialakulása, de még inkább a technikai civilizáció felborítani látszik Gaia egyensúlyát, így hatalmas felelősségünk van a földi élet fennmaradásában, mivel a közkeletű felfogással ellentétben bolygóknak, az ökoszisztémának, Gaiának nem tulajdonosai, birtokosai vagyunk, hanem sokkal többek annál. Részei.

A könyv elektronikus formában: Gaia


Kiadó: Göncöl
Kiadási év:

Eredeti cím: Gaia
Fordította: ifj. Árkos Antal
Oldalszám: 207

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése