Neil Gaiman: Szerencsére a tej

Egy jó apa igazi hős a gyerekei szemében. De mi történne, ha egy sima tejvásárlás valami egészen hajmeresztő kalandba fordulna, ahol válogatottan valószínűtlen szituációkban kell helytállnia egy átlagos brit apának? Neil Gaiman tudja és el is meséli a Szerencsére a tej c. kötetben. 

Neil Gaiman mesekönyve kortól és nemtől függetlenül mindenkinek biztos szórakozást garantál. Van benne minden, ami kell: űrlények, dinoszauruszok, pónik, tér-idő kontinuum, időutazás, kalózok és wámpírok. Meg persze tej. Sőt, a tej a lényeg, hiszen azért meg el a gyerekek apukája a boltba, hogy a két gyermeke tudjon kukoricapelyhet enni reggelire. És ha ez mind nem lenne elég, akkor ott vannak még Skottie Young remek illusztrációi is, amelyek szinte életre keltik a könyvet. 

Gaiman ismét bebizonyítja, hogy profi mesélő: így lehet röviden és egyszerűen, de szórakoztatóan megírni egy normál méretű regény eseményeit, ifjabbak számára is olvasható formában. Lássuk be, ez nem kis teljesítmény, és nem árt, ha a fiatalabb korosztály is időben elkezd ismerkedni a tér-idő kontinuummal és a wámpírok walódi arcáwal (ami még véletlenül se csillog). 

Harry Harrison: Édentől nyugatra / Fagyos Éden

Harry Harrison Éden-trilógiája érdekes kísérlet. Alternatív történelmi regény, de nem a szokásos értelemben: jóval korábban játszódik annál, amit "történelmi időknek" szokás nevezni. Itt a dinoszauruszokat nem pusztította ki a hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorit-katasztrófa és kifejlődött egy intelligens hüllőfaj. A több tízmillió év "előnnyel" induló jilanèk egzotikus biotechnológiát alakítottak ki és eszközként használható élőlényekkel próbálják meghódítani a tüzet és tárgyakat használó emberek területeit. 

A trilógia első kötete, az Édentől nyugatra, e közdelem kezdetét mutatja be. A jégkorszak közeledtével az emlősök dominálta Észak-Amerikában élő emberek és a magukat Afrika napsütötte  vidékein otthon érző jilanèk is melegebb vidékekre kényszerülnek, elkerülhetetlen, hogy egy csapat jilanè felfedező ne emberek által benépesített területre, valahova Florida környékére érkezzen. A két intelligens fajt gondolkodásuk, viselkedésük, életmódjuk idegensége a széles óceánnál is nagyobb mértékben választja el egymástól: félelmetesen idegenek egymás szemében és kölcsönösen rettegéssel és felsőbbrendűségi érzéssel vegyes agresszivitással fordulnak a másik felé, ahogyan az ilyen helyzetben teljesen logikusan várható is. 

A történetben a konfliktus fókuszpontja két karakter, egy ifjú vadász és egy jilanè vezető, a szereplők mégis elvesznek a rendkívül alaposan kidolgozott, különleges háttér előtt. Ez tulajdonképpen nem is probléma, egyszerűen érdekesebb a "mi lett volna, ha..." és a jilané biotechnológia az egyes szereplők motivációjánál és gyakran idegesítő viselkedésüknél. Nem egy könnyű olvasmány, a marbak és jilanè szavak nagy számban, sokszor egészen fölöslegesen történő alkalmazása rendszeresen kizökkenti az olvasót az egyébként is bonyolult ritmusból, de akit érdekel a dolog, érdemes végigrágnia magát rajta még úgy is, hogy egyelőre csak az első két rész jelent meg magyarul.

Tanakok és jilanèk (forrás: Michael Carroll)

A hajtás után a Fagyos Édenről olvashattok, némi spoilert tartalmaz az első kötetre nézve. 

Michael Crichton: Őslénypark + Szörnyek szigete

A filmfeldolgozásoknak köszönhetően mára már inkább elcsépeltnek tartják a Jurassic Park históriáját, de a regények elolvasása után én legalábbis nem merném ezt állítani.
Az Őslénypark és a Szörnyek szigete Crichton többi ilyesfajta koncepciójú történetéhez hasonlóan (Az átprogramozott ember, Idővonal, Préda) alaposan kidolgozott, hatalmas háttérrel és jól megírt cselekménnyel, szereplőkkel rendelkezik, amellett, hogy szórakoztató, információkban is meglepően gazdag.

Egy gazdag amerikai üzletember hatalmas lehetőséget lát a nyolcvanas években már kivehetően körvonalazódó géntechnológiában, ráadásul az eszközei is megvannak egy csúcstechnológiájú genetikai laboratórium felszerelésére és az ötlet is adott, hogy a korábbi, bizonytalan és körülményes módszerek helyett hogyan lehet örökítőanyagot nyerni dinoszauruszokból, így minden adott egy új típusú, "minden gyerek álma" szafaripark létrehozásához Costa Rica partjainál, egy kis szigeten. Hogy miért dinoszauruszok? Mert régen kihaltak, így jogi problémák nem merülhetnek fel a szabadalmaztatás körül és elég látványosak ahhoz, hogy látogatók hadait vonzzák, akik bármekkora árat hajlandóak kifizetni, csak hogy láthassák őket. A problémák is hasonló tőről fakadnak: nem lehet tökéletesen tiszta dinoszaurusz-DNS-t kivonni még az új módszerrel sem, ezért a hiányzó szakaszokat kétéltűgénekkel kell pótolni, na meg senki nem találkozott még élő dinoszaurusszal (hacsak a madarakat, krokodilokat nem számoljuk), így a viselkedésük sem igazán megjósolható.

Persze Hammondot, a Jurassic Park megálmodóját sem ejtették egészen fejre, minden elképzelhető helyzetre megpróbálta felkészíteni a parkot, tanácsadókat is foglalkoztatott állatkerti gondozóktól kezdve archeológusokon át számítógépes- és matematikai szakemberekig, mégis akadt némi probléma már az építkezés során, amiben néhány munkás súlyosan megsérült, volt, aki meg is halt, a park nyitását viszont tovább halogatni nem lenne nyereséges döntés. Azért még előtte összehívja szakemberek egy csoportját és két unokáját, hogy megmutassa nekik génmanipulált csodavilágát triceratopszokkal, velociraptorokkal, maiaszauruszokkal, tirannoszaurusz rexszel és még tucatnyi más ősvilági lénnyel, amikor a történetet fraktálgeometriai ábrák aláírásával is végigkísérő Ian Malcolm előrejelzésének megfelelően bekövetkezik a probléma, a túlélés pedig egyszeriben valószínűtlené válik.

A folytatásban a Jurassic Park B telepén háborítatlanul burjánzik a feltámasztott élet, már amennyire a szűkös terület és a kiegyensúlyozatlan helyi fauna azt megengedi. Az állatokat létrehozó InGen már a múlté, a cég ellenfelei viszont erejük teljében vannak és szeretnék kiaknázni a B telep nyújtotta lehetőségeket, persze ők nem tudják, hogy miért is nem nyílt meg soha a Jurassic Park, ellenkező esetben messziről kerülnék Isla Sornát. Velük egy időben a szigetre érkezik egy másik csapat is, ők viszont az evolúciót, a környezethez alkalmazkodást szeretnék megfigyelni, az előző kötetből ismert Ian Malcolm részvételével. Akad két potyautas kisgyerek is, na meg az embereket két lábon járó csemegének tekintő gyíkok hada, de azért némi káoszelmélet, biológia és egy kis filozófia is garantált, noha nem annyi, mint az Őslényparkban.



1.
Kiadó: Maecenas Könyvkiadó

Kiadási év: 1993
Eredeti cím: Jurassic Park

Fordító: Boris János

Oldalszám: 579

2.
Kiadó: Magyar Könyvklub

Kiadási év: 1996
Eredeti cím: The Lost World

Fordító: Kertész Balázs

Oldalszám: 445