A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maecenas. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maecenas. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. július 15., szerda

Daniel Keys Moran: A Gyűrű

Furcsa, hogy egy ilyen nagyszabású sci-fi ilyen sokáig rejtve tudott maradni előttem, de a moly.hu-nak hála teljesen véletlenül sikerült rábukkanni.

A fülszöveg és borító meglehetősen félrevezető, nem valami fantasys - űrhajós egyvelegről van szó, hanem egy igazi posztapokaliptikus sci-firől, ami ugyan építkezik az elődök munkáiból, de mégis valami szokatlanra képes. Fantasys kellékek persze előbukkannak, de mind szigorúan tudományos alapokon: gyógyszer segítségével élnek örökké a Fény erejét manipulálni képes uralkodók és genetikailag nemesítettek az eredetileg harcra kitenyésztett északi óriások, köztük pedig többé-kevésbé átlagos emberek próbálnak boldogulni olyan eszközökkel, melyeket "egy darab Nap", avagy fúziós reaktor működtet...

A történet összességében elég jó; a félezer oldal alatt lassan bontakoznak ki a dolgok, pedig a történetmenet eléggé lineáris; az időszámítás kissé zavaró lehet, de egy idő után az ember megtanulja figyelmen kívül hagyni, persze hátra is lehet lapozgatni és számolni... Karakterek szempontjából furcsa az összkép, én személy szerint egyiket sem éreztem sem magamhoz közelinek, sem igazán élőnek, de azért ez annyira nem volt zavaró. Elvileg film is készült a könyvből, eddig még nem láttam.



Kiadó: Maecenas
Kiadási év: 1991

Eredeti cím: The Ring
Fordító: Kádár Tamás
Oldalszám: 557

2009. április 11., szombat

Michael Crichton: Őslénypark + Szörnyek szigete

A filmfeldolgozásoknak köszönhetően mára már inkább elcsépeltnek tartják a Jurassic Park históriáját, de a regények elolvasása után én legalábbis nem merném ezt állítani.
Az Őslénypark és a Szörnyek szigete Crichton többi ilyesfajta koncepciójú történetéhez hasonlóan (Az átprogramozott ember, Idővonal, Préda) alaposan kidolgozott, hatalmas háttérrel és jól megírt cselekménnyel, szereplőkkel rendelkezik, amellett, hogy szórakoztató, információkban is meglepően gazdag.

Egy gazdag amerikai üzletember hatalmas lehetőséget lát a nyolcvanas években már kivehetően körvonalazódó géntechnológiában, ráadásul az eszközei is megvannak egy csúcstechnológiájú genetikai laboratórium felszerelésére és az ötlet is adott, hogy a korábbi, bizonytalan és körülményes módszerek helyett hogyan lehet örökítőanyagot nyerni dinoszauruszokból, így minden adott egy új típusú, "minden gyerek álma" szafaripark létrehozásához Costa Rica partjainál, egy kis szigeten. Hogy miért dinoszauruszok? Mert régen kihaltak, így jogi problémák nem merülhetnek fel a szabadalmaztatás körül és elég látványosak ahhoz, hogy látogatók hadait vonzzák, akik bármekkora árat hajlandóak kifizetni, csak hogy láthassák őket. A problémák is hasonló tőről fakadnak: nem lehet tökéletesen tiszta dinoszaurusz-DNS-t kivonni még az új módszerrel sem, ezért a hiányzó szakaszokat kétéltűgénekkel kell pótolni, na meg senki nem találkozott még élő dinoszaurusszal (hacsak a madarakat, krokodilokat nem számoljuk), így a viselkedésük sem igazán megjósolható.

Persze Hammondot, a Jurassic Park megálmodóját sem ejtették egészen fejre, minden elképzelhető helyzetre megpróbálta felkészíteni a parkot, tanácsadókat is foglalkoztatott állatkerti gondozóktól kezdve archeológusokon át számítógépes- és matematikai szakemberekig, mégis akadt némi probléma már az építkezés során, amiben néhány munkás súlyosan megsérült, volt, aki meg is halt, a park nyitását viszont tovább halogatni nem lenne nyereséges döntés. Azért még előtte összehívja szakemberek egy csoportját és két unokáját, hogy megmutassa nekik génmanipulált csodavilágát triceratopszokkal, velociraptorokkal, maiaszauruszokkal, tirannoszaurusz rexszel és még tucatnyi más ősvilági lénnyel, amikor a történetet fraktálgeometriai ábrák aláírásával is végigkísérő Ian Malcolm előrejelzésének megfelelően bekövetkezik a probléma, a túlélés pedig egyszeriben valószínűtlené válik.

A folytatásban a Jurassic Park B telepén háborítatlanul burjánzik a feltámasztott élet, már amennyire a szűkös terület és a kiegyensúlyozatlan helyi fauna azt megengedi. Az állatokat létrehozó InGen már a múlté, a cég ellenfelei viszont erejük teljében vannak és szeretnék kiaknázni a B telep nyújtotta lehetőségeket, persze ők nem tudják, hogy miért is nem nyílt meg soha a Jurassic Park, ellenkező esetben messziről kerülnék Isla Sornát. Velük egy időben a szigetre érkezik egy másik csapat is, ők viszont az evolúciót, a környezethez alkalmazkodást szeretnék megfigyelni, az előző kötetből ismert Ian Malcolm részvételével. Akad két potyautas kisgyerek is, na meg az embereket két lábon járó csemegének tekintő gyíkok hada, de azért némi káoszelmélet, biológia és egy kis filozófia is garantált, noha nem annyi, mint az Őslényparkban.



1.
Kiadó: Maecenas Könyvkiadó

Kiadási év: 1993
Eredeti cím: Jurassic Park
Fordító: Boris János
Oldalszám: 579

2.
Kiadó: Magyar Könyvklub

Kiadási év: 1996
Eredeti cím:
The Lost World
Fordító: Kertész Balázs
Oldalszám: 445

2009. február 11., szerda

Theodore Sturgeon: Több mint emberi

Theodore Sturgeon nem tartozik az igazán ismert szerzők közé Magyarországon, az International Fantasy Award díjjal jutalmazott Több mint emberi (vessző nem kéne? - Nem.) talán az egyetlen nálunk is megjelent regénye (novellái viszont olvashatóak magyarul). Ha egy regény A. C. Clarke és J. R. R. Tolkien művei közé kerül, azért az kell, hogy rendelkezzen valamivel, ami több, mint egy három részből álló sci-fi, na meg a pszichedelikus rockzenére és a hippimozgalomra is volt némi hatása, szóval a figyelemfelkeltés adott, még egy ilyen borító nélkül is.

Egy féleszű férfi, egy telekinetikus képességekkel rendelkező lány, egy ikerpár, akik teleportálnak, egy csecsemő, aki ugyan megállt a fejlődésben, de az agya a leggyorsabb számítógéprendszereket is veri információfeldolgozásban, és egy hipnotikus tekintetű árva fiú... Egyének, akik képtelenek beilleszkedni a társadalomba, de egymásra találva kialakul a szimbiózis, létrejön a Homo Gestalt. Együtt felülmúlják bármelyik embert, gyakorlatilag bármire képesek, ők az emberiség fejlődésének következő szintje.
Több ez, mint egy X-Men & P. K. Dick keverék (na meg korábbi is...), mese az emberségről és az emberiségről; a fejlődésről, pszichéről, erkölcsről; a közösség erejéről az egyénnel szemben; elgondolkoztató, zavarba ejtő és provokatív történet, ami ugyan erősen borús hangulattal indít, de a végkicsengés szokatlan módon határozottan pozitív.


Kiadó: Maecenas Könyvkiadó

Kiadási év: 2007
Eredeti cím: More Than Human
Fordító: F. Nagy Piroska
Oldalszám: 316