Michael Crichton: Őslénypark + Szörnyek szigete

A filmfeldolgozásoknak köszönhetően mára már inkább elcsépeltnek tartják a Jurassic Park históriáját, de a regények elolvasása után én legalábbis nem merném ezt állítani.
Az Őslénypark és a Szörnyek szigete Crichton többi ilyesfajta koncepciójú történetéhez hasonlóan (Az átprogramozott ember, Idővonal, Préda) alaposan kidolgozott, hatalmas háttérrel és jól megírt cselekménnyel, szereplőkkel rendelkezik, amellett, hogy szórakoztató, információkban is meglepően gazdag.

Egy gazdag amerikai üzletember hatalmas lehetőséget lát a nyolcvanas években már kivehetően körvonalazódó géntechnológiában, ráadásul az eszközei is megvannak egy csúcstechnológiájú genetikai laboratórium felszerelésére és az ötlet is adott, hogy a korábbi, bizonytalan és körülményes módszerek helyett hogyan lehet örökítőanyagot nyerni dinoszauruszokból, így minden adott egy új típusú, "minden gyerek álma" szafaripark létrehozásához Costa Rica partjainál, egy kis szigeten. Hogy miért dinoszauruszok? Mert régen kihaltak, így jogi problémák nem merülhetnek fel a szabadalmaztatás körül és elég látványosak ahhoz, hogy látogatók hadait vonzzák, akik bármekkora árat hajlandóak kifizetni, csak hogy láthassák őket. A problémák is hasonló tőről fakadnak: nem lehet tökéletesen tiszta dinoszaurusz-DNS-t kivonni még az új módszerrel sem, ezért a hiányzó szakaszokat kétéltűgénekkel kell pótolni, na meg senki nem találkozott még élő dinoszaurusszal (hacsak a madarakat, krokodilokat nem számoljuk), így a viselkedésük sem igazán megjósolható.

Persze Hammondot, a Jurassic Park megálmodóját sem ejtették egészen fejre, minden elképzelhető helyzetre megpróbálta felkészíteni a parkot, tanácsadókat is foglalkoztatott állatkerti gondozóktól kezdve archeológusokon át számítógépes- és matematikai szakemberekig, mégis akadt némi probléma már az építkezés során, amiben néhány munkás súlyosan megsérült, volt, aki meg is halt, a park nyitását viszont tovább halogatni nem lenne nyereséges döntés. Azért még előtte összehívja szakemberek egy csoportját és két unokáját, hogy megmutassa nekik génmanipulált csodavilágát triceratopszokkal, velociraptorokkal, maiaszauruszokkal, tirannoszaurusz rexszel és még tucatnyi más ősvilági lénnyel, amikor a történetet fraktálgeometriai ábrák aláírásával is végigkísérő Ian Malcolm előrejelzésének megfelelően bekövetkezik a probléma, a túlélés pedig egyszeriben valószínűtlené válik.

A folytatásban a Jurassic Park B telepén háborítatlanul burjánzik a feltámasztott élet, már amennyire a szűkös terület és a kiegyensúlyozatlan helyi fauna azt megengedi. Az állatokat létrehozó InGen már a múlté, a cég ellenfelei viszont erejük teljében vannak és szeretnék kiaknázni a B telep nyújtotta lehetőségeket, persze ők nem tudják, hogy miért is nem nyílt meg soha a Jurassic Park, ellenkező esetben messziről kerülnék Isla Sornát. Velük egy időben a szigetre érkezik egy másik csapat is, ők viszont az evolúciót, a környezethez alkalmazkodást szeretnék megfigyelni, az előző kötetből ismert Ian Malcolm részvételével. Akad két potyautas kisgyerek is, na meg az embereket két lábon járó csemegének tekintő gyíkok hada, de azért némi káoszelmélet, biológia és egy kis filozófia is garantált, noha nem annyi, mint az Őslényparkban.



1.
Kiadó: Maecenas Könyvkiadó

Kiadási év: 1993
Eredeti cím: Jurassic Park

Fordító: Boris János

Oldalszám: 579

2.
Kiadó: Magyar Könyvklub

Kiadási év: 1996
Eredeti cím: The Lost World

Fordító: Kertész Balázs

Oldalszám: 445