Jeff VanderMeer: Expedíció (Déli Végek 1.)

Sztrugackij+Lovecraft=VanderMeer. Röviden így mutatható be az amerikai szerző friss regénye, az Expedíció. Realitás vs. illúzió, különös lények és jelenségek, hátborzongató hangulat, feszültség és megannyi válasz nélkül hagyott kérdés: önmagában is megállja a helyét, de igazán csak a szintén idén érkező folytatásokkal lesz teljes.

Komoly várakozás előzte meg Jeff VanderMeer új regényét, mely a nemzetközi megjelenéssel egy időben került a polcokra itthon is. Az Expedíció szokatlan borítója mögött szokatlan történet rejtőzik, a Sztrugackij-tesók Piknik az árokpartonja és Lovecraft magát önálló mítosszá kinövő horrortörténeteinek egyenesági leszármazottja, enyhe pszichedelikus beütéssel. 

Nagyjából harminc évvel a történet kezdete előtt történt valami a most X Térségnek hívott területen, ami a zónán belül megváltoztatta a természetet, sőt, a realitást is. Persze a civilek elől lezárták, de tudományos expedíciók rendszeresen átlépik a határt, hogy a megfelelően kondicionált kutatók vizsgálatokat végezhessenek az elsőre átlagos, erdős-mocsaras tengerpartnak tűnő, valójában emberi ésszel felfoghatatlan jelenségeknek otthont adó területen. A mostani expedíció négy főből áll, egy antropológus, egy geodéta, egy pszichológus és egy biológus érkezik az alaptáborba, hogy a X Térség újabb rejtélyeire derítsen fényt, ám olyasmivel kell szembenézniük, amiről a felkészítés során nem esett szó. 

Rég járt a kezemben ilyen fura könyv és még mindig nem tudom igazán hova tenni, de egy biztos: az Expedíció olyan történet, amit a hangulata miatt lehet érdemes elolvasni. A cselekmény szokatlanul lassan indul egy nettó százhatvannyolc oldalas regényhez képest, de amikor főszereplő biológusnőnkkel együtt mi is lassan ráérzünk az X Térség rejtélyektől terhes atmoszférájára, a sztrugackiji Zóna-érzést finom átmenettel fölváltja Lovecraft lázálmos fantáziája, értelmezhetetlen, felfoghatatlan teremtményekkel és bizarr jelenségekkel. Közben a P. K. Dick védjegyének számító "nem tudhatod, hogy az-e a valóság, amit annak hiszel" is bekacsint, sőt, a névtelen, kizárólag foglalkozásuk szerint emlegetett szereplők a klasszikus scifiket (pl. Lem) idézik. 

Az X Térség térképe (illusztráció: Jeremy Zerfoss)

VanderMeer elég jól összegyúrta féltucat különböző stílus hatásos elemeit, mégsem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy ez ilyen formában már vagy harminc-negyven éve idejétmúlt (alternatív lehetőségként: VanderMeer akkora hipszter, hogy előre ráérzett, valamikor a következő évtizedben ez lesz újra a divat). Ez persze nem feltétlenül baj, de valami sokkal modernebb, kézzelfoghatóbb regényre számítottam, színesebb világgal, akciódúsabb történettel és életközelibb szereplőkkel. A majdani filmadaptációról is nehezen elképzelhető a könyvhűség, egy Stalkert most már mégannyira sem lehetne eladni a nagyközönségnek, de hátha a nagyjából független folytatások adnak annyi pluszt akcióban és mozivászonra vihető történetben, amiből össze lehet hozni egy épkézláb filmet. 

Az Expedíció kerek, vagy legalábbis lezártnak is felfogható történet, viszont a teljes értékű élményhez mindenképpen szükség lesz a folytatásokra (május 6.: Kontroll, ősz: Acceptance). Egyelőre van egy retrós beütésű, hangulatban viszonylag erős regényünk, érdekesnek tűnő alaphelyzettel és olyan világgal, amiből szinte bármit ki lehet hozni, ha jól csinálja az író, valamint rengeteg megválaszolatlan kérdésünk is, amivel mindenképpen kell kezdeni valamit, mert "vannak megsemmisítő kérdések, amelyekre ha sokáig nem akad válasz, elpusztítják a lelket." Egyelőre nem tudom, hogy a Déli Végek-trilógia hol helyezkedik el a képzeletbeli SF/F toplistámon, ez a rész önmagában nem adott annyi pluszt, hogy elég magasra pozicionáljam és kényelmetlenül kidolgozatlan is ehhez. A lehetőségek viszont, amiket meglebegtet, valami igazán komolyat engednek sejtetni, remélhetőleg a folytatások felérnek a várakozásokhoz és tényleg kiemelik a trilógiát a középmezőnyből. Az biztos, hogy el fogom olvasni mindkét folytatást és az is, hogy szeretném szeretni, mindenesetre három hónap múlva már egy lépéssel közelebb leszünk a megoldáshoz.

--
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2014
Eredeti megjelenés: 2014
Eredeti cím: Annihilation (Southern Reach 1)
Fordító: Török Krisztina
Borító: Kuszkó Rajmund
ISBN: 978 61 5544 223 0
Oldalszám: 172
Ár: 2960,- (borítóár), 1937,- (Agavebolt)
--
A Szubjektív Kultnapló a Facebookon, a Google Plus-on és a Twitteren is elérhető, ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, figyelhetsz a Molyon is.