Jared Diamond: A világ tegnapig

Jared Diamond  magyarul korábban megjelent, túlzás nélkül zseniális sikerkönyvei (Háborúk, járványok, technikák; Összeomlás; A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása, illetve a Kulturtrade kiadónál a '90-es évek végén megjelent Miért élvezet a szex?) után a Typotex kiadónak köszönhetően az olvasó egy újabb remekművet tarthat a kezében. Aki olvasta a korábbi typotexes köteteket, annak A világ tegnapig sem fog csalódást okozni - aki pedig nem, bátran kezdheti ezzel az ismerkedést.

Jared Diamond amerikai tudós és kutató: eredetileg biológusként kezdte, érdeklődési köre azonban hamar túlnőtt ezen a területen, ma már éppen olyan otthonosan mozog a nyelvészet vagy a társadalomtudományok területén, mint a környezettörténet, a molekuláris- vagy éppen az evolúcióbiológia köreiben. Munkásságát a tudományos világ is elismeri, több rangos díj és kitüntetés birtokosa. A világ tegnapig című könyvében a társadalomtudományi vonal érvényesül leginkább, de elkerülhetetlenül felbukkan a nyelvészet és a biológia tárgya is (utóbbi első hallásra talán megdöbbentő módon főleg a vallás kialakulását tárgyaló fejezet alapját képezi).

A kötet központi témája a Diamond által hagyományosnak nevezett kisléptékű társadalmak összehasonlítása a modern világ nagy, állami keretei között működő társadalmaival bizonyos témakörök mentén (mint például a gyermekekkel és az öregekkel való bánásmód, a táplálkozás, az egészség vagy a veszélyekre való reakciók). Természetesen nem részletekbe menő, hosszú fejtegetésekről van szó, hanem bármilyen érdeklődő laikus számára könnyen fogyasztható, ugyanakkor színvonalas, tudományos, elgondolkodtató, viszonylag rövid fejezetekről beszélünk. A kötetben példának hozott kisebb népek is látszólag véletlenszerűen lettek összeválogatva a világ minden tájáról, az inuitoktól Dél-Amerika mai napig részben "civilizálatlan" indiánjain keresztül a Botswana és Namíbia száraz területein élő !kungokig.

A legtöbb példa azonban Új-Guineából származik, ami nem is meglepő, ha tudjuk, hogy Diamond évtizedek óta ingázik az USA és a sziget(ország) között, a helyi társadalmon és szokásokon kívül főleg a környék madarait tanulmányozva. Tudásanyaga elképesztően nagy, több területre kiterjed, és ami talán még fontosabb: ésszerűen levonható, logikus következtetéseit nagyközönség számára is emészthető módon tudja szavakba önteni: ahogy a többi könyvét, ezt is anélkül tudja olvasni a laikus közönség, hogy oldalankét kéne a Wikipédiához folyamodni segítségért.

Új-Guinea szigete a Föld mintegy hétezer nyelvéből nagyjából ezernek ad otthont.

A könyv nem titkolt célja, hogy a hagyományos, kevés személyt számláló társadalmakra és a modern államokra jellemző szokások összehasonlításával olyan dolgokat emeljen ki, amelyeket a számítógépek, könyvek, autók és bevásárlóközpontok világában élő "civilizált" embernek is érdemes lehet átvennie távoli rokonaitól. Ha esetleg valakinek kétségei vannak ezzel a kitűzött céllal kapcsolatban (bevallom, nekem a bevezető első fejezet után még voltak), megnyugtatom: ez a nagyra törő cél tökéletesen teljesül, amennyiben az ember olvasás közben valóban elgondolkodik azon, hogy mi az, amit érdemes lehetne átvenni a sokak által alsóbbrendűnek tartott társadalmaktól. 

Az író nagyon is aktuális, feloldatlan társadalmi problémákat feszeget, mutat be új szempontból, és ajánl rájuk manapság szokatlan megoldásokat. Ugyan a könyv a modern társadalmak szempontjából (nem túl meglepő módon) az Egyesült Államokra koncentrál, azért nem hanyagolja el az eurázsiai kontinenst sem. Mindenesetre a példák nagy része amerikai, és Európában kisebb jelentőségű, de mindenképpen jelenlévő. Persze nincs kész recept az olyan kérdésekre, mint hogy mi a megoldás az elöregedő társadalmak feje tetejére állt korfájára, vagy hogy miként érdemes gyermeket nevelni - de értelmes javaslatokról mindig szívesen olvas az ember.

Új-guineai lakosok először látnak fehér embert, a 20. század elején. (forrás: DER)

Természetesen Jared Diamond nem kardoskodik a hagyományos társadalmakra gyakran jellemző folyamatos háborúskodás vagy a sok helyen még ma is előforduló gyermekgyilkosságok mellett, azonban felhívja a figyelmet például arra a tényre, hogy az úgynevezett civilizációs betegségek, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívroham és az egyéb érrendszeri megbetegedések a természetközeli, kis léptékű társadalmakban egész egyszerűen nem léteznek. Ezzel azért nagyjából mindenki tisztában van, de vajon mit tehet az ember, hogy saját magát tekintve elkerülhesse ezeket a járványszerűen terjedő betegségeket? És egyáltalán, hogy maradhatott fent a cukorbetegség ennyi időn keresztül, miért nem szelektálódtak ki a cukorbeteg emberek?

Miben hasonlít az elektromos rája evolúciója a vallás kialakulásához? Mit jelent a konstruktív paranoia kifejezése? Hogyan véd a többnyelvűség az Alzheimer-kór ellen? Mik az állami igazságszolgáltatás elkerülhetetlenül megjelenő hiányosságai? Akkor járunk jól, ha kenyéren és vízen élünk? Ezekre, és hasonló kérdésekre ad választ A világ tegnapig. Bátran ajánlom bárkinek, aki nem csukott szemmel él és szeret gondolkodni, társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig kötelező!

[Bori]

--

Kiadó: Typotex

Kiadási év:2013
Eredeti megjelenés: 2012
Eredeti cím: The World until Yesterday
Fordító: Vassy Zoltán
Borító: Tóth Norbert (Paul Gauguin Ia Orana Maria c. festményének felhasználásával)
ISBN: 978 963 279 796 0
Oldalszám: 424
Ár: 5200,- (borítóár) / 3900,- (Typotex webbolt)
--

A Szubjektív Kultnaplót itt is követheted: Facebook, Google+, Twitter és Moly.hu. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel!