Több fantasztikum, több kaland, érettebb stílus és karakterek, az Oni-trilógia második része még jobb, mint A szürke vér volt. Buglyó Gergely második regénye, A néma város, erős hangulatot, folyamatos pörgést, akciót és szórakozást ígér, ugyanakkor nincs híján a mondanivalónak sem és a háttér is alaposan kidolgozott.
Az Oni-trilógia első kötete, a tavaly megjelent Szürke vér, nagyon pozitív meglepetés volt, így bármennyire is nem én vagyok a célközönség, a folytatással is tettem egy próbát. Jó döntés volt, A néma város írói szempontból kiforrottabb és fantasztikumból is jóval többet kap az olvasó, érdemes folytatni "Áron és testvérei" kalandjait.
Az előző rész egy fiktív, magyar kisvárosban játszódott, tizenéves szereplőkkel, talán ifjúsági urban fantasynek lehetne nevezni. Ehhez képest most maga az alvilág a háttér, nyomasztó, időtlen környezet, tele mágiával és különös szerzetekkel, urbanből "valódi" fantasy lett. A meglehetősen egyedi, japán+klasszikus európai alapokra épülő világ érdekes és hangulatos, a jó ritmusú történet végig pörög, nem túlzás Böszörményi méltatása a hátsó borítón, Buglyó Gergely tényleg tehetséges író.
A rövid bevezető után gyakorlatilag ott folytatódik a történet, ahol az előző abbamaradt, Áron és a többiek (ha olvastad az első részt, úgyis tudod, hogy kikről van szó, ha nem, akkor nem akarok lelőni poénokat) Barathrumban, az alvilágban épp kiképzésben részesülnek, hogy méltó tagjai legyenek az Altare Tertium társaságának. A közelharc, a furcsa elemi mágia és a mágikus világra vonatkozó alapismeretek egyaránt fontosak, persze nem csak az ifjú karaktereknek, hanem az olvasónak is. Az első fejezet gyorstalpalója után viszont felülünk a hullámvasútra, a rendszeresen váratlan kanyarokat tevő száguldás pedig csak az utolsó oldalakon ér véget, addig nem lehet és nem is érdemes kiszállni.
Szereplőink csapata először egy, (legalábbis szerintem) kissé harrypotteres kalandba keverednek, ami átlagos regényeknél simán lehetne a kötet csúcspontja is, de Buglyó Gergely szerencsére ennél realistább, simán belefér, hogy a karakterek időnként elszúrják a dolgokat és valami sokkal nagyobb kalamajkába kerüljenek. Még szerencse, hisz' így lesz helye a regényben Total War poénoknak, mutáns gépmadaraknak, a realitást megkérdőjelező és erős, "felnőtt" regénybe illően sötét jeleneteknek, néhány elég jó arc mellékszereplőnek (remélem még találkozunk velük), humoros párbeszédeknek, komoly próbatételeknek és még bőven sorolhatnám. A szintlépés egyértelmű, nem csak a karakterek, hanem a szerző esetében is.
A hullámvasutas hasonlatot folytatva: A néma város lendületes regény, folyamatos feszültséggel és akcióval, időnként előre nem látható csavarokkal, hullámhegyekkel és nagy zuhanásokkal: igazi szórakoztatóirodalom, ahol az akció és humor mellett kényelmesen elfér a mélység és mondanivaló. Persze a célközönség még mindig a tizenpár évesek, akiknek inkább újdonság ez az egész - már nem a küzdelem félelmetes szörnyekkel, meg az utazás az alvilág egyre idegenebb bugyraiba, hanem a csapatjáték, az interakció ellentétes neműekkel, a felnőttként gondolkodás, a valódi felelősségvállalás és hasonlók. Az idősebbek meg nosztalgikus hangulatban merenghetnek, hogy bizony milyen ismerős egy-egy jelenet abból az időből, amikormegmentettük a világot én és... Majd meglátjátok.
Nem vagyok igazán otthon a magyar nyelvű ifjúsági irodalom aktuális trendjeit illetően, legfeljebb a könyvesboltokban és a molyon látom időnként, hogy mi az, ami éppen népszerű. Ennek alapján az Oni-trilógiának is simán ott a helye az élmezőnyben, nagyságrendekkel jobb több nemzetközi bestsellernél, ráadásul hazai szerző munkája, érdemes elolvasni.
--
Kiadó: Ciceró
Kiadási év: 2014
Borító: Kovács Péter
ISBN: 978 963 539 885 0
Oldalszám: 360
Ár: 2990,- (borítóár) / 2542,- (kiadói webbolt)
--
Az előző rész egy fiktív, magyar kisvárosban játszódott, tizenéves szereplőkkel, talán ifjúsági urban fantasynek lehetne nevezni. Ehhez képest most maga az alvilág a háttér, nyomasztó, időtlen környezet, tele mágiával és különös szerzetekkel, urbanből "valódi" fantasy lett. A meglehetősen egyedi, japán+klasszikus európai alapokra épülő világ érdekes és hangulatos, a jó ritmusú történet végig pörög, nem túlzás Böszörményi méltatása a hátsó borítón, Buglyó Gergely tényleg tehetséges író.
A rövid bevezető után gyakorlatilag ott folytatódik a történet, ahol az előző abbamaradt, Áron és a többiek (ha olvastad az első részt, úgyis tudod, hogy kikről van szó, ha nem, akkor nem akarok lelőni poénokat) Barathrumban, az alvilágban épp kiképzésben részesülnek, hogy méltó tagjai legyenek az Altare Tertium társaságának. A közelharc, a furcsa elemi mágia és a mágikus világra vonatkozó alapismeretek egyaránt fontosak, persze nem csak az ifjú karaktereknek, hanem az olvasónak is. Az első fejezet gyorstalpalója után viszont felülünk a hullámvasútra, a rendszeresen váratlan kanyarokat tevő száguldás pedig csak az utolsó oldalakon ér véget, addig nem lehet és nem is érdemes kiszállni.
 |
| A néma város (Drew Flaherty illusztrációja) |
A hullámvasutas hasonlatot folytatva: A néma város lendületes regény, folyamatos feszültséggel és akcióval, időnként előre nem látható csavarokkal, hullámhegyekkel és nagy zuhanásokkal: igazi szórakoztatóirodalom, ahol az akció és humor mellett kényelmesen elfér a mélység és mondanivaló. Persze a célközönség még mindig a tizenpár évesek, akiknek inkább újdonság ez az egész - már nem a küzdelem félelmetes szörnyekkel, meg az utazás az alvilág egyre idegenebb bugyraiba, hanem a csapatjáték, az interakció ellentétes neműekkel, a felnőttként gondolkodás, a valódi felelősségvállalás és hasonlók. Az idősebbek meg nosztalgikus hangulatban merenghetnek, hogy bizony milyen ismerős egy-egy jelenet abból az időből, amikor
 |
| (Kovács Péter borítófestménye) |
--
Kiadó: Ciceró
Kiadási év: 2014
Borító: Kovács Péter
ISBN: 978 963 539 885 0
Oldalszám: 360
Ár: 2990,- (borítóár) / 2542,- (kiadói webbolt)
--
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel!
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése