Avatar

Könyvekről kéne írnom inkább, most mégis egy filmes bejegyzéssel jelentkezem (ha van egyáltalán még valaki, aki olvassa), méghozzá annak apropóján, hogy végre sikerült megnézni a már majd' egy hónapja bemutatott Avatar c. filmet.

Előzetesen csak egy dologban voltam biztos: ezt IMAX 3D-ben kell látni, és ez tényleg így van, összehasonlíthatatlanul komolyabb látványt nyújtott, mint anno a Beowulf sima digitális 3D-je, és itt pusztán a technológiák közti különbségre gondolok, nem magára a filmre. Persze nem értek hozzá, de nagyon feltűnő volt, hogy itt tényleg karnyújtásnyi közelségben történnek a dolgok, nem a vászon síkja mögött, és olyan érzés sem volt, mint azok a gyerekkönyvek, amiket ha kinyitsz, egymás mögött, külön rétegeken vannak a figurák. Nagyjából egységes volt a mélységérzet, bár a hátrébb levő dolgok kicsit elmosódottabbnak tűntek, az elől lévők és a vászon széle pedig  egészen enyhén vibrált, de aki nem látja a fénycsövek hasonló vibrálását, annak nyilván ez sem tűnik föl.

A film előtt persze volt szokásos reklámvetítés, ezen a vásznon tényleg életlen a nem 3D-s kép, aztán végre elkezdődött. Persze nem is lett volna igazi moziélmény, ha nem gyalogolnak rajtunk keresztül nagyjából a film másfeledik percében (mert időben érkezni nem trendi), de ezt eléggé hamar feledtette az eleinte egyébként kissé hányingerkeltő háromdimenziós varázslat. Az első pár perc alatt a teremben "ez de király", "hú b*zmeg" és "ilyen kell otthonra is" suttogásokat lehetett hallani, a háromdészemüveg szára takarta a perifériás látómezőt, úgyhogy forgolódni kellett kicsit, de megérte: ennyi teli szájjal vigyorgó embert ritkán lehet látni. Tényleg nagyon nagy volt a látvány, de olyan fél óra álmélkodás után kiderült, hogy ezt is meg lehet szokni és a film második felére már nem is volt olyan különleges. Nyilván még így is látványosabbnak érzékeltem, mint egy hagyományos vetítést, de a kezdeti lelkesedés szép csendben elmúlt. Mindazonáltal aki még nem látta és van rá lehetősége, csak így nézze meg, ezt bizton' tanácsolhatom.

A 3D látvány mellett volt még egy szokatlan dolog a filmmel kapcsolatban. Ugye az már a trailer(ek)ből kiderül, hogy a film főszereplői nagy, kék lények, akik alapvetően számítógépes grafikával készültek, de ez a végeredményen gyakorlatilag egyáltalán nem érezhető. Vannak ezek a négyméteres, furcsa izék, akiknek a mozgását végre sikerült úgy eltalálni, hogy igazán valódinak tűnnek, lényegében fel sem merült bennem, hogy ezek csak egy marék egyes meg nulla, valami modell egy jobban sikerült textúrával... Alapvetően ez szokott lenni a baj a digitális szereplőkkel, hiába használnak mozgásrögzítést, a kész karakter mégis hiteltelennek tűnik; itt a jelek szerint nem volt hiába a jókora költségvetés, sikerült rendesen eltalálni a dolgot. Ugyanez igaz az elképesztő "díszletekre", az idegen hold földrajza és növényzete lenyűgözően szépre sikerült, él és mozog az egész, bár az állatvilág hagy némi kívánnivalót maga után mozgás és kinézet terén, na meg egy kis logikai problémám is van: egyszerűen nem sikerült magyarázatot találni arra, hogy miért hatlábú-bogárszerű az összes fejlettebb (nagyobb) állati létforma, kivéve a hold intelligens humanoid lakóit, akiknek mindössze négy végtagjuk van. Ez valahogy olyan hatást kelt, mint ha a Na'vikat egy másik evolúció hozta volna létre, a film teljes hosszán keresztül hangoztatott "bolygóval való egység" ellenére.

Nem tudom, hogy van-e értelme arról írni, hogy mennyi hasonlóság felfedezhető az Avatarban bemutatott életközösség és Lovelock vagy még inkább Asimov Gaiája között, vagy hogy az egyes fordulatok mennyire kiszámíthatóak (ezzel kapcsolatban viszont muszáj megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy egy karaktertípust, helyzettípust, ötletet vagy valamit már máshol is fölhasználtak, az attól még jó lehet más vagy hasonló kontextusban történő alkalmazásra, és ez nem von le a készítő érdemeiből: nem kell állandóan az újat, a megdöbbentőt, a kitekertet hajszolni), ennél mélyebben inkább nem is megyek bele, ellenben azt muszáj kihangsúlyozni, hogy a film zenéje sem marad el a látványtól, ami az érzékszerveket illeti, igazi orgiát jelent beülni egy vetítésre.

A történet bár sajnálatosan sablonos és könnyen "megfejthető" az üzenet is, magával ragad, nem azt figyeli az ember, hogy mikor lesz már vége; na és összegzésül csak annyit írnék, hogy ha ez a mozi jövője, akkor megéri fizetni a jegyért és nem otthon nézni monitoron vagy tévén, mert a minőségen kívül a méret ebben az esetben kifejezetten lényeges.

Eredeti cím: Avatar
Évjárat: 2009
Innen jön: USA, UK
Rendezte: James Cameron
Forgatókönyv: James Cameron

Operatőr: Mauro Fiore

Zene: James Horner
Szereplők: Sam Worthington (Jake Sully), Sigourney Weaver (Dr. Grace Augustine), Zoe Saldana (Neytiri), Stephen Lang (Miles Quaritch), Giovanni Ribisi (Selfridge), Michelle Rodriguez (Trudy Chacon), Joel Moore (Norm Spellman), CCH Pounder (Moha), Dileep Rao (Dr. Max Patel)
Hossz: 166 perc
Korhatár: 16+