Brandon Hackett: Isten gépei

Szeretem a hihető jövőképeket, főleg akkor, ha élvezetesen vannak ábrázolva. Márpedig itt erről van szó. Azt ugyan nem mondanám, hogy a valószínűsége egy pontosan ilyen jövő bekövetkeztének lényegesen magasabb lenne a nullánál, viszont a történet magját alkotó "technológiai szingularitásé" már annál inkább.

A történetről nem szeretnék túl sokat elárulni, sokkal jobb könyv ez, érdemes elolvasni. A fülszövegnek hozzávetőleg megfelelő információmennyiség elegendő: a jelen irányt viszonylag tartó technológiai fejlődés a huszonegyedik század első harmadának közepére eljut odáig, hogy az ember képes önmagánál intelligensebb gépek létrehozására, ez pedig hihetetlenül felgyorsítja a folyamatot. Azaz felgyorsítaná, ha a Föld nem kerülne egyik pillanatról a másikra egy vörös törpe körüli pályára, ami apokaliptikus állapotokat idéz elő. A bibliai párhuzamra rátesz egy lapáttal az univerzális fordítócsipek elterjedése, ami gyakorlatilag második Bábellé változtatta már korábban a világot. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a technológiai fejlődés visszaesik, viszont amikor az emberiség magához tér, elképzelhetetlen tempóban gyorsul tovább. Ebben igen nagy szerepet játszanak a szinte már követhetetlenül fejlett intelligenciával rendelkező mesterséges lények, a gammák, akiket az asimovi törvények újraértelmezéseként a "Chopra-elvek" szorítanak feltétlen lojalitásra az emberek felé.
Eleinte fölöslegesnek tűnik a Föld idegen környezetbe helyezése, de később, a technológiával párhuzamosan igencsak felpörögnek az események is és a legtöbb dolog értelmet nyer.

Úgy összességében az utóbbi idők egyik legjobb regénye, amit olvastam. Magyar vonatkozásban és világszerte is, remélem még sok hasonló színvonalú könyv fog kikerülni a szerző kezei alól, addig is a Poszthumán döntést még meg kell szereznem, talán az az egyetlen, ami kimaradt.

--
Kiadó: Metropolis Media
Kiadási év: 2008

Eredeti cím: -

Szerző: Markovics Botond

Oldalszám: 294