2013. szeptember 7., szombat

Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén

Az emberiség jövője, a megvalósuló science fiction, kézikönyv kezdő tudományos-fantasztikus íróknak. Kurzweil különösen gondolatébresztő könyve, A szingularitás küszöbén végre magyarul is olvasható. 

Génmanipuláció, mesterséges intelligencia, nanotechnológia - csupa olyan kifejezés, amivel napi rendszerességgel találkozhatunk. Van, akinek ez csak a science fiction regények lapjairól és a különféle hírportálok "tech" rovataiból ismerősek, Ray Kurzweil szerint viszont ez az emberiség három eszköze, hogy túllépje a biológiai evolúció korlátait. 

Túlzásnak hangzik? Lehet, ám az kétségtelen, hogy mind tökéletesen hozzáférhető bárki számára és ha ma nem is, de igen rövid időn belül a hétköznapjaink része lesz. Gyenge mesterséges intelligenciával bárki találkozhat, aki például navigációs szoftvert, videojátékot vagy szövegfelismerő programot használ, genetikailag módosított termékekhez elég bemenni random szupermarketbe és leemelni az első üveg amerikai mogyoróvajat, nemrégiben pedig látványos videók járták be a világsajtót egy kiskereskedelmi forgalomban is elérhető, nanotechnológiát használó vízlepergető sprayről, az aerogélekről, nanotechnológiás szűrőkről és egyebekről nem is beszélve. Persze ez még messze van A szingularitás küszöbén személyre szabott génterápiájától, az emberinél nagyságrendekkel erősebb mesterséges intelligenciájától és a testünkben úszkáló, vagy éppen kézzelfogható virtuális valóságot építő nanobotjaitól, kezdetnek mégis határozottan ígéretes. A fejlődés pedig már a könyv eredeti, 2006-os megjelenése óta is érezhető. 

Ha valaki azt mondja, hogy lehetőségünk van az örök életre, a lehető legritkább esetben vesszük komolyan. Az illető nyilvánvalóan valami vallási irányzat vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt követője, viccel, esetleg simán bolond. Van azonban még egy lehetőség: az illető feltaláló és jövőkutató, Ray Kurzweilnek hívják és a technológiai fejlődés trendjei és az elérhető lehetőségek vizsgálatával egyre biztosabb benne, hogy valamikor a 2030-as évek elején bekövetkezik a technológiai szingularitásnak nevezett jelenség. Az emberinél erősebb mesterséges intelligencia okozta technológiai és társadalmi változások ugyan természetükből kifolyólag előre nem láthatóak (innen az elnevezés, a gravitációs szingularitás mintájára), azonban nem szükséges mélyen eseményhorizont mögé pillantani ahhoz, hogy a szingularitás pillanatáig és a nem sokkal utána várható hatásokat felmérhessük.


Ray Kurzweil szerint a szingularitásig vezető úton a genetika, a nanotechnológia és a robotika/mesterséges intelligencia kirobbanó fejlődése várható - és ez történik jelenleg is -, az exponenciálisan gyorsuló fejlődésnek és az ár/teljesítmény arány hatványozott javulásának köszönhetően gyakorlatilag másfél évtizeden belül többek között gyógyászati nanobotokhoz, személyre szabott génterápiához, tudatszkenneléshez és valódi, erős mesterséges intelligenciát is futtatni képes, elképesztő erejű számítógépekhez fog vezetni. Ennyiből pedig még akkor is könnyű lenne kikövetkeztetni, ha nem erre utalna a könyv alcíme és nem ez lenne az egyik leghangsúlyosabb vonulata az egész kötetnek: ha nem is végtelen ideig, de az elérhető "feljavításoknak" köszönhetően mindenféle extra képességeink lehetnek és rendkívül sokáig élhetünk.

A könyv legfontosabb és legtöbbet ismételt kifejezése az exponenciális növekedés. Olvasás közben eléggé szájbarágósan hat, hogy néhány oldalanként újra és újra szembekerülünk vele, ám ne feledjük, a könyv alapvetően az amerikai piacra készült, az Egyesült Államok olvasóinak pedig a jelek szerint erre van szükségük - például A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása Jared Diamondtól majdnem ennyire önismétlő és ez a jelenség más amerikai ismeretterjesztő jellegű könyveknél is szépen megfigyelhető. Ugyanakkor erre mégis szükség van, hiszen ahogy Kurzweil is írja (többször :)), az ember általában lineárisan gondolkodik és az exponenciális folyamatokkal nehezebben tud megbirkózni, ez pedig jó tréning a gondolkodásunk rugalmasabbá tételére. És ha egyszer sikerült rendesen megérteni, hogy hogyan is működik az a bizonyos exponenciális növekedés, azt is megértjük, hogy Kurzweil teóriája egyáltalán nem légből kapott, már csak az utóbbi tíz év technológia-fejlődési trendjei alapján is könnyedén elképzelhető az a bizonyos 2030 körüli dátum, amikor megvalósulhatnak a sci-fi írók legvadabb álmai.

Addig is, amíg be nem következik a beláthatatlan következményekkel járó technológiai robbanás (figyelem, nem végtelen sebességű fejlődésről van szó!), A szingularitás küszöbén tökéletes "kezdő sci-fi írók kézikönyve". Kiváló ötletekkel szolgál, sok olyan trendet meg lehet ismerni belőle, amire érdemes regényeket építeni és foglalkozni a (-z elsősorban társadalmi) hatásaikkal. A repülő autók menők, de nem véletlenül nem lett belőlük semmi (prototípusokat leszámítva), napjaink "legscifibb" technológiája, a vezeték nélküli internet pedig valahogy mégsem került elő az évtizedekkel korábbi tudományos fikcióban...


Kurzweil alapvetően optimista és az előnyökre koncentrál, de ahogy az egy tudományos területen mozgó emberhez illik, a felmerülő problémákat sem hagyja ki a vizsgálatból és lehetséges megoldásokat is kínál rájuk. Nem szabad hagyni, hogy az óriási perspektíva megszédítsen, mindennek megvan a maga árnyoldala. Szép dolog a 3D-nyomtatással készülő művégtag, de fegyvert is lehet készíteni, ráadásul sokkal egyszerűbben. A géntechnológia fejlődése a személyre szabott terápiák és az éhínségek megoldása mellett új, különösen ellenálló harci vírustörzsek kifejlesztéséhez is vezethet, ha pedig képesek leszünk előállítani valódi nanobotokat, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ellenőrizetlen körülmények között ne legyenek képesek replikálódni, mert különben könnyen a Fraktálherceg elszabadult nanobot-rajokkal borított világában találhatjuk magunkat. Az atombombás példa már idejétmúlt...

Ha sikerül kiküszöbölni ezeket a veszélyeket és közben nem tör ki egy újabb világháború vagy nem történik valami előreláthatatlan kataklizma a globális felmelegedés vagy bármi más miatt, az biztos, hogy Ray Kurzweil jövőképe alapján különleges és különlegesen érdekes kor vár ránk. Húsz év egyre gyorsuló fejlődés, egyre olcsóbb technológiák - öt éve ki hitte volna, hogy a kétezer-tízes években egy mongol nomád család jurtájában napelemes LCD tévét lehet látni vagy hogy az afrikai bennszülött vadászok okostelefonnal és rádiós nyomkövetővel járnak az oroszlánok után? A teljesítmény exponenciálisan nő, az azonos összegből elérhető számítási kapacitás viszont hatványozottan exponenciálisan, ami ma csak a leggazdagabbaknak elérhető, jövőre akár tömegtermékké is válhat és ez nem csak a számítástechnikára igaz, hanem például a gyógyszerkutatásra is, ami szintén információalapú és számítási teljesítmény-függő szakterület.

Sokan szkeptikusak a technológiai szingularitással kapcsolatban, például az íráson kívül matematikai fizikával foglalkozó Hannu Rajaniemi is, aki a Könyvfesztiválon tartott beszélgetésen mondta el, hogy bár ő is részt vesz majd a Kurzweil és Peter Diamandis alapította Singularity University programjaiban, de magát a szingularitást nem tartja reálisnak. Az ennyire komolyan vehető embertől származó ellenvélemény minimum elgondolkodtató, ugyanakkor A szingularitás küszöbén is eléggé meggyőző. Kurzweil idén hatvanöt éves és biztos vagyok benne, hogy mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobb szellemi és fizikai formában legyen, amikor "jóslata" valóra válik, ami magában foglalja a folyamat lehetőség szerinti felgyorsítását is - például a Google fejlesztési igazgatójaként. Húsz év nem olyan nagy idő, nekem személy szerint majd' negyven év előnyöm van Kurzweillal szemben, és a statisztikák alapján az olvasóim közül gyakorlatilag mindenkinek jó esélye van átélni, hogy mi történik addig és vajon tényleg bekövetkezik-e az erős mesterséges intelligencia "eljövetele", ha pedig igen, még bőven fog tudni élni annak pozitív hatásaival.

Addig is érdemes elolvasni a könyvet, már csak azért is, hogy tisztában legyünk vele, mi is várható a következő évtizedekben, de ezen felül is érdekes és rendkívül gondolatébresztő. Az előszó magyarul, néhány fejezet és a kötet ábrái pedig angolul (magyarázatokkal) elérhetőek online, a könyv pedig papíron és digitális verzióban is beszerezhető.

--
Kiadó: Ad Astra
Kiadási év: 2013
Eredeti megjelenés: 2005
Eredeti cím: Singularity is Near - When Humans Transcend Biology
ISBN: 978 615 5229 25 1
Oldalszám: 956
Ár: 5490,- (borítóár), 4390,- (Ad Astra webbolt), 2990,- (e-könyv)
--
A Szubjektív Kultnapló a Facebookon és a Twitteren is elérhető, ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, figyelhetsz a Molyon is

9 megjegyzés:

  1. Én éppen most olvasom a könyvet, a vége felé járok.
    Szerinted bekövetkezhet a szingularitás vagy Rajaniemi-vel értesz egyet?
    MLR

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó kérdés... Egyelőre nem fogadnék túl nagy összegben a szingularitásra, ahhoz viszont kellően valószínűnek (és érdekesnek) tűnik, hogy ne zárjam ki a lehetőségét. A trendek, amennyire én látom, a szingularitás felé mutatnak, viszont ha valahol kisiklik az exponenciális fejlődés, már nem fog bekövetkezni az esemény a mi életünk során, de az is lehet, hogy végleg buktuk az egészet.

      Rajaniemi nyilván sokkal jobban rálát a dologra, mint a magamfajta magyar olvasó, viszont sajnos nem indokolta bővebben, hogy szerinte miért nem fog bekövetkezni a szingularitás, csak a tudatfeltöltéssel kapcsolatos technikai nehézségekről volt szó, ha jól emlékszem.

      Törlés
    2. Hali.Mennyiben változtatja meg a véleményedet a szingularitás lehetséges bekövetkezéséről az a tény hogy Lee Sedol-t legyőzte Go-ban egy AlphaGo nevű mesterséges inteligencia? Ezt még 1 éve is elképzelhetetlennek tartották, és 5-10 éve tették annak az esélyét hogy M.I. legyőzzön egy embert Go-ban.

      Törlés
    3. Szia! Komoly eredmény, de önmagában ugyanúgy kevés, ahogy a többi specializált MI-ből sem lesz egycsapásra Skynet. Amíg nem volt olyan sakkprogram, ami le tudta volna győzni az emberi nagymestereket, azt mondogatták, hogy a sakk megfejtésével a kezünkbe kerül az univerzális MI titka is, ami persze nem következett be. A gó egy szinttel komolyabb ilyen szempontból, de még mindig nagyon messze van a technológiai szingularitást előidézni képes MI. A témában érdemes elolvasni Nick Bostrom Szuperintelligenciáját is, nem olyan optimista, mint Kurzweil, nagy hangsúlyt fektet a könyvben a nehézségekre és kockázatokra is. http://kultnaplo.blogspot.hu/2016/02/nick-bostrom-szuperintelligencia.html

      Törlés
  2. Én se hinném, hogy 20-30 év múlva már ott tartanánk, ahol Kurzweil szerint fogunk tartani, de hogy pár száz év múlva elképzelhető lesz (nem beszélve évmilliókról), az már valószínűnek tűnik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az viszont beláthatatlanul nagy idő, akármi történhet és nem is biztos, hogy annyi ideig fönnmarad egyáltalán az emberiség (illetve ha így haladunk, akkor biztos, hogy nem).

      Törlés
  3. Egy komolyabb háború pillanatok alatt visszaröpíthet minket a kőkorba, a szingularitásnak ez lehet a legnagyobb akadálya.

    Egyébként én is a héten kezdtem el olvasni, erre tegnap belefutottam ebbe a cikkbe: http://444.hu/2014/09/17/peter-thiel/
    Érdemes összevetni, elgondolkodtató, mennyire másképp is lehet értelmezni a folyamatokat.

    VálaszTörlés
  4. feleim, szerintem inkább az a kérdés, hogy nem vagyunk e túl a technológiai szingularitáson? :)

    VálaszTörlés
  5. Tudsz olyan technológiával kapcsolatos eseményt/áttörést mondani, ami előre megjósolhatatlan módon és elég nagy mértékben változtatta meg az emberiséget? Ha igen, akár ki is lehet nevezni szingularitásnak :)

    Sokan szoktak az internet megjelenésére hivatkozni, mások szerint konkrétan az ipari forradalom volt a szingularitás (kezdete), elég jó érvek vannak mellettük, de szerintem ezek csak (fontos) lépések a tényleges szingularitáshoz vezető úton. Az exponenciális fejlődés/növekedés/változás kezdetben lassú és még most sem emberi ésszel követhetetlenül gyors, ebben hajlamos vagyok egyetérteni Kurzweillel, hogy ha egyszer megtörténik a "robbanás", az ezzel a tempóval valahol a 2030-as évek környékén lehet majd.

    VálaszTörlés