Catherynne M. Valente: Marija Morevna és a Halhatatlan

Érdekes dolgok ezek. A felhúzhatós lánynál különösen szembetűnő, hogy mennyien közelítettek felfokozott és teljesen téves előfeltevésekkel a könyvhöz, érdekes és intelligens sci-fi helyett "young adult" ponyvát várva. Aztán persze kiderült, hogy nem arról van szó és jöttek a lehúzós értékelések (is, mert a nagyobbik részük még mindig igencsak pozitív), vagy éppen csak gyorsan átlapozták a könyvet, fel sem fogva a részleteket. A Marija Morevna és a Halhatatlan esetében és is beleestem ebbe a csapdába. Annyian írtak egekig magasztaló értékelést Catherynne M. Valente könyvéről, köztük sokan olyanok, akiknek a véleményét minimum megfontolandónak tartom fantasy terén, hogy muszáj volt megszereznem. Ráadásul a téma is érdekelt, legalábbis ami az orosz népmeséket és nem a szovjet időszakot illeti, a kiadó is szimpatikus, nyilván lecsaptam a lehetőségre, amikor a molyon valaki nagyjából harmadáron felrakott egy példányt, mert nem tetszett neki.

David Jones: Szerzetesek az űrben

A nem igazán kiforrott borító ne riasszon el senkit, belül kellemes ifjúsági kaland-scifi lapul. Nem követem igazán a mostanában megjelenő ifjúsági irodalmat, így az aktuális trendeket sem ismerem, az viszont biztos, hogy ezt a könyvet szívesen olvastam volna tizenkevés éves koromban. 

Jó kis kalandregény érdekes környezetben, a kezdeti hétköznapi problémákat hamar felülírja a kalóztámadás, egy rejtélyes műszaki hiba miatt az egész monostor-űrhajó bajba kerül, aztán a végkifejlet nem várt csavarokat hoz és még az utolsó oldalak is tartogatnak meglepetéseket, gyakorlatilag letehetetlen az utolsó három-négy fejezet közben. Nyári vagy év közben kötelezők helyetti melletti olvasmánynak is ajánlott darab :) 

Massár Mátyás: Balor szeme (Zenit - Az örökség)

Általában nem írok azonnal egy könyvről, hanem hagyom kicsit leülepedni a dolgot és fél-egy nappal később kicsit távolabbról visszanézve is átgondolom az élményt. A Balor szeme esetében nem ez a helyzet - 2,5 órája fejeztem be, de ennyi elég is volt, többet nem szeretnék foglalkozni vele. Hogy miért? Röviden: Massár Mátyás könyve a Metró 2033 óta az egyetlen komolyabb csalódást keltő olvasmányom. Bővebben a hajtás után.

Philip K. Dick: Egy megcsúszott lélek vallomásai

Ahogy a fülszöveg is írja, az Egy megcsúszott lélek vallomásai nem sci-fi, ámde mégis jellegzetes Philip K. Dick történet. Az egyetlen ilyen, ami még a szerző életében megjelent és az első ilyen, amit olvastam tőle (ez nincs a fülszövegben :D). 

Nem sci-fi, a hangulat és bizonyos motívumok mégis pontosan azt hozzák, ami PKD védjegye: különös személyiségeket furcsa világnézettel, pszichológiai jelenségeket, illetve "természetesen" a valóság megkérdőjeleződését. Egyúttal egy érdekes történetet és nagyon amerikai kisvárosi hangulatot is, na meg azt, hogy az olvasó talán egy kicsit másképp fog tekinteni utána az emberekre, legyenek bár átlagos, vagy éppen megcsúszott elmék.