Jeff Hirsch: Tizenegyedik csapás

Klasszikus westernelemek posztapokaliptikus környezetben, ifjúsági regénynek megírva. Nem rossz recept, átlagos könyv a középmezőnyből, elvégre nem lehet mindig legjobbakat olvasni, viszonyítási alap is kell.

Jeff Hirsch egyértelműen a mostanában dúló trendhullámokat igyekszik meglovagolni első regényével, és ezt elég jól csinálja. A Tizenegyedik csapás simán alkalmas arra, hogy a könyveket már csak elvből is utáló felső tagozatos fiúkat egy kicsit az olvasás felé terelje: pont ez a csoport az, amelynek nem nagyon írnak a kortárs szerzők. 

Előrebocsátom, hogy a hátsó borítón szereplő minimum korhatárnak (12 év) már a dupláját is túlléptem, tehát nagyon nem én vagyok a célcsoport és túl sok sci-fit, westernt, ifjúsági kalandregényt olvastam/láttam már ahhoz, hogy a témában különösebben meg lehessen lepni és ennél jóval bonyolultabb cselekményhez vagyok szokva, de ez nem a könyv hibája és ezzel természetesen előtte is tisztában voltam :) Amiért érdekelt a Tizenegyedik csapás, az a fülszövegnek az a részlete, mely szerint Amerikát (=USA) a Kínával folytatott háború pusztította el, és amolyan Ázsiával foglalkozó emberként kíváncsi voltam, hogy ezt vajon hogy képzelte el a szerző. Na hát erről szinte semmi nem derült ki, lett helyette viszont egy olyan sztori, amit tizenhárom-tizennégy évesen biztos örömmel fogadtam volna, amikor a kedvenceimet már ezredszer is újraolvastam és kellett valami új. 

(kép: Camilo José Vergara)

Nagyjából annyit lehet tudni, hogy a kínaiak és az amcsik vendégdiákok vélt vagy valós kémkedésén összebalhéztak és ezzel összefüggésben az Egyesült Államokat jól megszórták mutáns influenzavírussal, ami szép nagy pusztítást vitt végbe. Ha ettől az emberek zombivá váltak volna, ott hajítom sarokba a könyvet, de szerencsére csak elpusztult a lakosság nagy része, elnéptelenedtek a városok és a túlélők amolyan westernesen vándorolva, gyűjtögetve, rabszolgákkal kereskedve, esetleg álcázott és/vagy erődített telepeken tengetik az életüket.

Főszereplőnk, Stephen családostul azok közé tartozik, akik a régi világ romjai között guberálva igyekeznek használható dolgokat találni és azt eladni vagy elcserélni kajára meg felszerelésre és nem igazán vegyülnek más emberekkel egészen addig, amíg szépen sorban meg nem hal mindenki és a könyv kezdetére túlélő típusú, de mogorva bunkó nagyapa eltávozásával már csak ketten maradnak: a tizenöt éves kamasz és a gyermeklelkű apa. Aztán az események úgy hozzák, hogy Stephen egyedül kénytelen feltalálni magát egy teljesen új környezetben és itt indul ténylegesen a regény, valamint itt csap át posztapokaliptikusból westernbe. A Settler's Landing telepen ugyanis van humanista doktornő, gazdag állattartó, szebb jövőről álmodó tanár, a helyi "erős emberek" által lenézett vezető és persze szomszéd "falu" is, amivel nyilvánvalóan nem rózsás a viszony. Talán csak a szalon hiányzik whiskyvel (mert ugye Amerikában vagyunk, ahol "e" nélkül szokás...), táncoslányokkal és szerencsejátékkal, ami magyarázható azzal, hogy ifjúsági könyvben ilyet nem szabad (azért csak megoldják valahogy), de szerintem csak simán nem volt idejük még pálinkafőzdét felszerelni a pusztulás után. 

(kép: Cory Neill)

Amerikában játszódik a sztori, amerikai a célközönség, a magyar olvasónak ezért nem feltétlenül jelent túl sokat a pulykaevés meg baseballozás, ami nyilvánvalóan hazafias húrokat hivatott megpendíteni a McDonald's, Starbucks és Golden Ancorn romokkal együtt. Ez nem gond, teljesen jó kulturális adalék, a hasonló kategóriájú könyvekre jellemző, a magyar szemnek viszont nagyon furcsán ható jelzőket és jelzőhalmozást viszont igazán ki lehetett volna valahogy szűrni, még ha az itt-ott egy fél mondattal kevesebbet is jelentene. Plusz az előforduló könyvcímekből egy sem volt helyesen fordítva (szerzői jogi problémák miatt talán?) és elég sok elgépelés/betűkihagyás is rontotta a kukacoskodó énem olvasmányélményét. 

Érdekes megnézni egyébként, hogy a cím tulajdonképpen mit is jelenthet. Az "eredeti" tíz csapást ugye az egyiptomiak kapták, mert kekeckedtek Izrael népével, ez viszont a világ közepe szerepben tetszelgő USA-t érte, ami egy amerikai írótól félresikerültnek hat, hiszen párhuzamot von az zsarnoki Egyiptommal és a kínaiakat az elnyomott izraelitákkal azonosítaná. Valószínűleg persze ennyire nyilván nem gondolt bele a szerző/marketinges, csak egy jól hangzó és könnyen megjegyezhető sort akartak kitalálni. Na de vissza a történethez. Stephen szempontjából teljesen ifjúsági regényszerűen alakulnak a dolgok, nem csak hogy barátokra lel (meg egy lelki alkat szempontjából is hasonló, vadóc kínai lányra, akit örökbefogadott az egyik család talán még az összeomlás előtt), kedvére tehet mindenfélét, amit egy tizenöt éves kamasz csak szeretne, de nem meglepő módon még az eseményekben is viszonylagos kulcsszerepet kap, nem is beszélve a könyv végéről, ami egy még westernesebb, érdekes folytatást vetít előre. 

Általános iskola felső tagozatosoknak, esetleg elsős gimiseknek ajánlott (gondolom ők nem nagyon olvassák a blogot, úgyhogy a többieknek: ha ilyen korú fiúval odatévedsz a Könyvhétre, nyomd a kezébe és ültesd le valahol, amíg nézelődsz ;]). 

--

Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadási év: 2012
Eredeti cím: The Eleventh Plague
Fordító: Bajkán László
Oldalszám: 238
Ár: 2680,- (borítóár), 1680,- (kiadói ár)

--