Még karácsonyra kaptam, de kedvem támadt újra elolvasni az amerikai építész és német vegyész könyvét...A szerzők az eddig megszokotthoz képest máshogyan állnak hozzá a környezetvédelemhez, energiatakarékossághoz, újrahasznosításhoz.
Elméletük lényege, amit a gyakorlatban is megpróbálnak megvalósítani, az, hogy az iparban, építészetben a természet folyamatait kéne alapul venni, ellentétben az ipari forradalom óta tartó, a természetet figyelmen kívül hagyó, illetve legjobb esetben is csak nyersanyagforrásnak tekintő hozzáállással. Mégpedig olyanformán, hogy az előállított tárgyaknak kiselejtezésük után visszaforgathatónak kéne lenniük, vagy tápanyag gyanánt a természetbe, vagy zárt rendszerben az előállítási folyamatba. Ez pedig, a haszonelvű globalista világban elképzelhetetlen módon nem csak a természet megóvását, regenerálását segítené, hanem az iparnak is jót tenne, vagyis minden résztvevő hasznot tudna húzni egy ilyen típusú együttélésből, szimbiotizmusból. Csak éppen amíg az ilyen világnézet nem terjed el tömegesen, továbbra is paraziták maradunk anyabolygónk testén.
Maga a könyv is a bemutatott elméletet hivatott példázni, a műgyantából és szervetlen töltőanyagból készült, vízálló lapok teljes mértékben újrahasznosíthatóak, visszaforgathatóak, a "műszaki tápanyag" prototípusa a kötet. Persze azért van mit dolgozni még ezen is, ugyan nem esnek ki a lapjai, mint egy papíralapú könyvnek, de az ívek hajlamosak a szétnyílásra, vagyis nem ártana az ilyen típusú könyveknek a jövőben egy alaposabb "élrevasalás", de ez nyilván a tesztelés hiányának tudható be, hiszen prototípusról van még csak szó...
Kiadó: HVG
Elméletük lényege, amit a gyakorlatban is megpróbálnak megvalósítani, az, hogy az iparban, építészetben a természet folyamatait kéne alapul venni, ellentétben az ipari forradalom óta tartó, a természetet figyelmen kívül hagyó, illetve legjobb esetben is csak nyersanyagforrásnak tekintő hozzáállással. Mégpedig olyanformán, hogy az előállított tárgyaknak kiselejtezésük után visszaforgathatónak kéne lenniük, vagy tápanyag gyanánt a természetbe, vagy zárt rendszerben az előállítási folyamatba. Ez pedig, a haszonelvű globalista világban elképzelhetetlen módon nem csak a természet megóvását, regenerálását segítené, hanem az iparnak is jót tenne, vagyis minden résztvevő hasznot tudna húzni egy ilyen típusú együttélésből, szimbiotizmusból. Csak éppen amíg az ilyen világnézet nem terjed el tömegesen, továbbra is paraziták maradunk anyabolygónk testén.
Maga a könyv is a bemutatott elméletet hivatott példázni, a műgyantából és szervetlen töltőanyagból készült, vízálló lapok teljes mértékben újrahasznosíthatóak, visszaforgathatóak, a "műszaki tápanyag" prototípusa a kötet. Persze azért van mit dolgozni még ezen is, ugyan nem esnek ki a lapjai, mint egy papíralapú könyvnek, de az ívek hajlamosak a szétnyílásra, vagyis nem ártana az ilyen típusú könyveknek a jövőben egy alaposabb "élrevasalás", de ez nyilván a tesztelés hiányának tudható be, hiszen prototípusról van még csak szó...
Kiadó: HVG
Kiadási év: 2007.
Eredeti cím: Cradle to cradle
Fordítók: Alföldi Györgyi, Füstös Erika
Oldalszám: 224
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése