A cyberpunk halott, de talán még föltámadhat. Lauren Beukes nem újítja meg alapjaiban a stílust a Moxylanddel, de kétségtelenül rámutat, hogy nem csak a nyolcvanas-kilencvenes években lehetett értékelhető cyberpunk műveket alkotni. Gyors, egzotikus, színes regény érkezett a dél-afrikai írónőtől, mely elnyerheti az izgalmas ifjúsági regényekre vágyók tetszését éppúgy, mint a cyberpunk-ínyencekét.
Magyarországon az átlagember nem tud valami sokat Dél-Afrikáról. Talán még rémlik a vuvuzelás focivébé, esetleg bevillannak a középiskolás történelemórákról olyasmik, mint az apartheid rendszer, a nagy földrajzi felfedezések korából a Jóreménység fokának megkerülése, talán még a félrefordított nevű Asztal-hegy látképe is megjelenik homályosan, de nagyjából ennyi. Lauren Beukes viszont olyan szépen építi föl a közeljövő Fokvárosának környezetét, hogy szinte nincs is szükség többre, legfeljebb ha az apróbb árnyalatokat és utalásokat is érteni akarjuk, ez viszont egyetlen hasonló történet esetén sem egyszerű - az utószó viszont ebben is segít egy kicsit.
Négy fiatal dél-afrikai szemszögéből éljük át a történetet, négy olyan karakteren keresztül, akik jó cyberpunkhoz illően valamilyen szempontból a társadalom peremén léteznek. Kendra egy punk fotóslány, aki eladja magát élő reklámfigurának, kibukott az egyetemről, egyéni stílusa viszont elismerésre talál a fokvárosi művészvilágban. Toby életművész videoblogger, drogfüggő, szabadúszó médiaharcos és Kendrához hasonlóan a vizuális információgyűjtés megszállottja. Tendeka a társadalom alsó szintjein mozgó forradalmár, aki fel szeretné szabadítani népét a cégek uralma alól, de csak a düh mozgatja, sem eszköze, sem elég tehetsége nincs a dologhoz. Lerato pedig a Communique programozója, céges iskolákban kinevelt vállalati alkalmazott, aki a többiekhez hasonlóan többről álmodik annál, mint ami jut neki, és a célja elérése, valamint barátai érdekében illegális dolgokra is hajlandó használni tehetségét. Négy karakter, akiket összefűz a társadalom nyomása, négy elégedetlen fiatal, akiknek talán van még esélyük a kitörésre.
 |
| Fokváros, az Asztal-hegyről nézve (forrás: Wikimedia Commons | Andres de Wet | CC-BY-SA 3.0) |
A háttér jellegzetesen cyberpunk: ellenszenves, nagy befolyással bíró cégek uralják az országot, a vidéki területeken teljes a káosz, a városokban lepusztult környezet váltakozik a csúcstechnológiával, a társadalom élesen elkülönül a cégek, a rendszer embereire és a lecsúszott, elégedetlen lakosság rétegére. Mindennapos az erőszak, a látszólagos nyitottság valójában csak még keményebb diktatúra, drog- és technológiafüggőség, deviancia mindenütt. A mobiltelefon már nem csak kommunikációs eszköz, hanem személyazonosító, adathordozó, bankkártya és rendfenntartó eszköz is: a rendőrség a génmódosított harci kutyák mellett a beépített sokkolóval ellátott telefonokat használja a nemkívánatos személyek kiiktatására. Nem egy barátságos környezet, nem csoda, hogy megpróbálnak kitörni belőle - az más kérdés, hogy a dolgok nem feltétlenül úgy alakulnak, ahogy szeretnék.
 |
| A főszereplők (forrás: Ad Astra) |
A regény első fele a történet szempontjából kicsit lassabb, de a stílus és a karakterek simán szinten tartják az érdeklődést, amíg komolyabban beindulnak az események, onnantól viszont nincs megállás. Eleinte fura, hogy a négy főszereplő szó szerint nézőpont-karakter és E/1-ben megy végig a történet, fejezetenkénti váltással, de hamar meg lehet szokni, a különféle már elterjedt és új szlengszavak pedig külön szórakoztatóak. A Diaszpóra után elég éles váltás volt ez a lazaság és "földhözragadt" környezet, ami persze csak még jobban kiemelte a Moxyland jellegzetességeit és ráerősített a hatásra.
Cyberpunkban kezdőknek és haladóknak is tudom ajánlani a könyvet, meg úgy általában bárkinek, aki szereti az ehhez hasonló, stílusában laza és pörgős, mondanivalóját tekintve viszont sok tekintetben elgondolkoztató olvasnivalókat. Jó választás, erős évkezdés. Csak így tovább, Ad Astra!
 |
| Fokváros központja (Wikimedia Commons | Self | CC-BY-SA 2.5) |
További kedvcsinálónak pedig bele is olvashattok a könyvbe :)
--
Kiadó: Ad Astra
Kiadási év: 2013
Eredeti megjelenés: 2008
Eredeti cím: Moxyland
Fordító: Körmendi Ágnes
Borító: Sánta Kira
Oldalszám: 310
ISBN: 978 615 5229 21 3
Ár: 2990,- (borítóár), 2390,- (Ad Astra webbolt), 1500,- (e-könyv)
--
A Szubjektív Kultnapló a Facebookon is elérhető, ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, figyelhetsz a Molyon is.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése