2013. március 14., csütörtök

Lauren Beukes: Moxyland (magyar)

A cyberpunk halott, de talán még föltámadhat. Lauren Beukes nem újítja meg alapjaiban a stílust a Moxylanddel, de kétségtelenül rámutat, hogy nem csak a nyolcvanas-kilencvenes években lehetett értékelhető cyberpunk műveket alkotni. Gyors, egzotikus, színes regény érkezett a dél-afrikai írónőtől, mely elnyerheti az izgalmas ifjúsági regényekre vágyók tetszését éppúgy, mint a cyberpunk-ínyencekét. 

Magyarországon az átlagember nem tud valami sokat Dél-Afrikáról. Talán még rémlik a vuvuzelás focivébé, esetleg bevillannak a középiskolás történelemórákról olyasmik, mint az apartheid rendszer, a nagy földrajzi felfedezések korából a Jóreménység fokának megkerülése, talán még a félrefordított nevű Asztal-hegy látképe is megjelenik homályosan, de nagyjából ennyi. Lauren Beukes viszont olyan szépen építi föl a közeljövő Fokvárosának környezetét, hogy szinte nincs is szükség többre, legfeljebb ha az apróbb árnyalatokat és utalásokat is érteni akarjuk, ez viszont egyetlen hasonló történet esetén sem egyszerű - az utószó viszont ebben is segít egy kicsit. 

Négy fiatal dél-afrikai szemszögéből éljük át a történetet, négy olyan karakteren keresztül, akik jó cyberpunkhoz illően valamilyen szempontból a társadalom peremén léteznek. Kendra egy punk fotóslány, aki eladja magát élő reklámfigurának, kibukott az egyetemről, egyéni stílusa viszont elismerésre talál a fokvárosi művészvilágban. Toby életművész videoblogger, drogfüggő, szabadúszó médiaharcos és Kendrához hasonlóan a vizuális információgyűjtés megszállottja. Tendeka a társadalom alsó szintjein mozgó forradalmár, aki fel szeretné szabadítani népét a cégek uralma alól, de csak a düh mozgatja, sem eszköze, sem elég tehetsége nincs a dologhoz. Lerato pedig a Communique programozója, céges iskolákban kinevelt vállalati alkalmazott, aki a többiekhez hasonlóan többről álmodik annál, mint ami jut neki, és a célja elérése, valamint barátai érdekében illegális dolgokra is hajlandó használni tehetségét. Négy karakter, akiket összefűz a társadalom nyomása, négy elégedetlen fiatal, akiknek talán van még esélyük a kitörésre.

Fokváros, az Asztal-hegyről nézve
(forrás: Wikimedia Commons | Andres de Wet | CC-BY-SA 3.0)
A háttér jellegzetesen cyberpunk: ellenszenves, nagy befolyással bíró cégek uralják az országot, a vidéki területeken teljes a káosz, a városokban lepusztult környezet váltakozik a csúcstechnológiával, a társadalom élesen elkülönül a cégek, a rendszer embereire és a lecsúszott, elégedetlen lakosság rétegére. Mindennapos az erőszak, a látszólagos nyitottság valójában csak még keményebb diktatúra, drog- és technológiafüggőség, deviancia mindenütt. A mobiltelefon már nem csak kommunikációs eszköz, hanem személyazonosító, adathordozó, bankkártya és rendfenntartó eszköz is: a rendőrség a génmódosított harci kutyák mellett a beépített sokkolóval ellátott telefonokat használja a nemkívánatos személyek kiiktatására. Nem egy barátságos környezet, nem csoda, hogy megpróbálnak kitörni belőle - az más kérdés, hogy a dolgok nem feltétlenül úgy alakulnak, ahogy szeretnék.

A főszereplők (forrás: Ad Astra)
A regény első fele a történet szempontjából kicsit lassabb, de a stílus és a karakterek simán szinten tartják az érdeklődést, amíg komolyabban beindulnak az események, onnantól viszont nincs megállás. Eleinte fura, hogy a négy főszereplő szó szerint nézőpont-karakter és E/1-ben megy végig a történet, fejezetenkénti váltással, de hamar meg lehet szokni, a különféle már elterjedt és új szlengszavak pedig külön szórakoztatóak. A Diaszpóra után elég éles váltás volt ez a lazaság és "földhözragadt" környezet, ami persze csak még jobban kiemelte a Moxyland jellegzetességeit és ráerősített a hatásra.

Cyberpunkban kezdőknek és haladóknak is tudom ajánlani a könyvet, meg úgy általában bárkinek, aki szereti az ehhez hasonló, stílusában laza és pörgős, mondanivalóját tekintve viszont sok tekintetben elgondolkoztató olvasnivalókat. Jó választás, erős évkezdés. Csak így tovább, Ad Astra!

Fokváros központja (Wikimedia Commons | Self | CC-BY-SA 2.5)
További kedvcsinálónak pedig bele is olvashattok a könyvbe :) 
--
Kiadó: Ad Astra
Kiadási év: 2013
Eredeti megjelenés: 2008
Eredeti cím: Moxyland
Fordító: Körmendi Ágnes
Borító: Sánta Kira
Oldalszám: 310
ISBN: 978 615 5229 21 3
Ár: 2990,- (borítóár), 2390,- (Ad Astra webbolt), 1500,- (e-könyv)
--

A Szubjektív Kultnapló a Facebookon is elérhető, ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, figyelhetsz a Molyon is

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése