Alan Glynn regényével majdnem olyan gyorsan lehet haladni, mint ha az olvasó is beszedett volna néhányat az MDT-48-ból. Kifejezetten gyors, jól felépített történet drogfüggőségről, üzleti világról és önismeretről - a Csúcshatás érdekes és inspiráló olvasmány, na nem különféle fura szerek szedésére inspirál, hanem meglévő szellemi kapacitásunk kihasználására.
Egy kicsit sajnálom, hogy a filmadaptációt láttam előbb, ami ugyan hűen tükrözi a könyv nagy részét, egyes részletek viszont nem kimaradtak, hanem pontosan az ellenkezőjük került a forgatókönyvbe - általánosságban persze a könyv a jobb, de például a film befejezése kimondottan tetszett (még ha az nem is, hogy a könyv antihőse itt pozitív karakterként jelenik meg), végre nem egy szokványos drogos történet, hanem valami csavar is van benne.
A Csúcshatás történetének íve nem meglepő módon jellegzetes párhuzamot mutat a Virágot Algernonnak c. klasszikussal, bár azért messze nem ilyen szélsőségek között mozog a főszereplő, az igazán érdekes része viszont nem ez, hanem Alan Glynn stílusa, ahogy mindezt elénk tárja. Ez pedig hasonló képesség, mint Andrzej Sapkowskié: hosszas leírások nélkül, pusztán a megfelelő kifejezések használatával, pár szóban képes hangulatot teremteni, környezetet bemutatni és a külső szemlélő nélküli, E/1-es elbeszélés ellenére tökéletesen érzékelhetővé tenni a változást, amit a szer okoz főszereplőnkben.
Két angol nyelvű kiadás borítója |
Spinola ugyan alapjáraton is valamivel intelligensebb az átlagnál, de annyira azért nem, hogy a szer igazán emberfeletti képességűvé tegye. Felpörgeti ugyan és extrém mértékben tudatossá teszi, de az alap attól még ugyanaz marad, elvégre az MDT nem varázsszer - és ez az, amit Glynn nagyon szépen elkapott a történetben. Az elejétől kódolva van a vég, főszereplőnk első gondolatai és tervei már meghatározzák az irányt, amelyről pontosan alapvető szellemi képességei és gondolkodásmódja miatt képtelen letérni. Eleve elrendelés vagy sem, azért tartogat néhány csavart a könyv, a történet felépülése és kifutása is érdekes, ahogy az is, ha az ember elgondolkozik azon, hogy ő maga mihez kezdene hasonló helyzet(ek)ben, vele mit tenne az „okos drog”. Világmegváltásra azért nem alkalmas, de egyszer érdemes elolvasni – tanulságként pedig ajánlott megfogadni, hogy drogozni nem jó ötlet és tőzsdézni is csak ésszel.
A filmben Eddie Spinolából Eddie Morra, az MDT-48-ból pedig NZT lett... |
--
Kiadó: Partvonal
Kiadási év: 2011
Eredeti megjelenés: 2001
Eredeti cím: The Dark Fields (később a filmmel megegyező "Limitless" címen is megjelent)
Fordító: Nitkovszki Stanislaw
Oldalszám: 342
ISBN: 978 963 9910 58 4
Ár: 3490,-
--
A Szubjektív Kultnapló a Facebookon is elérhető, ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, figyelhetsz a Molyon is.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése