Greg Egan: Diaszpóra

Az Ad Astra idei első könyveinek egyike Greg Egan regénye, a Diaszpóra. Jellegzetes hard science fiction alkotás, a karakterek helyett sokkal inkább a tudomány áll a középpontban, ám így is izgalmas olvasmány: nem egyszerű, de annál fordulatosabb és érdekfeszítőbb utazásra viszi az olvasót. Egy újabb biztos helyezett az év végi toplistán. 

Greg Egan nem teketóriázik: azonnal bedob minket a mélyvízbe. Már a regény bevezető fejezetei is komolyan próbára teszik az átlagos olvasó képességeit, de ha nem ijeszt el az első hatvan oldal, felejthetetlen élmények várnak. 

Virtuális valóság, intelligens szoftverek, tudatos genetikai tervezéssel átalakított emberek, nanotechnológia, űrutazás, háromnál több dimenzió, nemeuklideszi geometria, kvantumfizika és megannyi egyéb hívószó, melyek közül egyet-kettőt kiválasztva is komoly hard science fiction regényt lehetne írni, itt viszont mind szerepel, az izgalmas történet mellett kemény agymunkát is követelve. 

Más szerzők kitalált kifejezésekkel vagy létező idegen nyelvek szavaival fűszerezik történeteiket, Greg Egan viszont civilben programozó matematikus, aki egyértelműen komoly természettudományos háttérismeretekkel rendelkezik, úgyhogy nála ezt a szerepet a matematika, fizika és egy kis kémia töltik be, sikeresen. Persze ez messze nem olyan öncélú dolog, vagy hangulatteremtő eszköz, mint oly' sok más regény esetében. Ahelyett, hogy eltávolítana minket a saját világunktól, a szokásosnál sokkal közelebb visz hozzá azáltal, hogy kvantumszinten rögzíti a történetet a fizikai valóságba és cseppet sem száraz, viszont annál alaposabb tudományossággal meséli el a szükséges dolgokat.

Digitális DNS (illusztráció: Silicon Angle)

Valamikor a 21. században az emberiség jelentős része úgy döntött, hogy beszkennelteti elméjét és digitális lényként él tovább óriási szerverparkok erőforrásai által létrehozott virtuális világokban, a valós idő ezerszeresére gyorsulva. Mások jobban ragaszkodtak a fizikai valósághoz és robottesteket kezdtek használni, egy kisebb csoport pedig maradt "húsvér" - egy részük különféle, tervezett genetikai módosulásokon esett át, de voltak olyanok is, akik elutasítottak minden technológiát és megmaradtak az evolúciósan kialakult valójukban. Egyik főszereplőnk már nem is beszkennelt emberi tudat, hanem intelligens szoftver. Yatima árva, nem "szülei" jellemzőiből állította össze a fogantató, hanem véletlenszerűen kombinálódó kódrészekből jött létre. A konishi polisz fura, virtuális világát mi is az újszülött Yatimával együtt fedezzük fel, vele gondolkozunk el a nemeuklidészi- és többdimenziós geometria különösségén, vele és barátaival kerülünk szokatlan kalandokba és velük fedezzük fel az univerzum mélységeit.

Az emberiség jövője (illusztráció: Ad Astra)

Elsőre nagyon szokatlan a virtuális világ, aztán ha az ember belegondol, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy a hardver, amin a tudata fut, biológiai (agy) vagy mesterséges, és legfeljebb az érzékelés minősége más attól függően, hogy biológiai teste van, vagy mesterséges szenzorokon keresztül jut el hozzá a külvilág, már nem is olyan idegen a dolog. És ha még azt is hozzátesszük, hogy az intelligens szoftverek gyakorlatilag korlátlanul használhatják a Naprendszerben elérhető infrastruktúrát, a "saját szemükkel" pillanthatnak körbe egy műholdról vagy felderítődrónból, ráadásul adatcsomagként fénysebességgel utazhatnak és tetszőleges számú másolatot készíthetnek önmagukról, akkor szinte már vonzóvá válik a szoftverlét.

Ez a világ nem a Vének háborúja vagy más hasonló regény/sorozat idegen fajoktól nyüzsgő, könnyedén bejárható világa. A Diaszpóra univerzuma ezer szállal kötődik a 20-21. század fordulójának Földjéhez, amikor a SETI egyelőre eredménytelenül kutat idegen értelmes élet után, szó nincs fénysebességnél gyorsabb űrutazásról és a tudósok hatalmas részecskegyorsítók segítségével próbálják megfejteni a kvantumvilág titkait. Izgalomban ennek ellenére nincs hiány, hatalmas és egészen szokatlan felfedezéseket élhet át az ember a regényt olvasva. Ha pedig valakit bővebben is érdekelnek a matematikai-fizikai részletek, itt kaphat részletesebb betekintést (angol nyelven). 

Szingularitás (illusztráció: Stories by Williams)

Merész vállalkozás volt az Ad Astra részéről egy ilyen könyvet kiadni, de az biztos, hogy sok SF-rajongónak okoztak örömet ezzel. Azért alkalomadtán még mindig jelenik meg hard sci-fi magyar nyelven, de egyre ritkábban, ez pedig a stílus mintapéldánya. Tökéletesen hozza a mérnöki pontossággal összerakott, szigorúan természettudományos elemekre koncentráló klasszikus regények pozitívumait, egyúttal pedig kifejezetten modern, érdekes és gördülékeny. Legalábbis azok számára, akik fogékonyak az ilyesmire és legalább néhány (kvantum)fizikai ismeretterjesztő könyvet átpörgettek. A többiekre a szokásosnál kicsit több wikipédia-böngészés vár (azért a könyv végén van egy szószedet a fontosabb kifejezésekből), de mindenképpen megéri: az eredmény tényleg fantasztikus.

Verdikt: nagyon ajánlott darab - nem csak matematikusoknak. 

További kedvcsinálónak pedig bele is olvashattok a könyvbe. 

--
Kiadó: Ad Astra
Kiadási év: 2013
Eredeti megjelenés: 1997
Eredeti cím: Diaspora
Fordító: Huszár András
Borító: Stephan Martiniere
Oldalszám: 407
ISBN: 978 615 5229 23 7
Ár: 3490,- (borítóár),2790,- (Ad Astra webbolt), 2099,- (e-könyv)
--

A Szubjektív Kultnapló a Facebookon is elérhető, ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, figyelhetsz a Molyon is.