Naomi Novik: Rengeteg

Szláv népmesei köntösbe bújtatott, különleges hangulatú ifjúsági fantasy – talán így lehetne legrövidebben összefoglalni Naomi Novik legújabb könyvének lényegét. A Rengeteg olyan világba kalauzolja az olvasót, melynek egyes elemei a népmesékből közép-európaiként számára is ismerősek lehetnek, ugyanakkor egyáltalán nem érződik ismétlésnek más, hasonló ihletésű történetek után sem.

A Rengeteg egyből magába szippantja az olvasót, és nem is engedi el magából, amíg le nem teszi a könyvet. Ebben a világban az erdő az úr, ahol mélyen gyökerezik a gyűlölet és a félelem, különös lények járnak a fák között, és ahol nem mindig érvényesek a világ működésére vonatkozó szabályok. A Rengeteg éhes, gonosz és erőszakos, fáinak árnyékában pedig több falu is meghúzódik. A falvak lakosait az elefántcsonttornyában élő mágus, a Sárkány védelmezi a Rengeteg gonosz varázserejétől. A Sárkány pedig a védelemért cserébe tíz évente egy hajadont kér, akit az erdő vonzáskörzetébe eső falvak lányai közül választ ki.

Agnyeska, történetünk főszereplője, pont abban a szerencsétlen évben született, melyből a Sárkány következő alkalommal válogatni fog. Életének tizenhét éve során nem sok félnivalója volt a mágustól – nem különösebben szép vagy ügyes, és egyetlen különleges képességének az tűnik, hogy bárhol és bármikor képes összekoszolni magát. Ami, lássuk be, azért nem egy olyan tulajdonság, amivel érdemes kitűnni a tömegből. Agnyeska korosztályából a legjobb barátnője, Kasja az, akit a Sárkánynak szánnak: szép, okos, kecses, és egyáltalán, minden megvan benne, ami ahhoz kell, hogy a tökéletességet hajszoló varázsló kiválassza maga mellé. Aztán persze minden másképp alakul…

(Az egyik brit kiadás borítójának részlete.)

A Rengeteg nem csak a hozzá túl közel merészkedő parasztokat szippantja magába, hanem az olvasót is. Naomi Novik remekül megteremti a történet élvezetéhez szükséges hangulatot: az általa felépített „meseregény” kidolgozottságban ugyan meg sem közelíti Catherynne M. Valente műveit, de még így is frissítő, ahogy a népmesei elemeket beépíti a történet háttérvilágába és cselekményébe. Feltűnnek a jellegzetes mesei elemek: hercegek és hercegnők, király, sárkány, erdő, tündér, és az elvarázsolt legkisebb lány is, de nem a már jól ismert és ezerszer elmesélt szerepüket játsszák el újra.

Maga a történet meglehetősen meseszerű és varázslatos, de nem úgy, mint azok a (nép-) mesék, amiket általában a gyerekek kezébe nyomnak. Inkább olyan, mint a népmesék voltak, mielőtt valahol valakik úgy gondolták, hogy szalonképesebbé kell tenni őket: jobban hasonlítanak a Grimm testvérek vagy Andersen meséire, mint a mai cukormázas, gyerekbarát változatokra. De csodákat sem kell tőle várni: ez nem egy alaposan kidolgozott fantáziavilág egyedi történettel, hanem egy alapvetően YA-sémára épülő sztori, amiben megvannak az olyan kötelező elemek is, mint a romantikus szál, a csodálatosan erős képességekkel rendelkező hős (-nő), a drámaiság és az ármánykodás, és folyik a vér is, néha feleslegesen.

Amivel leginkább kitűnik a többi, egy kaptafára íródott ifjúsági fantasy közül, az a hangulata. Naomi Novik gyönyörűen írja le a Rengeteget, olyan élénken és hátborzongatóan ábrázolja az ismeretlen erdőt és annak veszélyeit, kegyetlen teremtményeit, varázslatos növényeit, hogy az ember szinte maga előtt látja a gonoszan terpeszkedő szívfákat, a pálcikalábakon botladozó kóborokat, és magán érzi a Rengeteg sötét mágiáját, amivel magához próbál kötni mindenkit, aki a közelébe kerül. Nehéz kiszakadni a könyvből, a történet nagyon olvastatja magát, a hangulat pedig nem engedi az olvasót még akkor sem, ha a könyv csak az ágy sarkáról kacsintgat a gazdája felé - elég csak ránézni a magyar kiadás borítójára, hogy odaképzeljük magunkat az évszázados fák árnyékába.

(Viktor Titov illusztrációja)

A hangulatteremtés mellett a Rengeteg másik erőssége az, hogy a szereplői nem csupán zsinóron rángatott bábok, hanem hús-vér, gondolatokkal és reális reakciókkal ellátott személyek (függetlenül attól, hogy együtt tudtam érezni velük, vagy inkább serpenyővel csaptam volna fejbe őket jó erősen). A könyv első harmadában különösen Agnyeska nőtt a szívemhez, aki ugyan a történet második kétharmadában az ízlésemnek kicsit túlságosan is átmegy fantasy-szuperhősnőbe, de még mindig klasszisokkal szerethetőbb és megérthetőbb főszereplő, mint mondjuk a Twighlight hasonló korú szereplői. És aki esetleg megijedt volna, annak elárulom, hogy a romantikus vonal szerencsére nem nyomja el a Rengeteg varázsát, éppen csak annyira van jelen, mint egy búvópatak: néha előkerül, néha meg eltűnik.

A Rengeteg nem fogja megújítani a zsánert, viszont üde színfoltot jelent a sorozatgyártással készülő ifjúsági fantasyk között. Magával ragadó története és hangulata miatt remek kikapcsolódást jelent azoknak, akik szeretnének visszatérni egy kicsit gyerekkoruk meséi közé, de elegük van a rózsaszín történetekből, és azok is elégedettek lehetnek, akik egy kicsit mélyebben elgondolkodnának a mesék keletkezésén, vagy azon, hogy mi indítja az embereket arra, hogy szinte tudatosan ne vegyenek tudomást arról, hogy mi történik körülöttük.

[Bori]

--

Kiadó: Gabo

Kiadási év: 2016

Eredeti megjelenés: 2015

Eredeti cím: Uprooted

Fordító: Heinisch Mónika

Borító: Cserny Timi Pookah

ISBN: 9789634062233

Oldalszám: 488

Ár:  3990,-  3392,- a kiadónál

--

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg ismerőseiddel is! :)