A Riyria-krónikák az utóbbi évek egyik legszórakoztatóbb fantasy-sorozata. A klasszikus high fantasy alapon, szerethető karaktereken és izgalmas kalandokon túl komoly mondanivalót is tartogat, ez a kombináció pedig könnyűszerrel elrabolja az olvasó szívét. Így van ez nem csak Magyarországon, de nemzetközi szinten is, a hatrészes, lezárt sorozat rajongói újabb történeteket szerettek volna, különösen egy bizonyos olvasó, Michael J. Sullivan felesége. Írónk pedig, okos ember lévén, nem állt ellen a nyomásnak: megszületett A Koronatorony.
Ha valaki olvasta a többi regényt, valószínűleg az egyik kérdés, amit időről időre feltesz, a következő: hogyan találkozott és barátkozott össze Hadrian és Royce, a három kardot viselő, nemes lelkű harcos és az ismeretlen múltú, rendkívüli ügyességű tolvaj?
Nos, a várakozás véget ért, A Koronatorony pontosan erről szól.
Hadrian Blackwater, az ifjú, de kiégett harcos északra indul, hogy Sheridanben, az egyetemen találkozzon Arcadius professzorral, apja egy öreg barátjával. Az út természetesen egyáltalán nem zökkenőmentes, amint partra száll Vernesben, kirabolják, és ez még csak a kezdet.
Ezalatt Gwen, egy fiatal medfordi kurtizán, elmenekül a kényszerű munkahelyéül szolgáló bordélyházból, miután egy másik lány brutális gyilkosság áldozata lesz és a tulajdonos a kártérítés bezsebelésén kívül semmit nem tesz az ügyben, és társnőivel együtt közös vállalkozásba kezd.
Ebben az alaphelyzetben kódolva vannak az izgalmas kalandok és a komolyabb társadalmi témák, Sullivan természetesen nem is okoz csalódást.
Hadrian útja Sheridanbe klasszikus krimis-kalandregényes vonalat követ, jobbára ismerős, de szórakoztató elemekkel. Gyilkosságok Vernesben, rejtélyes alakok és események a folyami hajón, amellyel északnak tart a Bernum folyó hullámain... Aztán amikor megérkezik a sheridani egyetemre, ott további komoly meglepetések és egy leendő partner várja, plusz egy lehetetlennek tűnő feladat.
A korábbi regényekben méltatlanul elhanyagolt Gwen a Medford-ház létrehozása során ütközik mindenféle nehézségekbe, kezdve az életét közvetlenül fenyegető egykori munkáltatójával és gyilkos cimborájával. De a korrupt városi hivatalnokok és az önálló nők létezését elviselni sem bíró, konzervatív és fantáziátlan alakok sem könnyítik meg a dolgát. Még szerencse, hogy nem csak elszánt, hanem okos is, ilyen adottságok mellett pedig a siker csak egy jó üzleti terv és némi pénz kérdése, na meg néhány segítőé, akiket az előbbiekkel tud maga mellé állítani.
Ami pedig Royce-t illeti, csak a regény második felében kap igazán szerepet, de akkor sziporkázik. Nem egészen az a karakter, akinek az időben később játszódó történetekből megismertük, mogorvább és a pengéje is sokkal könnyebben megszalad. Viszont kiválóan ellensúlyozza az ifjú Hadrian naivitását, ahogy ez Arcadius professzor terve is volt, és már első... nevezzük így: küldetésük során is elkezdenek hatni egymásra.
A későbbi Riyria-dinamika persze még messze van, de Sullivan jó érzékkel alapozza meg a már ismert jövőt. Aki olvasta azokat a regényeket, pontosan látja, hogy hova vezet ez az egész, aki pedig inkább időrendi sorrendben halad, az is érez valamit belőle, de ez a regény semmi poént nem lő le a többivel kapcsolatban.
Utalások viszont vannak bőven. Gwen tenyérjós-tehetségén keresztül azért felvillannak foszlányok a jövőből, illetve Arcadius és egy bizonyos másik karakter párbeszéde az utolsó fejezetben szintén sejtet valamit. Az igazán figyelmes olvasó pedig ártatlanul elejtett megjegyzéseket és félmondatokat is észrevehet, amelyeknek semmi jelentősége, ha valaki itt kezdi az olvasást, a későbbiek ismeretében viszont érdekes easter eggek.
Mindezzel együtt nem mondom, hogy feltétlenül a Riyria-krónikákkal érdemes kezdeni a kronológiai sorrend helyett. Személy szerint ugyan a megírási sorrendben olvasást pártolom minden sorozatnál (különös tekintettel például az olyanokra, mint a Narnia krónikái), de ebben az esetben szinte ugyanolyan jól működhet az is, ha valaki A Koronatorony lapjain ismerkedik meg először Elan világával, illetve Hadrian és Royce duójával. Sullivan kifejezetten így írta meg ezt a regényt, a veteránok mellett az új olvasókra és a kronológiai sorrendet preferálókra is gondolva (ellentétben pl. C. S. Lewisszal), és tökéletesen sikerült kiviteleznie ezt a tervet.
A Riyria, legyen szó a Krónikákról vagy A kezdetekről, esetleg a magyarul még nem elérhető, sokkal korábban játszódó The Legends of the First Empire-ről, egyaránt szól a kortárs és klasszikus fantasyt kedvelőkhöz. Mindkét stílus legjobb tulajdonságait ötvözi: izgalmas világot és történetet tár az olvasó elé, szórakoztat és elgondolkodtat, jó érzékkel ötvözi az időtlen történetelemeket a kortárs, de valójában mindig fontos témákkal. És mint ilyet, nem csak haladó fantasy-olvasóknak, de a zsánerben kevésbé jártasaknak is szívesen ajánlom, érdemes elolvasni.
Ha valaki olvasta a többi regényt, valószínűleg az egyik kérdés, amit időről időre feltesz, a következő: hogyan találkozott és barátkozott össze Hadrian és Royce, a három kardot viselő, nemes lelkű harcos és az ismeretlen múltú, rendkívüli ügyességű tolvaj?Nos, a várakozás véget ért, A Koronatorony pontosan erről szól.
Hadrian Blackwater, az ifjú, de kiégett harcos északra indul, hogy Sheridanben, az egyetemen találkozzon Arcadius professzorral, apja egy öreg barátjával. Az út természetesen egyáltalán nem zökkenőmentes, amint partra száll Vernesben, kirabolják, és ez még csak a kezdet.
Ezalatt Gwen, egy fiatal medfordi kurtizán, elmenekül a kényszerű munkahelyéül szolgáló bordélyházból, miután egy másik lány brutális gyilkosság áldozata lesz és a tulajdonos a kártérítés bezsebelésén kívül semmit nem tesz az ügyben, és társnőivel együtt közös vállalkozásba kezd.
Ebben az alaphelyzetben kódolva vannak az izgalmas kalandok és a komolyabb társadalmi témák, Sullivan természetesen nem is okoz csalódást.
Hadrian útja Sheridanbe klasszikus krimis-kalandregényes vonalat követ, jobbára ismerős, de szórakoztató elemekkel. Gyilkosságok Vernesben, rejtélyes alakok és események a folyami hajón, amellyel északnak tart a Bernum folyó hullámain... Aztán amikor megérkezik a sheridani egyetemre, ott további komoly meglepetések és egy leendő partner várja, plusz egy lehetetlennek tűnő feladat.
A korábbi regényekben méltatlanul elhanyagolt Gwen a Medford-ház létrehozása során ütközik mindenféle nehézségekbe, kezdve az életét közvetlenül fenyegető egykori munkáltatójával és gyilkos cimborájával. De a korrupt városi hivatalnokok és az önálló nők létezését elviselni sem bíró, konzervatív és fantáziátlan alakok sem könnyítik meg a dolgát. Még szerencse, hogy nem csak elszánt, hanem okos is, ilyen adottságok mellett pedig a siker csak egy jó üzleti terv és némi pénz kérdése, na meg néhány segítőé, akiket az előbbiekkel tud maga mellé állítani.
 |
| A szerző lánya, Sarah rajza egy nyereménykönyvben :) |
A későbbi Riyria-dinamika persze még messze van, de Sullivan jó érzékkel alapozza meg a már ismert jövőt. Aki olvasta azokat a regényeket, pontosan látja, hogy hova vezet ez az egész, aki pedig inkább időrendi sorrendben halad, az is érez valamit belőle, de ez a regény semmi poént nem lő le a többivel kapcsolatban.
Utalások viszont vannak bőven. Gwen tenyérjós-tehetségén keresztül azért felvillannak foszlányok a jövőből, illetve Arcadius és egy bizonyos másik karakter párbeszéde az utolsó fejezetben szintén sejtet valamit. Az igazán figyelmes olvasó pedig ártatlanul elejtett megjegyzéseket és félmondatokat is észrevehet, amelyeknek semmi jelentősége, ha valaki itt kezdi az olvasást, a későbbiek ismeretében viszont érdekes easter eggek.
 |
| az obligát térkép, enélkül nincs rendes epic fantasy, meg egyébként is hasznos |
A Riyria, legyen szó a Krónikákról vagy A kezdetekről, esetleg a magyarul még nem elérhető, sokkal korábban játszódó The Legends of the First Empire-ről, egyaránt szól a kortárs és klasszikus fantasyt kedvelőkhöz. Mindkét stílus legjobb tulajdonságait ötvözi: izgalmas világot és történetet tár az olvasó elé, szórakoztat és elgondolkodtat, jó érzékkel ötvözi az időtlen történetelemeket a kortárs, de valójában mindig fontos témákkal. És mint ilyet, nem csak haladó fantasy-olvasóknak, de a zsánerben kevésbé jártasaknak is szívesen ajánlom, érdemes elolvasni.
Kiadó: Fumax
Kiadási év: 2017
Eredeti megjelenés: 2013
Eredeti cím: The Crown Tower
Fordító: Matolcsy Kálmán
Borító: Marc Simonetti
ISBN: 978-963-470-004-3
Oldalszám: 416
Ár:
Beleolvasó: pdf (26 oldal)
Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot a Facebookon és oszd meg ismerőseiddel is! :)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése