Ramez Naam regénye szerint harminc éven belül olyan szintre jut a technológia, amit a közelmúltban még lehetetlennek vagy varázslatnak tartottak. A Nexus az emberiség evolúciójának következő lépcsőfokát mutatja meg, egy olyan jövőt, ahol a hétköznapi emberek és a poszthumánok összeütközése már csak idő kérdése.
A transzhumán/poszthumán téma rendkívül fontos helyet foglal el a kortárs sci-fi trendjei között. A gyorsuló technológiai fejlődésnek egyenes következménye az emberiség és a gépek egyre szorosabb összefonódása, ami elkerülhetetlenül az emberi test "feljavításához", esetleg tudatmásoláshoz/feltöltéshez vezet. Ez pedig, magától értetődően, egyre több szerzőt ihlet meg, az Ad Astra által kiadott könyveknek például nagyjából a harmadában előfordul, még ha nem is mindig központi elemként.
Az egyiptomi származású, de Amerikában élő Ramez Naam a transzhumanizmus viszonylag jelentős alakja, szoftvertervezéssel, nanotechnológiával és a technológiai fejlődés következményeivel foglalkozik. Alapvetően kutató és nem profi író, ez az első regénye, ami ennek ellenére egész szép kritikai fogadtatást ért el, és valóban érdekes, noha korántsem hibátlan darab.
A Nexus ideje 2040, az USA technofób irányba mozdult el, a kormányügynökségek minden erővel semlegesíteni igyekeznek az "új fenyegetéseket", ahogy a technológiai alapú transzhumán/poszthumán fejlesztéseket nevezik. Kade Lane ifjú tudós, szép karrier áll előtte, de nem elégszik meg a tudományos pálya nyújtotta lehetőségekkel, barátaival a Nexus néven ismert, nanoeszköz illegális fejlesztésén dolgozik. A Nexust leginkább tudattágító drogként ismerik az utcákon, képes összekapcsolni az emberi elméket és így hihetetlen közösségélményt nyújtani a felhasználói szeánszokon, de megvannak a maga veszélyei is. Gyakorlatilag egy nanotech elemekből összeálló, közvetlenül az agyhoz kapcsolódó számítógépről van szó, ami oda-vissza működik: nem csak a felhasználó képes irányítani, hanem egy megfelelő szoftverrel vezérelni lehet a "gazdatestet" is.
A Kade és társai-féle upgrade kiküszöböli néhány mellékhatást, feljavítja a rendszert és civilek számára is hozzáférhetővé teszi a platformot, a megnövelt szellemi kapacitású, egymással gyakorlatilag telepátia-szerűen kommunikálni képes emberek lehetőségét viszont komoly veszélyként értelmezi az Új Fenyegetések Igazgatósága és egy alaposan feltuningolt ügynököt küldenek a csapatra, hogy semlegesítse őket. Ez nem különösebben bonyolult művelet, a kormányügynökség és Naam is hamar letudja (azért még megkapjuk az egész könyv egyik legjobb jelenetét a bevezető Nexus-partin), a megzsarolt Kade-et pedig elküldik az ügynöknővel egy bangkoki konferenciára, hogy kiderítsék, miben sántikál Szu Jong-su, a kínai zsoldban álló transzhumanizmus-kutató.
Ahogy az elején írtam, eddig rendben van, meg később is előkerül néhány érdekes ötlet. Viszont az akció-kémregény műfaj nem erőssége Naamnak, márpedig a Nexus pontosan ebbe csap át valahol a regény kétötöde táján. Kiváló regényt lehetett volna írni erre a témára, ha megmarad a technológia előnyei vs. veszélyei, teljes szabadság vs. másság üldözése, nyugati vs. keleti világnézet, hétköznapi emberek vs. poszthumánok vonalon, a lövöldözések és leszakadó végtagok egyszerűen fölöslegesek és így a történet is megreked valahol középszinten. Persze ezzel szélesebb kört is meg lehet fogni, illetve ettől nő négyszázötven oldalra a terjedelem, de én személy szerint megelégedtem volna egy százötven-kétszáz oldallal rövidebb regénnyel is, ha cserébe kicsit több szó esik a transzhumán/poszthumán technológiák morális és társadalmi kérdéseiről, illetve ha nem csak egy egyhetes szállodai üdülésre (vagy konferenciára) Bangkokba érkezett turista szintjén sikerül behozni a képbe a buddhizmust, hanem egy kicsit jobban beleássa magát a szerző, ha már.
A magyar kiadás az új ad astrás formátumnak felel meg, de a tavalyi, könyvhetes botlás az gyenge minőségű, szürke papírral szerencsére csak egyszeri eset volt, a Nexus már A kauzalitás angyalához hasonló minőségű alapanyagra került, a borító pedig szintén Sallai Péter kiváló munkája. Fordításban viszont jobbat érdemelt volna a regény, hiába dolgozott rajta a fordító mellett szerkesztő, irodalmi lektor és korrektor is a copyright-oldal tanúsága szerint, érthetetlenül sok anomália maradt a kész anyagban. Ez eddig nem volt jellemző a kiadóra, remélhetőleg itt is csak szorított a határidő, vagy más homokszem csúszott a gépezetbe.
Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, egyből az jutott eszembe, hogy ez tökéletes gibsoni téma. Ez az érzés végig megmaradt, ugyan a legutóbbi könyve nem ezt az irányt hozza, de a nanotechnológia és a poszthumán kérdés talán még jobban illene a régi William Gibsonhoz, mint a saját új regénye. Igaz, a Nexus nem olyan simára csiszolt és kevésbé visszhangozza a jelenünket, de ez az összehasonlítás egyúttal azt is jelenti, hogy némi gyakorlattal Ramez Naam akár új Gibsonná is kinőheti magát. Elvégre már most is olyan szerzőkkel szerepel a Prometheus Award névsorában, mint Orwell, Dick, Heinlein, Card, Banks, Pratchett, vagy a kiadó szerzőinél maradva: Vinge és Stross.
Nem lehet és nem is kell kizárólag tökéletes regényeket olvasni (törekedni azért érdemes rá). Ez sem tökéletes, mégis megéri felvenni a listára, leginkább az érintett kérdések miatt. Hiába izgalmas a transzhumanizmus/poszthumanizmus témaköre, magyarul viszonylag csekély számú könyv foglalkozik vele (ezek jelentős része az Ad Astránál jelent meg), a Nexus ilyen szempontból kifejezetten különlegesnek számít. Ha a technikai részletekre vagy kíváncsi, akkor persze Kurzweil az irányadó, de ha regényes formában szeretnél transzhumán technológiákról olvasni, ez elég jó választás, főleg, ha utána alaposan elgondolkodsz a fölvetett problémákon és lehetőségeken.
--
Kiadó: Ad Astra
Kiadási év: 2014
Eredeti megjelenés: 2012
Eredeti cím: Nexus
Fordító: Hidy Mátyás
Borító: Sallai Péter
ISBN: 978 615 5229 51 0
Oldalszám: 441
Ár: 3990,- (borítóár) / 2790,- (Ad Astra webbolt)
--
Szeretnéd azonnal olvasni a legújabb bejegyzéseket? Iratkozz fel a blog feedjére, lájkold az oldalt a Facebookon, kövess a Twitteren vagy a Google+-on, és ha kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, a Molyon is figyelhetsz!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! :)
Az egyiptomi származású, de Amerikában élő Ramez Naam a transzhumanizmus viszonylag jelentős alakja, szoftvertervezéssel, nanotechnológiával és a technológiai fejlődés következményeivel foglalkozik. Alapvetően kutató és nem profi író, ez az első regénye, ami ennek ellenére egész szép kritikai fogadtatást ért el, és valóban érdekes, noha korántsem hibátlan darab.

Ahogy az elején írtam, eddig rendben van, meg később is előkerül néhány érdekes ötlet. Viszont az akció-kémregény műfaj nem erőssége Naamnak, márpedig a Nexus pontosan ebbe csap át valahol a regény kétötöde táján. Kiváló regényt lehetett volna írni erre a témára, ha megmarad a technológia előnyei vs. veszélyei, teljes szabadság vs. másság üldözése, nyugati vs. keleti világnézet, hétköznapi emberek vs. poszthumánok vonalon, a lövöldözések és leszakadó végtagok egyszerűen fölöslegesek és így a történet is megreked valahol középszinten. Persze ezzel szélesebb kört is meg lehet fogni, illetve ettől nő négyszázötven oldalra a terjedelem, de én személy szerint megelégedtem volna egy százötven-kétszáz oldallal rövidebb regénnyel is, ha cserébe kicsit több szó esik a transzhumán/poszthumán technológiák morális és társadalmi kérdéseiről, illetve ha nem csak egy egyhetes szállodai üdülésre (vagy konferenciára) Bangkokba érkezett turista szintjén sikerül behozni a képbe a buddhizmust, hanem egy kicsit jobban beleássa magát a szerző, ha már.
A magyar kiadás az új ad astrás formátumnak felel meg, de a tavalyi, könyvhetes botlás az gyenge minőségű, szürke papírral szerencsére csak egyszeri eset volt, a Nexus már A kauzalitás angyalához hasonló minőségű alapanyagra került, a borító pedig szintén Sallai Péter kiváló munkája. Fordításban viszont jobbat érdemelt volna a regény, hiába dolgozott rajta a fordító mellett szerkesztő, irodalmi lektor és korrektor is a copyright-oldal tanúsága szerint, érthetetlenül sok anomália maradt a kész anyagban. Ez eddig nem volt jellemző a kiadóra, remélhetőleg itt is csak szorított a határidő, vagy más homokszem csúszott a gépezetbe.
![]() |
Ramez Naam |
Nem lehet és nem is kell kizárólag tökéletes regényeket olvasni (törekedni azért érdemes rá). Ez sem tökéletes, mégis megéri felvenni a listára, leginkább az érintett kérdések miatt. Hiába izgalmas a transzhumanizmus/poszthumanizmus témaköre, magyarul viszonylag csekély számú könyv foglalkozik vele (ezek jelentős része az Ad Astránál jelent meg), a Nexus ilyen szempontból kifejezetten különlegesnek számít. Ha a technikai részletekre vagy kíváncsi, akkor persze Kurzweil az irányadó, de ha regényes formában szeretnél transzhumán technológiákról olvasni, ez elég jó választás, főleg, ha utána alaposan elgondolkodsz a fölvetett problémákon és lehetőségeken.
--
Kiadó: Ad Astra
Kiadási év: 2014
Eredeti megjelenés: 2012
Eredeti cím: Nexus
Fordító: Hidy Mátyás
Borító: Sallai Péter
ISBN: 978 615 5229 51 0
Oldalszám: 441
Ár: 3990,- (borítóár) / 2790,- (Ad Astra webbolt)
--
Szeretnéd azonnal olvasni a legújabb bejegyzéseket? Iratkozz fel a blog feedjére, lájkold az oldalt a Facebookon, kövess a Twitteren vagy a Google+-on, és ha kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, a Molyon is figyelhetsz!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! :)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése