Érdekes ötlet történelmi köntösbe bújtatni egy klasszikus krimit és főszereplőnek egy olyan emblematikus figurát használni, mint Giordano Bruno. S. J. Parris kísérlete egész jól sikerült, az Eretnek nem csak egy izgalmas krimi, hanem némi betekintést is ad az 1580-as évek Angliájának vallási ellentétektől és ébredő tudományosságtól hangos környezetébe.
A reneszánsz filozófus eredetileg tanári állásért folyamodni és egy filozófiai vita kedvéért utazott Oxfordba, ám a regény szerint a váratlan végkimenetelű vitánál sokkal durvább dolgok is történnek az egyetemi kisvárosban. A rejtély megoldása pedig nem másra, mint az olasz Giordano Brunóra vár.
Giordano Bruno meglehetősen izgalmas alakja a reneszánsznak. Nagyjából kortársa volt több más tudósnak, akik hozzá hasonlóan megkérdőjelezték a kereszténység bizonyos alaptételeit, meglehetősen eredeti eszmefuttatásai a kereszténységénél magasabb igazságról és korát meghaladó teóriája arról, hogy az égen látható csillagok is ugyanolyan napok, mint ami körül bolygónk kering, egyrészt kivételes intelligenciára utalnak és kiemelik a kortárs filozófusok közül, másrészt sajnálatos módon korai halálához is hozzájárultak, hiszen a 16. században ilyesmit állítani eretnekségnek számított - nem véletlen a címadás...
S. J. Parris regénye azonban még az ereje teljében levő, utazásai közepén járó Brunót mutatja be, aki briliáns elméjével lenyűgözni készül az oxfordi tudományos élet nagyjait és tanári állásban is reménykedik, csakhogy számításaiba hiba csúszik, amikor - a történelmi tényekkel összhangban - a Lincoln College rektora csúfot űz belőle az oly nagyon várt filozófiai vitán a világmindenség mibenlétéről és a kopernikuszi világegyetemről. A - fiktív elemként - a királynő elleni összeesküvés leleplezésére titkosügynöknek beszervezett Bruno helyzete ráadásul még ennél is kellemetlenebbé válik, amikor különös gyilkosságok történnek a kollégium falai között és a helyzet úgy hozza, hogy kulcsfigurává lép elő az ügyben.
Az Eretnek története nem csupán krimi és némi korrajz egy meglehetősen szűk környezetről (ami Frank Schätzing Az ördög temploma c. regényére emlékeztet), hanem kiváló példa a vallási viszályok és kegyetlenkedések értelmetlenségére is. Meglehetősen kettős világ az 1500-as évek Európája, ahol Angliában már évszázadok óta létezik az oxfordi egyetem magját alkotó kollégiumok egy része és a kontinens minden tájáról érkeznek vendégelőadók, ugyanakkor gond nélkül megkínoznak/megölnek/száműznek valakit pusztán azért, mert a kereszténység más irányzatát vallja (még csak nem is másik vallás híve, hanem ugyanannak egy minimálisan eltérő vonalát képviseli). Ez a környezet Brunóra is rányomja a bélyegét, még azt nem is számítva, hogy vallási üldöztetés miatt kellett keresztülmenekülnie a kontinensen. A világmindenség rejtélyeit kutatta ugyan, de még belegondolni is megdöbbentő, hogy mire lehetett volna képes, ha nem a hermetikus mágia titkaiban és az akkoriban értelemszerűen meg nem kérdőjelezett isteni hatalommal való egyesülésben látta volna a megoldást (az egyébként erős túlzás, amit a fülszöveg állít, hogy mágus lett volna, a regény sem megy át fantasybe), hanem saját kora szellemi béklyói nélkül tudja végezni kutatásait, ha még így, mintegy melléktermékként is képes volt korát meghaladó tudományos elméletek megalkotására.
Izgalmas és továbbgondolásra is ösztönző történetet kap az olvasó, még bizonyos csavarok értelmetlenségétől és az egyharmad környékén kissé leülő cselekménytől eltekintve is. Százötven oldal után azon gondolkoztam, hogy mivel lesz kitöltve a maradék háromszázharminc, de szerencsére ez megoldódik és a karakterek nagy része is szépen működik, kíváncsi vagyok a folytatásra. Az pedig kifejezetten mókás, hogy a Cambridge-ben diplomázó írónő a nagy rivális egyetemen történő gyilkosságokról ír krimit.
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2012
Eredeti megjelenés: 2010
Eredeti cím: Heresy
Szerző valódi neve: Stephanie Merritt
Fordító: Török Krisztina
Oldalszám: 490
Ár: 3980,- / 2985,- (agavebolt)
--
Szubjektív Kultnapló a Facebookon is, csatlakozz! :)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése