A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rock. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rock. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. november 11., csütörtök

Hurd koncert (mongol kulturális évad 2010, első rész)

Az idei év a mongol kultúra iránt érdeklődőknek sokféle programot tartogat(ott). Kezdődött a Magyar-Mongol Baráti Társaság holdújévhez kötődő rendezvényével még februárban, melyen egy az 1950-es évek környékén készült ismeretterjesztő filmet is levetítettek Mongóliáról, aztán tavasszal a mongol-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 60. évfordulója alkalmából Magyarországra látogatott a mongol miniszterelnök, mely eseményen az ELTE, a Magyar Tudományos Akadémia és a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum munkatársai tartottak előadásokat, illetve fotókiállítást is rendeztek. Ősszel a Hurd mongol rockegyüttes adott felejthetetlen koncertet az A38 hajón, egy nappal később pedig egyéb mongol zenészek, énekesek és táncosok mutatták be tudásukat a Hagyományok Házában, illetve tegnap a Makadám Mérnök Klub adott (viszonylag szűkös) helyet A Földgömb expedíciós szakosztálya által rendezett előadásnak. 

Egyik kedvenc mongol együttesem, a Hurd nem sokkal a mongol rendszerváltás után, 1993-ban alakult, tagjai mára neves, több díjjal kitüntetett zenészek, akik sok új mongol zenekar megalakulását is támogatták. Mérlegük jelenleg hat stúdióalbum, három koncertlemez és egy válogatásalbum. Mindezt természetesen úgy érték el, hogy zseniálisan jó rockzenét játszanak és a szövegeikben sem hódoltak be a globalizmusnak: a könnyűzenében népszerű angol nyelv helyett mongolul énekelnek, vállalva, hogy így kevesebb emberhez jut el a zenéjük. 
Részletesebben a koncertről a hajtás után:

2009. január 22., csütörtök

Nem feltétlenül köz-, de mindenképpen kívánatra: Hurd - Zuirleh argagui

Ugyan túl sok további információm nincs a Hurdról, amit tudtam, leírtam az előző bejegyzésben, viszont mivel ma megvolt az utolsó vizsga is, meg tudtam csinálni a kizárólag bemutatási céllal készült youtube-os Hurd-videókat.
Az 1000n jilt gans után a Zuirleh Argagui a legjobban sikerült összeállítás a Hurdtól, a tizenhat szám jelentős része több, mint hallgatható: kiváló zenét sikerült összehozniuk a lemezen. Csak úgy hallgatni is jó a kellemes hangulatú, lassabb és/vagy dallamosabb számokat, az egy-két eltévedt "zúzda" pedig zsonglőrzenének pont jó, lehet, hogy nem erre gondoltak, de a ritmusa tökéletes, a dallam hiánya meg elnézhető, nagyobb hangfalakon pedig akár megunt/útban lévő épületek lebontására is alkalmas. A három berakott szám persze a jobbak közül való, rockkedvelők hallgassátok :)
Néhány éven belül pedig remélem még a szövegeket is érteni fogom...
  1. Alag Nuden 3:56
  2. End neg l bishee 3:05
  3. Yag l cham shig 5:48
  4. Zevuun harts 4:16
  5. Alt 4:34
  6. Zuruud ungursun busgui 4:31
  7. Namuuhan orchlon 5:36
  8. Er busiin sum 4:03
  9. Bi durtai 4:41
  10. Tsoglog oyutan 4:10
  11. Bi amidarch chadna 5:04
  12. Tootoi sanagdah yum 6:46
  13. Zuirleh argagui 4:04
  14. Nuudlin kino teatr 5:22
  15. Hongor setgel 5:32
  16. Hugshin atman 4:46
összesen: 76 perc

Alag nuden:

Namuuhan orchlon:

Nuudlin kino teatr:

2009. január 20., kedd

Elektromos gitárok a mongol sztyeppén

Bár nem egy Altan Urag, de a Hurd is a kortárs mongol könnyűzene egyik meghatározója. Heavy metal - hard rock - akusztikus számokat játszanak, de jellegzetes mongol dallamokkal keverve, illetve a szövegeik is leginkább Mongóliáról és a család szeretetéről, tiszteletéről szólnak.
Az 1990-es rendszerváltás utáni nemzeti ébredés és az, hogy a lakosság mintegy fele huszonéves és fiatalabb, jó környezetet nyújt a hasonló műfajban alkotóknak, a Hurd is így vált népszerűvé, de nem csak Mongóliában, hanem Kína mongolok lakta részein is, ahol állítólag több koncertjüket betiltották már a kínai hatóságok (de hát arrafelé máshogy mennek a dolgok...).
Kifejezetten jellegzetes, könnyen felismerhető (nem csak a mongol nyelvű szövegek miatt) zeneviláguk meglepően sokszínű, egy lemezen is megfér egymás mellett a monoton zúzás és a lágy, akusztikus dallamok, de a két véglet között sok kellemes rockmuzsikát is lelhetünk. Ugyan nemzetközileg nem számítanak ismertnek, 2007-ben New Yorkban és Németországban is felléptek, remélem Magyarországra is eltévednek egyszer, elvégre testvérnépek volnánk szegről-végről... Addig is itt olvasható a Kormorán zenekar mongol turnéjának naplója, amikor is bizony a Hurddal együtt léptek fel Ulánbátorban. Egyébként az együttesnek elvileg van weboldala, de nekem egyszer sem sikerült betölteni még.
Alapvetően a Zuirleh Argagui című albumról szerettem volna írni, de mivel a Youtube-on nem volt fent egy szám sem a lemezről, ez majd akkor következik, amikor megcsinálom és feltöltöm a zenevideókat. Vagyis a hamarosan véget érő vizsgaidőszak után.
Addig kedvcsinálónak vagy elrettentőnek két szám:

13n aash:


Chono:

2009. január 13., kedd

Emerson, Lake & Palmer: Tarkus

A progresszív rock műfaját ismerőknek nem kell bemutatni a brit Emerson, Lake & Palmer triót, a The Nice, a King Crimson és az Atomic Rooster három tehetséges ifjú zenésze által szervezett formációt, a többiek kedvéért kivételt teszek :) Keith Emerson virtuóz billentyűsjátéka - gyakran egyszerre több hangszeren is játszott a koncerteken -, Greg Lake jellegzetes énekhangja és gitárjátéka, valamint Carl Palmer ütőhangszer-kezelése hamar ismertté tette őket, hát még ha Jimi Hendrix is csatlakozott volna negyediknek, mint azt egyesek valószínűsítik, ám ő sajnos az első közös próbájuk után három héttel elhunyt.
A Tarkus a második lemezük, a címet a Tarkus névre hallgató tatu-tank hibridről kapta, az ő történetét meséli el az első, azonos című szám, valamint a borító belső oldalán látható képsor. A hét tételes, húsz perc hosszúságú szám a bakelitlemez teljes első oldalát elfoglalta, a másik oldalon hat, a Tarkus témájához nem kapcsolódó számot találhatunk. Az utolsó, Are You Ready, Eddy? című dal érdekessége, hogy Eddie Offordnak, a hangmérnöküknek írták.
A Tarkus a könnyűzene történetének kiemelkedő állomása, s mint ilyen, valamilyen szinten ikonná is vált, mutatja ezt a motortank-festés, a (szerintem zseniális) Legotarkus, Tarkus öltönyös verziója az enyhét szatirikus webképregényben, de akár Mangatarkus is.

Számlista:
  1. Tarkus [Eruption, Stones of Years, Iconoclast, Mass, Manticore, Battlefield, Aquatarkus) (20:42)
  2. Jeremy Bender (1:50)
  3. Bitches Crystal (3:58)
  4. The Only Way (3:48)
  5. Infinite Space (3:20)
  6. A Time and a Place (3:01)
  7. Are You Ready, Eddy? (2:10)

2009. január 11., vasárnap

Altan Urag: Made in Altan Urag

Túlzás nélkül állítható, hogy a mongol Altan Urag a harmadik évezred egyik legegyedibb zenét játszó bandája. Hagyományos mongol hangszereken játszanak, a szintén tradicionális torokéneklés is egyik jellegzetességük a kéthúrú, lófejes hegedű mellett, melynek egy példánya a borítón is látható. Igaz, ez inkább egy alienre hasonlít... A karakteres, népzenei alapokra építkező, de saját szerzeményű dallamokat hagyománytiszteletet és ősi értékeket központba állító, mongol mitológiai témáktól sem mentes ének kíséri, természetesen mongol nyelven, ők nem hódoltak be a globalizációnak, dalaik nem angol nyelvűek. Külföldön viszonylag kevéssé ismertek, Magyarországon valószínűleg néhány tucatra tehető azoknak a száma, akik hallottak az Altan Uragról, bár a decemberben végre nálunk is bemutatott Mongol című film hatására, melynek a zenéje a finn Tuomas Kantelinen mellett az Altan Urag kézhegyét is magán viseli, talán világszerte egyre többen kezdenek érdeklődni irántuk.
A Made In Altan Urag az együttes második albuma, 2006-os megjelenési dátummal, többek között az ezen a lemezen is helyet kapott Хeх Толботон-t lehet hallani a filmben.

Számlista:

1. Intro
2. Requiem
3. Ижий Монгол / Mother Mongolia
4. Хeх Толботон / Blue Mark
5. Давалгаа / Waves
6. Хилийн Чанадад / Abroad
7. Ширээ нуур / Shiree Lake
8. RaKH II
9. “Араатан” featuring. Naran / Beast
10. Их Монгол / Great Mongolia
11. Outro




Хeх Толботон / Blue Mark

2009. január 9., péntek

Jethro Tull: J-Tull Dot Com

A kelta - klasszikus - rock - blues - jazz elemeket vegyítő, nevét a vetőgép feltalálójáról kapó együttes 1999-es lemezét választottam első valódi bejegyzésnek ide, mint egyik aktuális kedvencet. Ez az album már világzenei, főleg keleti hatásokat is tükröz, de az egyedülálló, Ian Anderson sajátos énekstílusának és fuvolajátékának köszönhető hangzásvilág a régi. A cím az együttes új weboldalára utal, stílusban az 1995-ös Roots to Brances albumhoz és Anderson szólóalbumához, a Secret Language of Birds-höz áll közel.

Az egyik kedvenc az albumról: Hunt By Numbers



Számlista:
  1. Spiral
  2. Dot Com
  3. AWOL
  4. Nothing @ All
  5. Wicked Windows
  6. Hunt By Numbers
  7. Hot Mango Flush
  8. El Nińo
  9. Black Mamba
  10. Mango Surprise
  11. Bends Like a Willow
  12. Far Alaska
  13. The Dog-Ear Years
  14. A Gift of Roses