A. C. Clarke-díj, drogok, virtuális valóság, elborult cyberpunk hangulat: a Vurt elkap, magával ragad, függővé tesz.Én nem tudom, hogy Jeff Noon mit szedett (gyanítom, hogy Philip K. Dick hagyatékában találta a receptet), mindenesetre sikerült valami olyat létrehoznia, amihez már engedély kéne. Leginkább az ilyen könyvek szolgáltatják a magyarázatot fizikailag káros szenvedélyektől többé-kevésbé mentes életemre: minek lőjem be magam, ha ilyesmit is olvashatok és ez még olcsóbb is?
Egyszer volt, hol nem volt, még a romos viskóvárosokon és a génmaniplált kutya-embereken is túl, volt egyszer egy ember, akit Hobartnak hívtak. Nem lehet sokat tudni róla, nagyjából csak annyit, hogy feltalálta a Vurtot. Hogy mi az a Vurt? Egyfajta virtuális valóság és drogos lebegés egyvelege, nem kell mást tenni a belépéshez, csak ledugni a nyelőcsőbe egyet a szép, színes tollak kupacából. Persze nem árt vigyázni, mert a különböző színkóddal jelölt tollak máshová vezetnek, van, amelyik egyenesen halálos, ráadásul ha a Vurtban meghalsz, akkor a valós világban is szevasz neked. A Vurtban el is lehet tévedni, vagy éppen bentragadni, ilyenkor az elveszített személlyel azonos értékű vurtlény érkezik a mi világunkba, mintegy csereként. Ez történt a Szelíd Szajrésok csapatával is: Firka elvesztette a húgát, cserébe megkapta Űrből-Jött-Izét, a vurtlényt, egy hatalmas darab élő drogot. Nyomukban zsaruk, körülöttük mindenféle furcsa szerzet; néha mint ha az egész világ be lenne kenve Vazzal. Izé és Desdemona visszacseréléséhez viszont Angol Vudu kell, egy nagyon nehezen beszerezhető cucc...
Kiadó: Agave
Kiadási év: 2005
Eredeti cím: Vurt
Fordító: Pék Zoltán
Oldalszám: 264