Rene Denfeld civilben bűnügyi nyomozó, de rövidebb írásai korábban is jelentek meg például a The New York Time Magazine-ban. Első regénye, Az elvarázsoltak hatalmas sikert aratott, többek közt megnyerte a francia Prix du premier roman étranger irodalmi díjat, illetve bejutott a Goodreads top 20-as listájára fiction kategóriában. Magyarul a Fumax Kiadó gondozásában jelent meg.
Két világ van. Az egyikben mi elolvassuk ezt a könyvet, sóhajtunk, hogy milyen borzalmas, este elmegyünk sörözni, és százhúsz forintért Twixet veszünk a sarki boltban. A másikban, Az elvarázsoltak világában, naponta háromszor csúsztatnak be a rács alatt valami ételnek csúfolt trutymót, az emberéletet szinte ingyen mérik, és örökre eltilthatnak az emberi érintés és a szabad ég látványának örömétől. A két világot csupán egy leheletnyi fal választja el egymástól, az átjárás mégis szinte lehetetlen.
![](http://2.bp.blogspot.com/-jq8R0hzOjvs/VUSckSsmXjI/AAAAAAAADF4/bPUR90iWwiA/s320/rene_denfeld_az_elvarazsoltak.jpg)
„Ez egy elvarázsolt világ. Más nem látja, csak én.” Elég abszurd kezdés, pláne amikor kiderül, hogy ez az elvarázsolt világ egy amerikai börtön halálsora, ahol a napfény látványának jogától örökre megfosztott rabok várják a kivégzésüket. A Molyon mágikus realizmus és fantasy címkét is kapott, de egyiknek sem nevezném: valami nagyon minimális mágia feltűnik benne, viszont én még mindig nem tudtam eldönteni, hogy ez „valódi” varázslat-e, vagy csak egy őrült elme képzelgésének szüleménye. De igazából nem is számít: maga a szöveg gyönyörű, a történet pedig annyira magába szippantja az olvasót, hogy eszében sincs azon bosszankodni, hogy ez egyáltalán nem az, amire számított.
![]() |
"A börtönben nem az számít, ki vagy, hanem hogy ki akarsz lenni." (kép forrása: Salford University Centre for Prison Studies) |
A hangulat illik a helyszínhez: sötét és komor. Bár sosem voltam börtönben, főleg nem amerikaiban, azt hiszem, az írónőnek nagyon jól sikerült megragadnia a halálsor mindennapjainak hangulatát. A börtönön belül működő korrupció, a rabok titkos levelezése, az emberi élet értéktelensége, a mindennapos erőszak vagy a halálsor lakóinak egyforma mindennapjai mind olyan dolgok, amikhez az olvasók nagy részének (remélhetőleg) soha nem lesz köze. A történet megértéséhez azonban nagyon fontosak ezek a képek, amik annyira magával ragadják az olvasót, annyira befurakszanak a fejébe, hogy mást nem is tűrnek meg maguk mellett: ez a könyv annyira magába szippant, hogy képtelenség valami mással párhuzamosan olvasni.
![]() |
"Még a szörnyetegeknek is van saját történetük." (kép: jayfeather02) |
Az elvarázsoltak sok dologról elgondolkodtat. Mi az idő? Hogyan lehet értelmezni egyáltalán? Mi az idő egy olyan rabnak, aki már a szabad eget, a napfényt, az esőt sem láthatja többet? Mi az idő az ügyvédeknek, akiknek az a feladata, hogy megmentsék őt? Hogy jut el egy ember odáig, hogy ilyen borzalmakat tegyen egy másikkal? Tényleg van, aki megérdemli a halált – erőszaktevők, sorozatgyilkosok, gyerekgyilkosok? És ha igen – haláluk előtt hogy kell bánni velük? Ha nem – akkor hogy fizessenek a bűneikért? És olyankor mi van, ha maga a gyilkos is már a kivégzést kívánja, mert a halálsornál bármi jobb? Van-e értelme úgy élni, hogy nem ismer, nem szeret senki? A történet nem ad válaszokat. Csupán kérdéseket tesz fel, és figyelmeztet, hogy valamennyien felelősséggel tartozunk egymásért. És megmutatja, hogy kedvesség és szeretet még ott is lehet, ahol végképp nem gondolnánk – a szörnyetegek között.
[Bori]
--
Kiadó: Fumax
Kiadási év: 2015
Eredeti megjelenés: 2014
Eredeti cím: The Enchanted
Fordító: Kleinheincz Csilla
ISBN: 9786155514197
Oldalszám: 224
Ár: 3095,- (borítóár) / 2250,- (Fumax webbolt)
--
Szeretnéd azonnal olvasni a legújabb bejegyzéseket? Iratkozz fel a blog feedjére, lájkold az oldalt a Facebookon, kövess a Twitteren vagy a Google+-on, és ha kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, a Molyon is figyelhetsz!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! :)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése