Ezúttal egy kicsit rendhagyó módon a mostanában olvasott újságokról írok egy bejegyzést. Ennek több oka is van. Egyrészt átlagban 150 oldal fölöttiek, tehát könyvvastagságúak (:D), másrészt érdekesek, harmadrészt színesítik a palettát. Tehát íme:

Az első a "magyar National Geographic",
A Földgömb tematikus száma. A Magyar Földrajzi Társaság lapja van olyan színvonalas, mint a nagy előd, még ha az éppen piros, egyébként zöld címlapkeret koppintásnak tűnik is. Persze kicsit rövidebb és drágább (viszont legalább szinte reklámmentes), de nem baj. A cikkek legalább annyira érdekesek, ez a közlekedésről szóló tematikus szám pedig különösen: a bolíviai
Uyuni-sósivatag vonattemetőjétől a budapesti kerékpáros közlekedés nem éppen szívderítő (bár javuló!) helyzetén és a Hold-Mars felszínén guruló űrjárműveken át a Dánia partjaihoz tervezett hétágú csillag formájú szuperkikötőig sok érdekes témát áttekint. Ez utóbbinak külön érdekessége, hogy eddig komoly befektetőnek csak a kínaiak jelentkeztek - azzal a feltétellel, hogy hét helyett ötágúnak kell lennie a csillagnak...

A mezőny másik magyar versenyzője a Besenyei Pétert címlapjára helyező
The Explorer. Nem olyan átfogó, mint A Földgömb, címéből adódóan sokkal inkább utazásokon van a hangsúly. Portói Red Bull Air Race, a Természetvédelmi Világszövetség
Vörös Könyve, nagy felfedezők és kalandorok, némi Izrael (ezúttal nem a háborús, hanem a turistás oldaláról),
Via Ferrata, az
Universidad de Salamanca és a repülés története. Nagyjából ez a felhozatal, viszonylag érdekes de azért lehetne jobb is.

A leginkább közismert talán a
National Geographic, mely több, mint száz éves fennállása során már számos alkalommal bizonyította, hogy minőségileg is magas színvonalat képvisel. Persze emiatt az elvárás általában nagyobb, mint a tényleges érték, de ettől függetlenül az esetek többségében évek múlva is érdekes olvasmányt kínálnak a cikkek, a képek pedig - némi kivétellel - hozzák a legendás szintet.
A novemberi számban a címlapra került moszkvai éjszakai életet bemutató cikken kívül a 2001 táján felfedezett, mostanában nagyobb nyilvánosságot kapott
mexikói kristálybarlangról, a fényszennyezés miatt eltűnő csillagfényes éjszakákról és az elefántfókákról lehet(ett) olvasni, magyar cikk a Kerepesi-temető bemutatása és interjú a Trianonig vezető útról. Az én ízlésemnek kicsit sok a 31 oldal reklám 168 oldalra, de hát nem rajtam múlik sajnos.

A szintén nemzetközi
GEO hasonlóképpen a mexikói kristálybarlanggal erősít, a tizennégy méteres szelenitkristály tényleg olyan téma, amit nem szabad kihagyni és legalább még több képen megcsodálhatjuk a természetnek ezeket a hihetetlen alkotásait. Hantik-manysik, bagolypapagájok, globalizáció, jegesmedvék,
matematikai egyenletek térbeli megjelenítése a többi főbb téma. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem a térbeli egyenletekről azonnal Hari Seldon ősradiánsa ugrott be (a részletekért ld.
Asimov: Alapítvány)...

És végezetül egy az eddigiektől eltérő kiadvány: az angol nyelvű, egyébként holland
Mark építészeti magazin. Az előző szám unalmassága után ez végre vizuálisan és a témák tekintetében is megkapóbb, bár a modern építészet exhibicionista jellegével nem igazán vagyok kibékülve. Egy-két szebb/jobb épület azért akad, az eddigiek alapján általános tendencia, hogy a nálunk viszonylag kevéssé ismert japán építészek a legkreatívabbak, illetve az ő épületeik tűnnek a leginkább élhető környezetnek a nyugatiak üveg-beton tájidegen monstrumai között. Nyugodtan szóljon, aki másképp gondolja, de szerintem a nyers beton minden burkolat nélkül rendkívül életidegen és határozottan visszataszító még látványra is, ennek ellenére valamilyen rejtélyes indíttatásból sokat mint művészi önkifejező eszközt használják a csupasz vasbetont, ellentmondva annak az egyszerű alaptételnek, hogy az épület azért készül, hogy az emberek jól érezzék magukat benne és a környezetében. Persze lehet, hogy én vagyok naiv és nem is ez a cél... Várom már azt az időt, amikor a rondábbnál rondább és minden harmóniát nélkülöző geometriai alakzatokat felváltják az organikus formák, sajnos jelenleg ilyesmire csak elszigetelt esetekben van példa.
Oldalszám (a statisztikába nem kerül be)
A Földgömb: 96
The Explorer: 114
National Geographic: 168
GEO: 130
Mark: 224
Egyébként csak 146 az oldalszámok átlaga, rosszul becsültem meg :) De most már nem javítok :D
VálaszTörlés