Dan Simmons legendát teremtett a Hyperionnal, a Hyperion bukásában beengedte az olvasókat a színfalak mögé, az Endymion majd' háromszáz évvel későbbi eseményei során pedig megmutatja, hogy mire lehet használni egy legendát.
A Háló megsemmisült, a legtöbb bolygó gazdasága összeomlott, teljes káosz alakult ki az emberlakta területeken, melyből - ahogy az ilyenkor lenni szokott - erős vallási hatalom nőtte ki magát, a zavaros időszak mellett köszönhetően annak, hogy a Hyperionon megtalálták a keresztségeket és használni kezdték őket, hogy valódi feltámadást adhassanak az igaz keresztényeknek. A Hyperion bukása óta viszont tudjuk, hogy a Shrike nem ilyen jövőből érkezett, valaminek tehát történnie kell a Pax hatalmával, és ezt a Keats-kibrid és Brawne Lamia lányának, Aeneának kell megtennie Raul Endymion segítségével, aki természetesen - a mitológiai Endymionhoz hasonlóan - ha egyelőre nem is király, de pásztor és vadász.
A Hyperion legendája - mely Martin Silenus költeménye képében beépült a helyi folklórba és tiltólistára került a katolikus egyház berkeiben - nagyon hamar valósággá válik a szereplők számára. Egy rég halottnak hitt zarándok indítja el Endymiont és a lányt útjukon, egy olyan úton, amelyet minden ismeret és józan ész alapján lehetetlen végigjárni. Ráadásul az egyház sem nézi tétlenül a hatalmára lehetséges veszélyt jelentő eseményeket, a Pax egyik tisztje, de Soya kapitány pápai parancsra azonnal a nyomukba ered, hogy bármilyen eszközzel, de elvigye a lányt a Vatikánba. A fanatikus pap-katonát a kor csúcstechnológiája segíti és a kínhalál sem tartja vissza célja elérésétől. Aenea, Endymion és android társuk, A. Bettik érdekes probléma elé néznek: hogyan lehet elmenekülni egy gyorsabb hajó elől, ami napokkal előttük érkezik meg az ugrás céljához?
(forrás: Uzi Berko) |
A regény szerkezete miatt az nem kérdés, hogy a főszereplők túlélik-e az utazást, az igazi izgalmat az jelenti, hogy milyen módszerrel tudják elkerülni a nyakukban lihegő vatikáni zsoldoscsapatot, milyen helyekre jutnak el és kivel-mivel találkoznak. Na meg - mire a részletekből egyébként a figyelmesebb olvasó is összerakja - Dan Simmons azért azt is megvillantja, hogy mi is áll az az egésznek a hátterében.
A. C. Clarke szerint "egy kellőképpen fejlett technológiát nem lehet megkülönböztetni a varázslattól". Simmons már a Hyperion bukásában megmutatta, hogy ami a Hyperion zarándokai számára misztikum és mágia, voltaképpen csak egy későbbi kor technológiájának terméke. Az Endymion (és nyilván a jövőre megjelenő Endymion felemelkedése) még egy lépéssel tovább megy: a kialakulás bizonyos lépéseit is megmutatja - ami, figyelembe véve, hogy megfelelő energia felhasználásával az időutazás is lehetséges, valószínűleg annál is kuszább, mint amilyennek tűnik. Látszólag ugyanannak a technológiának egyszerre több fokozata van jelen, ráadásul bizonyos szempontból mintha az újabb lenne elavult, kíváncsi vagyok, hogy ebből mennyit magyaráz el Simmons a negyedik részben.
A szereplők - nekem legalábbis - kevésbé érdekesek, mint a világ: túl sok fejlődést nem mutatnak és az interakciók is átlagosak . Ámbár jobban belegondolva pont ettől lesz életszerű minden ógörög és keatsi párhuzam ellenére a sztori.
Nem tudom, hogy a többfelé pletykált Hyperion filmből mi lesz (egy nyolc-tíz részes HBO sorozat jobbat tenne a történetnek), az viszont egészen biztos, hogy ebből hihetetlenül látványos filmet lehetne készíteni és a könyv szerkesztése is a szerző hasonló reményeire utal. Csak ne filmplakátos borítóval nyomják újra majd a sorozatot, ahhoz túlságosan is jó ez a dizájn... (Apropó borító: a Hyperion bukása köteten a fényes betűk elkezdtek lemállani és az Endymionnal kapcsolatban is olvastam ilyet, óvatosan forgassátok.)
Minden sci-fi rajongónak és a műfajjal még csak ismerkedőknek is ajánlom a négy részes sorozatot, rendkívül igényes és jól megírt munka.
--
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2012
Első kiadás: 1996
Eredeti cím: Endymion
Fordító: Huszár András
Oldalszám: 624
Ár: 3480,- (borítóár), 2610,- (Agavebolt)
Huhh, tegnap értem végére a könyvnek.
VálaszTörlésEgyszerűen... remek. Kavargott az egész az agyamban egy jó ideig, aztán már hajnali három körül muszáj volt aludnom. Nekem először a legjobban az arkangyal-hajók tetszettek a legjobban, végre nem az van, hogy pár óra alatt eljutnak bárhová, hanem iszonyatos árat fizetnek minden egyes ilyen utazásért.
Egy 10-12 részes minisorozatnak én is nagyon örülnék, a Trónok harca, és a Róma alapján meg lehet csinálni. A film remélem tényleg csak pletyka, ezt 3 órában sem lehet feldolgozni. Most gondoljuk csak el, hogy a hyperioni zarándokok történeteire jusson kb 30 perc (rövidebben nem tudom, hogy lehetne elmesélni), és máris 3 óra elmenne vele, amiben nincs benne a kerettörténet... Nekem legalábbis olyan volt Paul Duré története a bikurákkal, hogy abból simán kijönne egy óra legalább. Jaj, de jó lenne, ha sorozat lenne belőle...
Na igen, a távnyelő elegáns és stílusos, az arkangyal-hajós megoldás pedig amellett, hogy fokozza a bukás utáni "barbarizmus" érzését, nagyon erős és hatásos ötlet. Simmonsnál persze egyébként sincs hiány ilyesmiből.
TörlésA film látszólag behalt, legalábbis nem nagyon vannak új infók körülötte, viszont ha netán elkészül, akkor ráadásul egyből a tetralógia első két kötetéből, vagyis nem lesz igazán idő semmire: http://hyperionmovie.com/hyperion-movie/movie-facts/movie-information-82