Jacek Dukaj: Más dalok

Jacek Dukaj neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt: a Más dalok a harmadik könyve, ami a Typotex Kiadó Science in Fiction sorozatában megjelent. És bár az előző két kötet (Zuzanna és a világmindenség, Extensa – regény az EPR-paradoxonra) is kifejezetten színvonalas volt, Dukaj legújabb könyve nem csak terjedelemben, hanem minőségben is felülmúlja mindkettőt.

A könyv olyan egyedi hangvételűre sikeredett, hogy még most is azon gondolkodom, milyen műfajba lehetne besorolni (hiába, vannak hátrányai is a rendszerezni szerető, biológus beállítottságú agynak). Sok mindenből van benne egy csipetnyi: fantasy, fűszerezve egy kis alternatív történelemmel, bőven meghintve filozófiával és egy kevés sci-fivel. Bár utóbbit mai mércével mérve talán nem is neveznénk tudományosnak: inkább mintha valamelyik korábbi században íródott science fiction regény lenne, ebből a szempontból egy kicsit például Catherynne M. Valente The Habitation of the Blessed-jére hasonlít. A Más dalok nehéz olvasmány, terjedelme, szövege és mondanivalója miatt is. 

Képzeld el egy pillanatra, hogy Krisztus meghalt a kereszten és nem támadt fel három nap múlva. A kereszténység nem lett állam-, sem világvallás. Nem voltak keresztes hadjáratok, kimaradt Európa sötét középkora – sőt, az öreg kontinens elmúlt kétezer éves történelmének nagy része. Az európai kultúra alapjait az ókori görögök határozzák meg, ami a szókincsben, a gondolkodásmódban, és filozófus-hivatkozások számában is megmutatkozik. Sokszor nehéz szétválasztani, hogy mi (ki) létezett a mi világunkban is, és mi az, ami csak Dukaj agyának szüleménye, úgyhogy ókori görög filozófiában jártas olvasók határozott előnnyel indulnak a mű olvasása és értelmezése során (én nem sorolom magam közéjük, ennek ellenére rettenetesen élveztem a könyvet). Ebben a világban Afrika nem a fekete kontinens, ami kiszipolyozása után jóval a többiek után lemaradva kullog a „civilizációs sorban”, hanem a világ központja: a történet idején, Róma bukása után ezerkétszáz évvel, a bolygó legpompásabb és legmodernebb városa Alexandria. 

„Az alexandriai könyvtár nem égett le, és a modern világ legnagyobb tudástárának számít”

Eddig tart az alternatív történelem, és itt kezdődik a fantasy (persze a műben ez nem különül el ilyen élesen). A történet főhőse Hieronim Berbelek, a bukott hadvezér, aki (amúgy győzelemnek is beillő) veresége után nem csak hadseregét, hanem személyiségének erejét, azaz Formáját is elvesztette. A Forma ennek a világnak az alakító ereje: minden ember rendelkezik vele, csakhogy kinek erősebb, kinek gyengébb. Az erősebb Formájú emberek befolyásos arisztokraták, kereskedők, arészek, a legerősebbek kratisztoszok lesznek, míg a gyengébb Formájúakból duloszok (szolgák) vagy egyéb, hétköznapi munkát végző emberek válnak.

A cselekmény nem száguld eszeveszett sebességgel, de azért az olvasó szorgalmasan kapkodhatja a fejét és ráncolhatja a homlokát. Dukaj ugyanis nagy gondot fordított rá, hogy részletesen bemutassa az alternatív világot, amire egyébként nagy szükség van, hiszen a belerázódáshoz az időn kívül nem árt egy-két kapaszkodó sem. A filozófián kívül előkerülnek a társadalomtudományok és elég sajátságos formában, de a matematika, fizika és biológia is. Szerencsére (?) van, ami nem változik: a politikai és pénzügyi cselszövések és csatározások talán minden ember által lakott valóságban egyformán jelen vannak. Kapunk ezekből is bőven, egy idő után már nehéz is követni, hogy ki kit ver át tulajdonképpen, kinek erősebb a Formája és ki miért hazudik. Az eseményeket és párbeszédeket hosszas leírások, elmélkedések szakítják meg, aminek eredménye, hogy a könyv annyira magába szippantja az olvasót, hogy a végén alig hajlandó elszakadni tőle. A regény által ihletett gondolatfoszlányok, álommaradékok, megválaszolatlan kérdések még napokig hajlamosak lebegni a tudatos gondolatok határán, szóval vigyázat: függőséget okozhat!

„A rózsaszín árnyalatú Holdon egy száműzött kratiszta által alapított kolónia virágzik”

Az író a fantasztikus világépítés mellett (ez az első alternatív történelmi regényem, ami nem a mai világ valamilyen, kissé eltérő verziójára fut ki) a karaktereket is zseniálisan alkotta meg. Erre a legjobb példa Hieronim Berbelek, aki lehetőséget kap arra, hogy bosszút álljon Moszkva kratisztoszán, aki derékba törte sztratégoszi karrierjét. Jellemének változása, ahogy lassanként magára ölti az új Formáját, gyönyörűen végigkövethető az egész történeten, még az olyan árnyalatnyi változások is, amiket csak a gondolatai közt lehet tetten érni. Ráadásul mindezt Dukaj utánozhatatlan, magával ragadó stílusában. A fordítás pedig fantasztikus, le a kalappal Mihályi Zsuzsa előtt!

A Más dalok nem könnyed kikapcsolódás, viszont izgalmas agytornára hívja az olvasót. Különleges olvasmány, az idei top10-es listán biztosan ott a helye. 

[Bori]

--

Kiadó: Typotex

Kiadási év: 2015

Eredeti megjelenés: 2003

Eredeti cím: Inne pieśni

Fordító: Mihályi Zsuzsa

Borító: Dukai István

ISBN: 978 963 279 408 2

Oldalszám: 648

Ár: 3900 Ft,- (borítóár) / 2925,- (Typotex webbolt) / 2268,- (e-könyv)

--

Szeretnéd azonnal olvasni a legújabb bejegyzéseket? Iratkozz fel a blog feedjére, lájkold az oldalt a Facebookon, kövess a Twitteren vagy a Google+-on, és ha kíváncsi vagy, hogy mit olvasok éppen, a Molyon is figyelhetsz! 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! :)