A jövő hét végén, április 19-22. között lezajló Könyvfesztiválra megjelenő sci-fi és fantasy címeket összegző bejegyzések harmadik és utolsó részéhez érkeztünk. Az első és második bejegyzéssel együtt reményeim szerint sikerült teljes képet alkotni, sajnos sok kiadó nem jelzi külön, hogy az előkészületben lévő kiadványaik mikor jelennek meg pontosan, illetve néhányan ott sem lesznek. Mindazonáltal ezekből is egész kellemes bevásárlólista állítható össze, amihez nem árt figyelembe venni azt sem, hogy az 500 forintos belépőjegy levásárolható.
Vasárnap 16:00-kor pedig legyetek az újpesti rakparton a Szt. István parknál, ahonnan több ezer másik bringással eltekerhettek a Városligetbe az idén tavaszi Critical Mass keretében, ott pedig a füvön piknikezve olvasgathatjátok az új szerzeményeket.
A. és B. Sztrugackij: A hétfő szombaton kezdődik (Metropolis Media)
A név a Galaktika/Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadóját takarja, akik elég jó dolgokat szoktak megjelentetni, csak általában túl drágán és gyakran a minőség is hagy kívánnivalót maga után. Ez a könyv érdekesnek tűnik, a Sztrugackij tesók kevésbé ismert oldalát mutatja be (elvégre ők inkább sci-fiben alkottak maradandót) és a fülszöveg alapján jó lenne begyűjteni. Azért én most óvatos leszek és elolvasok néhány kritikát, mielőtt belevágnék...
Fülszöveg:
A varázslók és boszorkányok a régi időkben jobban jártak, ha nem verték nagydobra, milyen mesterséget gyakorolnak, amennyiben nem akarták egy füstölgő máglya hegyiben találni magukat. Ma már természetesen felvilágosultabb korban élünk, senkit nem égetnek meg többé – ezt a feladatot mindenki saját maga végzi el a vállalkozások és adók világában. Sőt a mágia akadémikus kereteket kapott, megalakult a BOVATKI: a Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézete. Itt konferenciákat tartanak, disszertációkat és jelentéseket írnak, az intézmény folyosóin az ember ősi istenekbe botolhat, a munkavédelmi oktatás részét képezik a babonaságok, és nehezebb napokon még a pokol kapuja is megnyílhat.
Szása Privalov, a fiatal programozó mit sem sejtve lép munkába ezen az igen különös helyen, de hamarosan már azon sem csodálkozik, ha egy beszélő kandúr kerül az útjába vagy személyesen Merlin jelenik meg kénszagú villámlás közepette a laborban.
A Sztrugackij fivérek a hivatali bürokrácia útvesztőinek beható ismeretében kacagtató szatírát írtak az irathalmokba fúló emberi fantázia lázadásáról. A regény most először jelenhet meg csorbítatlanul, teljes egészében, és hányatott keletkezésének krónikáját exkluzív szerzői utószó taglalja.
--
Kersti Kivirüüt: Okkultisták klubja (Metropolis Media)
Észt szerzőtől semmit nem olvastam még. Ezt pótolandó, a barbiszínű, anime-emófigurás borító ellenére végigrágnám, de szigorúan otthon, vagy öregnénisen reklámújságba csomagolva. Valószínűleg inkább ifjúsági kalandregény, de simán lehet olyan érdekes, hogy a magamfajta szőrös
Fülszöveg:
Nem mindennapi hely Vana-Kuuste, az észtországi városka: az itteni gyerekek iskolája valaha egy uradalom fényes kastélya volt, a település határában pedig ősi sírhalom magasodik, melyet számos legenda övez. A fiatal, végtelenül kíváncsi történelemtanárnő, Erika és lelkes diákjai a titkok nyomába erednek, ám az ártatlan, játékos felderítésnek induló kaland hamarosan komolyra fordul. Ép ésszel megmagyarázhatatlan, tragikus esetekre derül fény a múltból, s a kis csapat egyre hátborzongatóbb események középpontjában találja magát. Mindinkább úgy tűnik, nem pusztán a túlfűtött fantázia játékáról van szó – nyughatatlan lelkek kóborolnak a kastély és a sír környékén. A kalandvágyó fiatalokból szerveződő Okkultisták Klubjának tagjaira hárul a feladat, hogy megfejtsék a múlt titkait, és legyőzzék az átkot…
Az észt írónő, Kersti Kivirüüt regénye első ízben olvasható magyar nyelven, s igazi különlegesség: rengeteg érdekességet tár olvasói elé Észtország történetéről, a kelták rejtélyes világáról – mindezt egy fordulatos, misztikus történetbe ágyazva.
--
Arthur C. Clarke – Gentry Lee: Bölcső (Metropolis Media)
A. C. Clarke egyértelműen az egyik legjobb sci-fi író, Gentry Lee pedig a Ráma II-ben mutatta meg, hogy mit tud (nem eleget). Kettejük közös munkája remélhetőleg finomodott azóta és nem csak a borítón dominál Clarke neve (Lee rajta sincs?), hanem a szöveg is inkább az ő stílusához áll közel. Elolvasnám, bár a fülszöveg alapján Raj-koppintásnak tűnik.
Fülszöveg:
Fülszöveg:
Egy regény a különböző értelmek különbözőképpen működő logikájáról; egy regény néhány emberről, akiknek napok leforgása alatt ki kell szakadni hétköznapi gondokkal teli világukból, hogy egész civilizációnkat képviseljék; egy regény az első kapcsolatfelvételről.
Carol Dawson újságírónő az után nyomoz, vajon a cetek különös viselkedésének a Florida környéki vizekben lehet-e köze egy félresikerült katonai rakétakísérlethez. Amikor azonban kihajózik a Mexikói-öbölbe, búvármerülése során valami egészen mást talál: egy ismeretlen, de egészen biztosan nem földi eredetű tárgyat, amely súlyos veszedelmet szabadíthat az egész emberiségre.
Az SF többszörös díjnyertes klasszikus „nagy öregjének” és a NASA rakétamérnökének közös regénye eredetileg felkérésre íródott, forgatókönyv formájában, ám a film a szokásos hollywoodi huzavonák miatt sosem készült el. A történet le sem tagadhatná eredetét, triviális alaphelyzetből kiindulva folyamatosan adagolja a rejtélyeket és a feszültséget, míg végül látványos akciókavalkáddal jut el a végkifejletig. Közben az olvasó sok mindent megtudhat a színes szereplőgárdáról, a tenger élővilágáról és a modern haditechnikáról.
„Ez a víz alatti kaland fantáziadússágában a 2001-gyel vetekszik… Tele intrikával, akcióval, romantikával, és Clarke legemlékezetesebb szereplőivel.”
– United Press International
„Ideális olvasmány azoknak is, akik rendszerint nem kedvelik a science fictiont.”
– New Orleans Times-Picayune
--
Diane Carey: A Broken Bow-incidens (Szukits)
Star Trek-téren nem vagyok igazán otthon. Láttam a 2009-es mozifilmet és olvastam egy mangát, de azon kívül hidegen hagy, mint minden rétestészta-módjára nyúló sorozat. Filmes borító, kissé kusza, semmi extra. Ha sorozatterv, akkor elmegy, ha nem, akkor béna. Beleolvasnék, de különösebben nem vonz, a rajongóktól elnézést, simán lehet, hogy marha jó.
Fülszöveg:
Az emberiség első, 5-ös fokozatra képes csillaghajójának tesztútvonalát megváltoztatják, amikor az oklahomai Broken Bownál lezuhan egy ismeretlen űrhajó. Kiderül, hogy a jármű utasa egy klingon, aki súlyosan megsérült a földet érést követően. Az Enterprise NX-01 kapja a feladatot, hogy hazaszállítsa az idegent. Azonban útközben a hajót támadás éri, és a sebesült klingont elrabolják a titokzatos sulibanok. Jonathan Archer kapitány, ellenszegülve vulkáni tanácsadójának, T’Polnak, a támadók nyomába ered. Az embereknek először kell helyt állniuk a csillagok világában, Archernek pedig meg kell tanulnia megbízni T'Polban, hogy sikeresen végrehajthassák első küldetésüket.
A 2001 és 2005 között forgatott Enterprise címû sorozat a Föderáció kora elõtt játszódik, amikor az emberiség még csak ismerkedik a csillagokkal. Archer kapitány és legénysége veti el a magvait annak a világnak, melyben a késõbbi évszázadok Star Trek sorozatai játszódnak. Ez a könyv a tv-széria elsõ epizódját dolgozza fel.
Imre Viktória Anna: Az Őrült Hold alatt (Ulpius)
Na erre nem tudom mit írjak. A borító tulajdonképpen tetszik, a kezdeti idők után irodalmi értékeket nélkülöző könyvek kiadására ráálló Ulpiusnál a tervező felülmúlta önmagát. Ámbár azt olvastam, hogy a szerző maga illusztrálja a műveit, ebben az esetben valószínűleg őt illeti a dicséret. A tartalom meg lehet nagyon rossz, de váratlanul jó is, az első fejezet alapján inkább az enyhén túlírt, de semleges felé hajlik a mérleg. A célközönség nyilván nem én vagyok, noha a fülszöveg szerintem is érdekes lehetőségeket sejtet, ebbe is beleolvasnék, szeretem a pozitív csalódásokat.
Fülszöveg:
Milyen lehet az állandósult káoszban élni?
Mia hosszan mesélhetne erről, elvégre egész életét az éjszakánként átalakuló Nioba városában töltötte. Barátokat, családokat szakít el egymástól ez a különös, önálló akarattal bíró hely, és titkát még senkinek nem sikerült megfejtenie - legalábbis eddig.
Amikor Mia véletlenül belebotlik a mogorva, embergyűlölő tudósba, Lancasterbe, merész döntést hoz: az ismeretlent választja a férfi oldalán. Éppen csak arra nem számít, hogy az izgalmasnak ígérkező kutatás egy számára új, sötét világba vezet, amelyben a tudomány szorosan összefonódik a mágiával, az égitestek pedig nem egészen azok, aminek látszanak.
A Bölcső mondjuk nem lehet Raj-koppintás abból a szempontból, hogy az előbbi 1988-ban jelent meg (amúgy magyarul is volt már a mostaninál korábbi kiadása), míg a Raj 2004-ben. Mindazonáltal szerintem is jobb lehet az utóbbi, legalábbis az nekem is tetszett, míg a Bölcsővel kapcsolatban úgy is szkeptikus vagyok (még nem szereztem be és nem olvastam), hogy egyébként Clarke egyike a legnagyobb kedvenceimnek. A Ráma II amúgy nekem sem tetszett annyira, de azt olvastam a neten, hogy a harmadik és negyedik része jobban sikerült a történetnek, úgyhogy remélem, hogy sikerül a Szukitsnak(?) belátható időn belül kiadnia magyarul. (Anno, még a 2. kötet bejelenése előtt beszereztem a 2-3-4. regényt angolul, amikor már feladtam a reményeimet azzal kapcsolatban, hogy valaha is meg fognak jelenni magyarul, de sajnos nem tudok elég jól, számomra kielégítő módon eleget értve és gyorsan olvasni angolul, így még nem kezdtem bele a 3. kötet olvasásába.)
VálaszTörlés(... "bejelenése"=megjelenése természetesen, bocs az elírás miatt)
VálaszTörlésEgyébként láttam egy másik bejegyzésedben, hogy téged is megfogott a Vének háborúja (legalábbis amennyit addig olvastál belőle akkor), azt én most fejeztem be, és szerintem is nagyon jó könyv volt. A bemutatóján amúgy - és ezért hoztam fel, ha már a Ráma-folytatásoknál is ez lehet a helyzet - azt mondták múlt hét csütörtökön a Tündérgyárban, hogy a 2. része nem sikerült olyan jól, de a 3. és 4. rész ott is jobb lett az első folytatásnál, szóval remélhetőleg az Agave hozza majd a többi kötetet is megbízhatóan, illetve - az ott mondottak alapján - nem kell(ene) csüggedni, ha esetleg majd nem tetszene annyira a második rész. :)