H. P. Lovecraft: Holdárnyékban

A horror soha nem volt igazán az én műfajom, de Lovecraftot annyian dicsérik, ráadásul kedves barátaim is megleptek ezzel a könyvvel még vagy egy hónapja, fennállásom huszonkettedik évfordulójának alkalmából, úgyhogy muszáj volt elolvasnom.

Kellemesen csalódtam. Persze a sablonok gyakorlatilag azonosak mind a nyolc novella és az egy kisregény esetében, gyakran még a helyszín is, nagyrészt mégis szórakoztatóak, bár a következő fordulat már előre sejthető. A kötetindító kisregény az állítólag nagyon híres Árnyék Innsmouth fölött, igazság szerint én akkor hallottam róla először, amikor elakadtam az Oblivion című fantasy-játékkal és nekiálltam keresgélni a neten, aztán az egyik oldalon kiderült, hogy ez a kisregény inspirálta a Shadow Over Hackdirt küldetést.

Innsmouth egy néhány száz éves kisváros valahol az Egyesült Államok partvidékén és arról nevezetes, hogy a környéken furcsa dolgok történnek. Legalábbis Lovecraft bizarr képzeletvilágában. A városka lakói furcsa, mélységlakó halembereket istenítenek és genetikailag kereszteződnek is velük (nem tudtam árnyaltabban megfogalmazni), de a szomszéd városkában, Arkhamben (hm...Arkham Asylum a Batmanben...) és úgy általában a vidéken rendszeresek a mindenféle emberi mutációk, sátánista szertartások, kannibalizmus, barlanglakó szörnyek és ami még a témában elképzelhető. A történetek főszereplője általában az író, aki egyes szám első személyben mondja el, hogy mi történt vele, általában kimondhatatlanul (megnevezhetetlenül) borzalmas dolgok, melyek hatására rendszerint el kéne, hogy veszítse a józan eszét, de ez nem történik meg, amin ő maga is csodálkozik. Meg az olvasó is. Nagyobb mennyiségben, kampányszerűen ezért nem is fogyasztható az ilyesmi irodalom, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy nekem is egy hónapig tartott keresztülrágni magamat ezen a háromszáz oldalon.

Kiadó: Valhalla Páholy

Kiadási év: 1999
Eredeti cím: - (a kötetet valhallásék állították össze)

Fordító: Kornya Zsolt

Oldalszám: 299