A magyarul A nyolcadik utas: a Halál címen ismert Alienre, Ridley Scott Oscar-díjas remekművére, mára komplett franchise épült és az egyik legkultikusabb sci-fi filmmé vált. Nem meglepő, hogy a filmsorozat sikerén felbuzdulva minél több bőrt le akartak húzni Ripley megpróbáltatásairól, így a filmek könyvregények formájában is megjelentek.
Ezzel természetesen nem lett minőségileg több a science fiction irodalom, azonban érdemes elolvasni, mert a filmélményen ugyanakkor nagyon sokat dob.
A sci-fi könyvek legnagyobb – és talán egyetlen – hátránya a sci-fi filmekkel szemben a vizualitás: legyen bármennyire is részletes egy leírás, nehéz elképzelni egy idegen lényt vagy bolygót pusztán a szavak alapján (és ez általában a fantasyre is igaz). Ugyanakkor, mint minden könyvnek, megvan az az előnye, hogy a szereplők fejébe látunk, jobban megértjük a szándékaikat és motivációkat.
Aki nemrég unalmában végig pörgette az Alien-sorozatot, pontosabban annak az első négy részét még Ripley-vel, az ne kezdjen bele a könyvek olvasásába (kivéve, ha a negyedik részről van szó, de erről majd később).
A regények teljes egészében a filmek forgatókönyvét követik – gyakorlatilag olyanok, mint a részek rendezői változatai. Vannak bennük plusz információk, és az idegenekről is pontosabb képet kapunk, de önmagukban nem többek egyszerű, szórakoztató történeteknél, a filmek kiegészítőiként működnek igazán jól.
A 250-350 oldalas köteteket pár óra alatt végig lehet pörgetni. Ha nem, vagy csak régebben láttuk a filmeket, akkor abszolút szórakoztató, egyszer olvasható sci-finek tökéletesek. Ha pedig utána megnézzük a filmeket (ahogy én is tettem), a háttér-információknak köszönhetően még a filmélményen is sokat javítanak.
Az első két film önmagában is jó, viszont a harmadik és negyedik már messze volt ezek szintjétől, ráadásul a vágás sem tökéletes – sok szempontból egyszerűen érthetetlenek. A regényekben azonban a kérdéses dolgok is el vannak magyarázva, különösen a negyediket érdemes elolvasni a film megnézése előtt, ott kulcsfontosságúak a karakterek gondolatai és érzései, amit egyszerűen nem tudtak visszaadni a színészek.
Ha pedig ennél mélyebben is érdekel a savas nyálú gyilkológépek univerzuma, nem kell megállni a negyedik kötet után sem: rengeteg további, ebben a világban játszódó regény és képregény közül lehet választani. A filmregények a Prometheushoz készült, kizárólag Japánban megjelent történet kivételével itthon is elérhetőek, a Predatorral bővített univerzum pillanatnyilag magyar nyelven hetvennél is több történetet számlál.
Az Alien-filmekre épülő regénysorozat irodalmi szempontból távolról sem kiemelkedő, de van annyira szórakoztató, mint a filmek, és nem is telik sokkal több időbe elolvasni őket.
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2015
Eredeti megjelenés: 1979, 1986, 1992, 1997
Eredeti cím: Alien, Aliens, Alien 3, Alien Resurrection
Fordító: F. Nagy Piroska, Farkas Veronika
Beleolvasó: scribd (23 oldal)
Ezzel természetesen nem lett minőségileg több a science fiction irodalom, azonban érdemes elolvasni, mert a filmélményen ugyanakkor nagyon sokat dob.
A sci-fi könyvek legnagyobb – és talán egyetlen – hátránya a sci-fi filmekkel szemben a vizualitás: legyen bármennyire is részletes egy leírás, nehéz elképzelni egy idegen lényt vagy bolygót pusztán a szavak alapján (és ez általában a fantasyre is igaz). Ugyanakkor, mint minden könyvnek, megvan az az előnye, hogy a szereplők fejébe látunk, jobban megértjük a szándékaikat és motivációkat.
Aki nemrég unalmában végig pörgette az Alien-sorozatot, pontosabban annak az első négy részét még Ripley-vel, az ne kezdjen bele a könyvek olvasásába (kivéve, ha a negyedik részről van szó, de erről majd később).
A regények teljes egészében a filmek forgatókönyvét követik – gyakorlatilag olyanok, mint a részek rendezői változatai. Vannak bennük plusz információk, és az idegenekről is pontosabb képet kapunk, de önmagukban nem többek egyszerű, szórakoztató történeteknél, a filmek kiegészítőiként működnek igazán jól.
A 250-350 oldalas köteteket pár óra alatt végig lehet pörgetni. Ha nem, vagy csak régebben láttuk a filmeket, akkor abszolút szórakoztató, egyszer olvasható sci-finek tökéletesek. Ha pedig utána megnézzük a filmeket (ahogy én is tettem), a háttér-információknak köszönhetően még a filmélményen is sokat javítanak.
Az első két film önmagában is jó, viszont a harmadik és negyedik már messze volt ezek szintjétől, ráadásul a vágás sem tökéletes – sok szempontból egyszerűen érthetetlenek. A regényekben azonban a kérdéses dolgok is el vannak magyarázva, különösen a negyediket érdemes elolvasni a film megnézése előtt, ott kulcsfontosságúak a karakterek gondolatai és érzései, amit egyszerűen nem tudtak visszaadni a színészek.
Ha pedig ennél mélyebben is érdekel a savas nyálú gyilkológépek univerzuma, nem kell megállni a negyedik kötet után sem: rengeteg további, ebben a világban játszódó regény és képregény közül lehet választani. A filmregények a Prometheushoz készült, kizárólag Japánban megjelent történet kivételével itthon is elérhetőek, a Predatorral bővített univerzum pillanatnyilag magyar nyelven hetvennél is több történetet számlál.
Az Alien-filmekre épülő regénysorozat irodalmi szempontból távolról sem kiemelkedő, de van annyira szórakoztató, mint a filmek, és nem is telik sokkal több időbe elolvasni őket.
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2015
Eredeti megjelenés: 1979, 1986, 1992, 1997
Eredeti cím: Alien, Aliens, Alien 3, Alien Resurrection
Fordító: F. Nagy Piroska, Farkas Veronika
Beleolvasó: scribd (23 oldal)
Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot a Facebookon és oszd meg ismerőseiddel is! :)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése