Jókora példány Vernor Vinge regénye, nyolcszáz oldal és majd' egy kiló. A tartalom viszont már közel sem ilyen súlyos: a Tűz lobban a mélyben űropera a javából, hatalmas távlatokkal, űrutazással, színes, idegen civilizációkkal és soha nem látott lényekkel, kalandokkal, világokat fenyegető veszéllyel. Terjedelméhez képest viszont meglepően gyorsan olvasható, persze ha az ember épp a vizsgaidőszak legdurvább részében akarja elolvasni, az nem javít a haladási tempón.
Fantáziadús és szórakoztató regény, ráadásul abszolút hiánypótló a magyar könyvpiacon, Vinge új színt ad a minőségi magyar nyelvű SF-hez és teszi mindezt olyan intellektussal, mely a legjobb szerzők között is ritkaság.
A Straumli Birodalom kutatói egy elhagyatott archívumot találtak valahol a galaxis Kívül zónáján kívül, az anyagot feltárni hivatott kutatóállomás pedig valami olyasmit is kiszabadít az évmilliók óta porosodó adathordozókból, amit nem lett volna szabad. A kvantumtárolókból eleinte lassan, de egyre gyorsulva valami ősi, gonosz entitás szivárog, mely elől épp az utolsó pillanatban kísérelnek meg elmenekülni a kutatók két hajón: az egyik megsemmisül, de a másik, fedélzetén százötven, hibernált gyerekkel és a feltételezett ellenszerrel megmenekül és gyakorlatilag az egész zónát átszelve egy emberi életre is alkalmas, de teljesen másféle lényeknek otthont adó bolygón hajt végre kényszerleszállást. A frissen reprodukálódott ősi hatalom fenyegetésének híre szétterjed a civilizált bolygók lakossága között és csakhamar kiderül, hogy ebben az esetben nem egy közönséges rosszindulatú szuperintelligenciáról van szó, hanem esetleg olyasmiről, ami az egész ismert világ végét jelentheti.
A Tejút oldalnézetből |
A Tejút felülnézetből, a zónák belülről kifelé: 1. Gondolattalan Mélység, 2. Lomha Zóna, 3. Kívül |
Vernor Vinge hatalmasat alkotott a zónákra osztott galaxissal: ebben a világban a galaxis belső területeit magában foglaló Lomha Zóna, ahol egyébként a mi bolygónk is található, csak korlátozott szellemi és technológiai fejlődésre alkalmas. Kifelé haladva viszont egyre fejlettebb megoldások is használhatóak: fénynél gyorsabb haladás, antigravitáció, mesterséges intelligenciák és még ki tudja, mi minden - ez a Kívül. A Kívülön kívül található Transzcendencia pedig pontosan az, amit a név sugall: belsőbb vidékekről nézve isteni intelligenciák és csodák helye, gyakorlatilag szingularitás. A galaxis magjában pedig a Gondolattalan Mélység sűrűsödik, ahova jószántából senki nem merészkedik. Ha egy civilizáció elér bizonyos fejlettségi szintet, persze lehetősége nyílhat kifelé utazni és így zónát váltani, van is példa transzcendenssé lett fajokra, de jobbára aki valamelyik belsőbb régió szülötte, ott is fog elpusztulni..
A Straumli Birodalomból származó Ravna Bergsndot éppenséggel fordítva járja meg az utat: csak Mételyként emlegetett gonosz hatalom pusztításába belekeveredve akaratlanul is kulcsszereplőjévé válik az eseményeknek, amikor menekülni kényszerül egy Pham Nuwen nevű különös emberrel két, páfrányszerű "szkródutas" hajóján és útjuk a hajótörést szenvedett gyerekek bolygójára vezeti őket, egyenesen a Lomha Zónába.
A Sávon Kívül II. (az első kiadás borítója, Boris Vallejo festménye) |
Hajójuk zuhanásnak éppen hogy csak nem nevezhető földet érése után két ébren lévő gyerek, a nyolc éves Jefri és a tizennégy éves Johanna belecsöppen a helyiek középkori jellegű kultúrájába, ráadásul két ellenséges csoporthoz kerülnek, melyek megszállottan igyekeznek felülkerekedni egymáson. A kultúrsokk garantált: nem csak hogy kiszakadnak a megszokott, magasan fejlett világukból és középkori viszonyok között kénytelenek boldogulni, de foglyul ejtőik is olyanok, melynél alig lehet szokatlanabbat elképzelni. A csoporttudatú, kutyához hasonló falkák messze az egyik legötletesebb idegen faj, amiről valaha olvastam és a kötet legjobb karakterei is közülük kerülnek ki. Tulajdonképpen érdekes lenne egy regény, ami csak ezen a világon játszódik, talán a sorozat következő része ilyen lesz, mindenesetre kíváncsian várom.
Egy "tüskés" két tagja (rajz: Itzcoatl34) |
A történet két szálon fut: a falkák világa éles kontrasztot mutatva váltakozik Ravnáéval, melyet időnként a galaktikus internetnek megfelelő Hálón terjedő üzenetek szakítanak meg, a különféle véleményekkel, vitákkal léptéket adva az eseményeknek. A nyolcszáz oldal elsőre ijesztő és elolvasva, történetközpontúan szemlélve némiképp indokolatlannak is tűnik. De szükség van rá: Vinge hatalmas fantáziája és jó mesélőképessége nélkül talán negyedekkora lenne a kötet, viszont senkit sem érdekelne. Ilyen formában viszont hosszú ideig tartó, érdekes olvasmány, szívesen ajánlom bárkinek.
Ha van sci-fi kedvelő ismerősöd és még mindig nincs meg a karácsonyi ajándéka, szaladj el holnap délelőtt egy könyvesboltba és tedd kosárba ezt :)
--
Kiadó Ad Astra
Kiadási év: 2012
Eredeti megjelenés éve: 1992
Eredeti cím: A Fire Upon the Deep
Fordító: Tamás Gábor
Oldalszám: 808
ISBN: 978-615-5229-20-6
Ár: 3990,- / 2795,- (Ad Astra webbolt), 199,- (e-könyv)
--
A Szubjektív Kultnapló a Facebookon is elérhető. Iratkozz fel, hogy azonnal értesülj az új bejegyzésekről!
Tegnap fejeztem be a regényt, és csak javasolni tudom. Néhol érződik, hogy matematikus írta, de nem zavaró. Három nap alatt végeztem a nyolcszáz oldallal :)
VálaszTörlésA természettudományos háttér meglátszik, de pl. Hannu Rajanieminél (http://kultnaplo.blogspot.hu/2012/05/hannu-rajaniemi-kvantumtolvaj.html)szerintem sokkal érezhetőbb volt, hogy matematikus írta. Na igen, tényleg gyorsan olvasható :)
TörlésEzt megveszem anyukámnak születésnapjára. Jónak tűnik. :)
VálaszTörlésNekem nem pont az jutott eszembe róla, hogy "anyukás könyv", de ha a tiéd ilyesmiket olvas, minden elismerésem :D
TörlésA két szál össze fog érni?
VálaszTörlésNem túl nagy spoiler, elvégre az egész történet efelé mutat: a végén igen. Legfeljebb nem pontosan úgy, mint amire az ember számítana :)
Törléskoszi.
VálaszTörlés