Robert Jackson Bennett Isteni városok trilógiájának első részéről azt írtam tavaly, hogy "olyan, mintha China Miéville írta volna A regét". A Pengék városában már jóval erősebb a saját hang, és annak ellenére, hogy Bennett eredetileg nem is tervezett folytatást, tökéletesen illeszkedik a korábban lefektetett alapokhoz.
Ezúttal a Kontinens távolabbi végére, Vúrtyavasztán városába látogatunk, a nyugdíjazásból visszahívott volt bulikovi kormányzó, Turjin Mulaghesh oldalán. Vúrtyavasztán annak idején a háború istennőjének birtoka volt, elképesztően kegyetlen és véres múlttal, az istenségek legyőzése után pedig a Kontinens egészéhez hasonlóan hanyatlásba fordult. Elhelyezkedéséből adódóan újra ideális kereskedelmi központ és hídfőállás lehetne a Kontinens belseje felé, ehhez viszont hatalmas munkával rendbe kell hozni a kikötőt, meg kell szilárdítani a szajpúri befolyást - és persze az sem segít, ha eltűnnek emberek és brutális gyilkosságok történnek a környéken.
Mulaghesh tökéletes főszereplő. Nyilván vannak, akik szerint különös bátorság kell ahhoz, hogy fiatal, attraktív és sérthetetlen szuperhősök helyett egy idősödő, félkarú nő (aki ráadásul még csak nem is fehér) legyen a központi karakter, pedig teljesen magától értetődő választás. Mellékszereplőként már ismerjük a Lépcsők városából, a történet szempontjából logikus a beemelése, és minden traumákkal teli, katonai háttere ellenére (vagy részben épp ezért) mélyen emberi karakter, akivel gondolkodásmódja, sebezhetősége és hibái miatt simán könnyebb azonosulni, mint egy túltápolt szuperhőssel.
A fő konfliktusforrás hasonló az előző regényéhez: a kiirtott istenségek világának maradványai Vúrtyavasztánban is problémákat és instabilitást okoznak. Ez ügyes játék a régi vs. új, tradicionális vs. modern, feudális vs. indusztriális/kapitalista témával, különösen, hogy itt nem pusztán hiedelmekről van szó, hanem (legalábbis egykor) valóban létező istenségek által létrehozott kultúrákról. De itt nem áll meg a dolog: ehhez a háttérhez egy váratlanul jól összerakott krimit, komoly morális kérdéseket, számtalan látványos akciójelenetet és a mellékszereplők szintjén is élő karaktereket kapunk.
A Pengék városa olyan folytatás, ami szinte minden szempontból felülmúlja elődjét. Nem csak azért, mert Bennett itt talált rá igazán a saját hangjára, a történet enélkül is jóval összeszedettebb és érezhetően kiforrottabb az előzőnél. Hatásosan adja át azt a fenyegető atmoszférát, amit egy idegen és potenciálisan veszélyes kultúra területére "betolakodó", azt nem elég mélyen ismerő ember érezhet, amihez a hangulatfestés mellett plasztikus környezetbemutatásra is szükség van, Bennettnek mindkettő erőssége. A regény a kifejezés pozitív értelmében ideális mozialapanyag, egészen minimális változtatásokkal nagyszabású, látványos és mondanivalóval is rendelkező, egy ügyes rendező kezében garantáltan sikeres filmet (vagy jobban belegondolva akár játékot) lehetne készíteni belőle.
Ami a magyar kiadást illeti, a fordítás most nem billeg annyira, mint az előző kötetnél, ami egyértelműen pozitív fejlemény. Viszont az átírással most sem vagyok kibékülve (mint általában az angolból fordított szövegek többségénél): sokszor nem egyértelmű, hogy magyar vagy angol fonetika szerint kellene-e kiolvasni egy nevet vagy kifejezést, ami szőrszálhasogatásnak tűnhet, de ha egyszer elkezd valaki ezen gondolkodni, nagyon bosszantó tud lenni. Valami rendszer van benne, az indiaias és oroszos nevek/kifejezések például többnyire magyar átírásban szerepelnek, de nem minden esetben, elég csak a főszereplő (fordításban: Turjin Mulaghesh) vagy a város helytartója (fordításban is Lalith Biswal) nevét nézni.
A harmadik rész, a City of Miracles (Csodák városa) ismét új főszereplővel jelentkezik majd: Sigrudot követhetjük majd, pontosan onnan, ahol a Pengék városa véget ér. Az egy-egy városra fókuszáló koncepció és a már ismerhető részletek alapján kevésbé valószínű, de komoly lehetőségeket tartogatna egy út a Kontinens szívébe, ám még ha ez nem is valósul meg, az eddigiek alapján mindenképpen nagy reményekkel várhatjuk. És talán abban már térkép is lesz...
Mulaghesh tökéletes főszereplő. Nyilván vannak, akik szerint különös bátorság kell ahhoz, hogy fiatal, attraktív és sérthetetlen szuperhősök helyett egy idősödő, félkarú nő (aki ráadásul még csak nem is fehér) legyen a központi karakter, pedig teljesen magától értetődő választás. Mellékszereplőként már ismerjük a Lépcsők városából, a történet szempontjából logikus a beemelése, és minden traumákkal teli, katonai háttere ellenére (vagy részben épp ezért) mélyen emberi karakter, akivel gondolkodásmódja, sebezhetősége és hibái miatt simán könnyebb azonosulni, mint egy túltápolt szuperhőssel.
 |
| (Chanh Quach illusztrációja, a sorozat többi részét itt találjátok) |
A Pengék városa olyan folytatás, ami szinte minden szempontból felülmúlja elődjét. Nem csak azért, mert Bennett itt talált rá igazán a saját hangjára, a történet enélkül is jóval összeszedettebb és érezhetően kiforrottabb az előzőnél. Hatásosan adja át azt a fenyegető atmoszférát, amit egy idegen és potenciálisan veszélyes kultúra területére "betolakodó", azt nem elég mélyen ismerő ember érezhet, amihez a hangulatfestés mellett plasztikus környezetbemutatásra is szükség van, Bennettnek mindkettő erőssége. A regény a kifejezés pozitív értelmében ideális mozialapanyag, egészen minimális változtatásokkal nagyszabású, látványos és mondanivalóval is rendelkező, egy ügyes rendező kezében garantáltan sikeres filmet (vagy jobban belegondolva akár játékot) lehetne készíteni belőle.
 |
| (Chanh Quach illusztrációja, a sorozat többi részét itt találjátok) |
A harmadik rész, a City of Miracles (Csodák városa) ismét új főszereplővel jelentkezik majd: Sigrudot követhetjük majd, pontosan onnan, ahol a Pengék városa véget ér. Az egy-egy városra fókuszáló koncepció és a már ismerhető részletek alapján kevésbé valószínű, de komoly lehetőségeket tartogatna egy út a Kontinens szívébe, ám még ha ez nem is valósul meg, az eddigiek alapján mindenképpen nagy reményekkel várhatjuk. És talán abban már térkép is lesz...
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2017
Eredeti megjelenés: 2016
Eredeti cím: City of Blades
Fordító: Huszár András
ISBN: 978-96-3419-190-2
Oldalszám: 463
Ár:
Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot a Facebookon és oszd meg ismerőseiddel is! :)
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése